Stoltenberg: Ukrajna most közelebb van a NATO-hoz, mint valaha

A Wagner-csoport vezére, Jevgenyij Prigozsin nagyon komoly betegségen esett át, és egy olyan klinikán kezelték, amely egészen véletlenül Vlagyimir Putyin lányához, Marija Voroncovához kötődik – jelentette szerdán a Projekt nevű független orosz portál a Telegramon, amit a napi.hu szúrt ki.

– Sokáig kezelték rákkal, és komoly kezelésen esett át – mondja az egyik beszélgetőtárs. Szerinte most megállni látszik a daganatképződés folyamata. A hírek szerint a Prigozsin igyekszik egészséges életmódot folytatni és szigorú diétát követ.

Ismerősei ugyanakkor nem zárják ki annak lehetőségét, hogy egészségügyi problémái befolyásolhatták furcsa döntéseiben – egyrészt a puccs megindításában, majd hirtelen lefújásában. Szerintük ugyanis azt érezhette, hogy nincs vesztenivalója.

Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vilniusi sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.

„Azt kell mondanom, sosem cserélnénk semmilyen státuszra semekkora területünket, még akkor sem, ha egy faluról  volna szó, amelynek egyetlen lakója egy apóka volna” – válaszolt Zelenszkij a Politico című hírportál azt firtató kérdésére, hogy egyes nyugati országok előkészíthetnek-e egy olyan forgatókönyvet, amely szerint Ukrajna NATO-tagságának kérdését felhasználhatják az Oroszországgal való tárgyalásokon.

„Nem adjuk oda területeinket, és sosem fogjuk őket becserélni semmiféle befagyott konfliktusra. Álláspontomat nagyon jól ismerik a partnereim” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Zelenszkij mindemellett a Politico egy másik kérdésére is válaszolt, miszerint az Egyesült Államok és Németország állítólag miért ellenezték a vilniusi NATO-csúcs zárónyilatkozatába felvenni Ukrajna lehetséges csatlakozásának ütemtervét. Az ukrán elnök ezzel kapcsolatban kifejezte azon meggyőződését, hogy sem Olaf Scholz német kancellár, sem Joe Biden amerikai elnök nem fog „árulást” elkövetni ebben a kérdésben.

Nem sokkal korábban az ukrán elnök elismerte, hogy hazája csak az ukrajnai háborút követően csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez. Úgy tudni, mindenekelőtt Berlin és Washington ellenezte Moszkvára tekintettel egy időtávlatban világosan meghatározott ütemterv rögzítését a zárónyilatkozatban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját, írja az MTI.

Erdogan a kétnapos vilniusi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a találkozó előtt, hétfő este Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Ulf Kristersson svéd kormányfővel tárgyalt Vilniusban, és egy új megállapodás értelmében Svédország a már korábban megfogalmazott, főként terrorellenes lépésekre vonatkozó török elvárásokon túl Törökország európai uniós csatlakozását illetően a vámunió frissítését és a schengeni vízummentesség ügyét is aktívan támogatni fogja.

Stoltenberg a hétfő esti megbeszélés után jelentette be, hogy a török elnök beleegyezett: a lehető leghamarabb továbbítja a török parlamentnek a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, és szorosan együtt fog dolgozni a testülettel a ratifikáció érdekében. A török parlament minden évben október elsején kezdi meg őszi ülésszakát. Erdogan hétfő délelőtt fogalmazta meg azt a váratlan követelését, hogy országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.

A török államfő a szerdai vilniusi sajtótájékoztatón aláhúzta: hiszi, hogy konkrét lépéseket fog látni Stockholmtól a hétfőn született új török-svéd egyezség tekintetében.

Erdogan egyúttal jelezte: úgy véli, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetén a svéd NATO-tagság ratifikálása prioritást élvez majd. Azt szeretnénk, ha minél hamarabb lezárulna ez a folyamat, tette hozzá.

Jevgenyij Prigozsin Wagner nevű magánhadserege több ezer tonna lőszerrel együtt átadta nehézfegyvereit az orosz védelmi minisztériumnak, írja az MTI.

