Júniusban a magyar infláció a KSH mérése szerint 20,1 százalék volt, ami továbbra is kiemelkedik az uniós átlagból – ez derül ki az Eurostat adataiból. Míg a KSH által mért érték épphogy nem nézett be 20 százalék alá, az Eurostat által használt harmonizált fogyasztói árindex már Magyarországon is 19,9 százalék volt júniusban. Ám még ez is messze meghaladja az uniós átlagot, amely már májusban is 7,1 százalék volt.
Az látható, hogy az régióban is erőteljesen lassul az áremelkedés üteme, így bár májusban még Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is meghaladta az éves árindex a 10 százalékot, júliusban nagy valószínűséggel egyedül a magyar gazdaságban fognak két számjegyű árindexet mérni a statisztikusok – olvasható a lapban.
Az OTP Bank elemzői szerint az infláció idén 18, jövőre pedig öt százalék lesz, és nincs semmi ok arra, hogy a korábbi prognózisukat a júniusi adatok ismeretében átírják. A bank elemzői szerint a dezinflációt támogatja a lakosság visszaeső fogyasztása, amit a kiskereskedelmi forgalom gyengesége plasztikusan jelez.
Ugyanakkor az infláció mérséklődését segítette az elmúlt hónapokban a forint erősödése. Bár ez utóbbi az elmúlt napokban nem várt fordulatot vett, de az árfolyam még mindig erősebb, mint egy éve volt, így képes az inflációcsökkenés további támogatására, de a világpiaci mezőgazdasági terményárak alakulása is ebbe az irányba mutat. Az OTP elemzői megjegyzik, hogy a beérkező adatok alapján csökkenhetett volna az inflációs előrejelzésük, de
Az OTP 5 százalékos, a Magyar Nemzeti Bank – kissé komolytalanul széles sávban – 3,5-5,5, a Kopint-Tárki 5,8-6 százalék közzé várja az éves pénzromlás mértékét 2024-ben. Ezzel az 5,8-6 százalékos várható pénzromlással minden bizonnyal továbbra is a legmagasabb inflációjú országok között leszünk az Európai Unióban – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A lengyel, a szlovák és a magyar gazdaság vezeti az inflációs rangsort, és ezek közül is messze kiemelkedik Magyarország, aminek gazdaságpolitikai okai vannak. Már 2019 előtt – a Covid-válságot megelőzően – is az egyik legmagasabb inflációjú ország voltunk, és hagyományosan az erőteljesebb ütemű pénzromlást felmutató gazdaságok közé tartozunk.
Ráadásul a kormányzati gazdaságpolitika sem az inflációcsökkenést forszírozza, hiszen a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton a gazdasági növekedés minden áron való erőltetésén munkálkodik.