Az orosz védelmi tárca szerdai közleménye szerint több mint kétezer harcjárművet és harceszközt, köztük több száz T-90, T-80 és T-72B3 típusú páncélost, Grad és Uragan sorozatvetőket, Pancir légvédelmi rakétarendszereket, Akacija, Gvozgyika, Tyulpan és Giacint önjáró lövegeket, aknavetőket, páncélozott vontatókat, páncélozott gyalogsági szállítójárműveket, valamint egyéb gépkocsikat is átvettek a zsoldoscsapattól.

A minisztérium szerint 2500 tonna különböző típusú lőszert és 20 ezer lőfegyvert is átadtak.

A tárca hangsúlyozta, hogy a harceszközök között több tucat olyan is volt, amelyet egyszer sem vetettek be harcban. A közlés szerint a harceszközök a műszaki-karbantartó alakulatokhoz kerülnek, utána pedig kijelölik új rendeltetési helyüket.

Az orosz hadsereg videofelvételt is közzétett, amelyen a nehézfegyverek elszállítását lehetett látni katonai szállítójárműveken.

Telefonon egyeztetett június végén Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) vezetője és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, írja az MTI Nariskin beszámolója alapján.

Valóban, volt egy ilyen beszélgetés a múlt hónap végén. Értékelésem szerint a telefonbeszélgetés apropója az amerikai kolléga részéről a június 24-i események voltak. Kézenfekvő, miként válaszoltam a történteket firtató kérdésre

– utalt az SZVR vezetője a Wagner orosz magánhadsereg zsoldosainak kudarcba fulladt oroszországi lázadására.

Nekem úgy tűnik, mindez nagyrészt csupán ürügy volt arra, hogy a beszélgetés javarészben az Ukrajnával kapcsolatos kérdések és események megvitatására összpontosuljon

–  mondta Nariskin. „Tanakodtunk, megvitattuk, mitévők legyünk Ukrajnával”, fűzte hozzá.

Az orosz külföldi hírszerzés vezetője szerint a megbeszélés mintegy egy órán át tartott. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy továbbra is fennáll egy személyes találkozó lehetősége amerikai kollégájával.

Nariskin szót ejtett arról is, hogy szerinte még nem érett meg az idő a tárgyalásokra Ukrajnával kapcsolatban.

A kétszeres olimpiai bajnok orosz rúdugró Jelena Iszinbajeva Spanyolországba költözött a Kanári-szigetekre az El Digital Sur című helyi lap szerint, amely fényképeket is közölt az utcán sétáló exatlétáról. Mindez azért érdekes, mert Iszinbajeva Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legnagyobb híve volt, több fontos szerepet is betöltött a rendszerben, és Putyinnak is ő volt az egyik kedvenc sportolónője.  Ráadásul Iszinbajeva az orosz hadsereg tisztje őrnagyi rangban, többször feszített egyenruhában a hadsereg vezetőivel.

Russian Olympic champion Yelena Isinbayeva has moved to live in #Spain, according to local publication El Digital Sur.

According to journalists, she lives in the Canary Islands. pic.twitter.com/x6rlUdppo3

— NEXTA (@nexta_tv) July 12, 2023

Egy 81 éves férfi meghalt, 82 éves felesége pedig megsérült Herszon szerdai bombázásában, közölte a régió kormányzója.

(Guardian)

Szerda délután sajtótájékoztatót tartott a vilniusi NATO-csúcson Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkár a SkyNews tudósítása szerint többek közt azt mondta: a NATO-nak gondoskodnia kell arról, hogy „hiteles rendelkezéseket” alkosson Ukrajna biztonságáért, amikor a háború véget ér, hogy

a történelem ne ismételje meg önmagát.

Stoltenberg továbbá arról is beszélt, hogy szerinte a NATO most egységesebb, mint valaha. A főtitkár az orosz-ukrán háborúról szóló esetleges béketárgyalásokról úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus megoldására irányuló tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Ukrajna erre készen áll.

– Szergej Szurovikin jelenleg pihen. Nem elérhető most – mondta a hírhedt Armageddon tábornokról, az ukrajnai hadműveletek helyettes vezetőjéről Andrej Kartapolov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke egy videójában. Szurovikin a júniusi Wagner-puccs után tűnt el a nyilvánosság elől, a pletykák szerint letartóztatták, mert nagyon közel állt Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérhez. Amikor megindultak a wagneresek Moszkva felé, akkor Szurovikin egy videóban kérte őket, hogy térjenek vissza a laktanyáikba, de a jelek szerint ez nem volt elegendő elhatárolódásnak a Kreml számára.

Közös sajtótájékoztatót tartott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcstalálkozón Vilniusban, Litvánia fővárosában – tudósított a The Guardian.

Stoltenberg kifejtette, Ukrajna most közelebb van a NATO-hoz, mint valaha, és azt mondta, alig várja a napot, amikor szövetségesként találkoznak majd. Hozzátette,

gondoskodnunk kell arról, hogy amikor ez a háború véget ér, olyan megállapodások jöjjenek létre Ukrajna biztonsága érdekében, amelyek segítenek elrettenteni Oroszországot a további agressziótól a háború befejezése után.

Ismertette, a NATO három részből álló csomagot mutat be, amellyel Ukrajnát „közelebb” hozza a szövetséghez. E szerint létrehoznak egy új NATO-Ukrajna Tanácsot, és megerősítik, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz, és megszüntetik a tagsági cselekvési tervek követelményét.

Zelenszkij közölte, érthető, hogy Ukrajna még nem csatlakozhat a háború alatt, de szerinte ideális lett volna, ha Kijev meghívást kap a szövetségbe.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a legsürgetőbb feladat most az, hogy Ukrajnának elegendő fegyvere legyen. Mire Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, ennek hiánya még mindig fennáll. Egyben köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek a sokak számára ellenérzéseket kiváltó kazettás bombákért.

A NATO-szövetség által Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelése közelebb hozza a harmadik világháborút – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kedden késő este.

Arra reagálva, hogy az Egyesült Államok vezette észak-atlanti szövetség litvániai csúcstalálkozójának első napján több ország további fegyvereket és pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, Medvegyev a Telegram üzenetküldő alkalmazáson úgy nyilatkozott, hogy a segítség nem fogja eltántorítani Oroszországot attól, hogy elérje céljait Ukrajnában.

A teljesen őrült Nyugat nem tudott mást kitalálni (…), valójában ez egy zsákutca. A harmadik világháború egyre közelebb van

– írta.

A politikus kiállt a kazettás bombák orosz alkalmazása mellett, miután szerinte arról érkeztek jelentések, hogy Ukrajna már bevetett ilyen fegyvert. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy Moszkva kénytelen lenne “hasonló” fegyvereket használni, ha az Egyesült Államok kazettás bombákat szállítana Ukrajnának.

A fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) döntése alapján kitiltották öt évre Fehéroroszországból Justyna Prust, a PAP tudósítóját – közölte szerdán  az MTI a lengyel hírügynökség alapján.

A 2016 óta Fehéroroszországban dolgozó újságírónak a fehérorosz határőrség adta át a beutazási tilalomról szóló iratot, amely nem tartalmazza a döntés konkrét indoklását, csupán a külföldi újságírók fehéroroszországi tartózkodását szabályozó általános előírásokra hivatkozik.

A PAP szerint a tudósító a minszki külügyminisztérium érvényes akkreditációjával rendelkezett. Justyna Prus a 2020-as fehérorosz elnökválasztást követő tiltakozásokról is tudósított, és beszámolt a közel-keleti és észak-afrikai országokból induló migrációs nyomásról is, amely 2021 óta Fehéroroszországon át Lengyelországba irányul.

A PAP felidézi: július 1-én Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi az újságírói munka betiltását azon országokból származó média esetében, amelyek a fehérorosz médiával szembeni, ellenségesnek minősített tevekénységet folytatnak.

Újságírói szervezetek értékelésére hivatkozva a PAP a tudósítók számára egyik legveszélyesebb országnak nevezte Fehéroroszországot. Utalt a független fehérorosz média betiltására, a helyi újságírók külföldi kivándorlására, valamint arra, hogy a hatóságok jelenleg 34 fehérorosz újságírót tartanak fogva.

Nyolcéves börtönbüntetésre elítélték Andrzej Poczobut fehéroroszországi lengyel újságírót és kisebbségi jogi aktivistát is, akit a PAP július eleji értesülése szerint az észak-fehéroroszországi Novopolock szigorúan ellenőrzött büntetőtelepére vittek el. Poczobut bebörtönzése miatt Lengyelország májusban szankciókat hirdetett Minszkkel szemben.

Roman Abramovics szerdán megtámadja a vele szemben hozott, az ukrajnai háború után bevezetett európai uniós szankciókat. Az orosz üzletember azzal érvel, hogy a korlátozásokat pusztán azért vezették be, mert ismert orosz állampolgár – mondta el a Reutersnek egy, az ügyben jártas forrás.

A The Guardian által szemlézett cikk szerint ügyvédei azzal érvelnek, hogy az uniós szankciók alaptalanok, és pusztán azért szabták ki, mert híres orosz üzletember.

Tavaly februárban Abramovics hevesen vitatta azokat a jelentéseket, amelyek azt sugallták, hogy közel áll Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. A milliárdos üzletember 2022 márciusában részt vett a törökországi béketárgyalások kezdeti fordulóján, amelynek célja az volt, hogy véget vessen az orosz inváziónak Ukrajnában.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6554-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6522-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 109 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – jelezték.

Tisztázatlan körülmények között elhunyt Fehéroroszországban a bebörtönzött Alesz Puskin művész – közölte kedden felesége és a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet. Az Aljakszandr Lukasenka elnök bírálójának számító 57 éves művész Hrodna városának börtönében halt meg. Úgy tudni, a férfit megpróbálták újraéleszteni, de ez sikertelen volt. Nem volt tudomás arról, hogy beteg lett volna.

Puskin mintegy húsz éven át látványos művészeti akciókkal tiltakozott Lukasenka rendszere ellen. A Mediazona független hírportál felidézte, hogy 1999-ben a művész egy talicska trágyát öntött ki az elnök hivatala előtt, ami miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Puskint legutóbb 2021-ben vették őrizetbe, és tavaly öt év börtönre ítélték állami jelképekkel való visszaélés és uszítás vádjával. A Vjaszna beszámolója szerint a férfi nagy feltűnést keltett az ítélethirdetéskor, amikor levetkőzött, és keresztformájú vágást mutatott a hasán, amelyet állítása szerint a vizsgálati fogság idején okozott magának. Ezért az akciójáért két hétre magánzárkába zárták.

Jogvédők szerint Puskin több hónapot töltött egy munkatáborban, mielőtt áthelyezték a hrodnai börtönbe tavaly év végén. A 3sat német kulturális csatornának a fehérorosz tiltakozási mozgalomról szóló tudósítása szerint a művész szülőfalujának, Bobrnak a templomában képet festett arról, ahogy Lukasenka Isten törvényszéke előtt áll. Mindemellett Puskin saját Instagram-csatornáján megörökítette több mást tiltakozóakcióját.

Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék litvániai emigrációban élő vezetője kijelentette, hogy nyilvánvalóan a Lukasenka-rezsim újabb tragikus áldozatáról van szó, és követelte a haláleset körülményeinek kivizsgálását.

Oroszország már második este indított kamikaze dróntámadást Kijev és térsége ellen – közölte az ukrán hadsereg szerdán, órákkal azelőtt, hogy Zelenszkij elnök találkozna a NATO vezetőivel az Ukrajna függetlenségét támogató csúcstalálkozón.

Az ukrán hadseregtől származó előzetes információk szerint nem érkeztek azonnali jelentések áldozatokról vagy jelentősebb pusztításról. Minden drónt elfogtak, mielőtt célba értek volna.

A Reuters szemtanúi Kijevben olyan robbanásokat hallottak, amelyek a légi tárgyakat elfogó légvédelmi rendszerek hangjára emlékeztettek. Nem lehetett azonnal tudni, hogy Oroszország hány iráni Shahed drónt indított el, és hányat fogtak el.

Egy éjszaka korábban Oroszország 28 drónt indított Kijevre és a déli Odessza kikötőre, az ukrán légvédelem pedig 26 Shahed drónt lőtt le.