A legújabb előírás szerint a meglévő háztartási és mezőgazdasági kutak mentesülnek a hivatalos eljárás alól, amennyiben
- a mélységük nem haladja meg az 50 métert,
- nem érintik az első vízzáró réteget,
- és vízkészletvédelmi szempontból nem védendő területen találhatók.
A jogszabály értelmezéséről készített egy táblázatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint egy másik táblázatot a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete (MVE) is, ami segítség lehet a háztartási és mezőgazdasági kutak tulajdonosainak.
De vajon tudja-e minden érintett, hogy a kútja megfelel-e a három feltételnek, illetve a jogszerűségnek? Ha nem tudja, hogyan győződhet meg róla? Meg kell-e róla győződnie, illetve mi történik, ha ezt nem teszi meg? Kiderülhet valahogy, ha nem felel meg a feltételeknek? És mi a helyzet akkor, ha valaki jövőre vagy később létesítene kutat?
Ezekkel a kérdéseinkkel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) irányított, de sem előbbi, sem utóbbi nem reagált arra, van-e a meglévő kutakkal kapcsolatban teendő. A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint igenis van.
Kútfúrók: akkor is lehet teendő, ha úgy tűnik, nincs
A 2024. január 1-je előtt létesített, talajvízre telepített (az első vízrekesztő réteg 50 méternél mélyebb elhelyezkedése esetén legfeljebb 50 méter mélységű) háztartási, illetve mezőgazdasági (öntözési, állattartási) célú kutak tulajdonosai elvileg hátradőlhetnek.
A jegyzőnek ugyanis tudnia kell, hogy az adott településen hol van a talajvíztartó réteg alsó határa, hiszen legfeljebb ilyen mély kutakra adhatott eddig engedélyt – mondta az MVE elnöke, Rózsa Attila a 24.hu-nak. Ha a kutunk nem éri el ezt a mélységet, valóban nincs teendőnk. Amennyiben igen, a kutunkat a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságon még 2023. év végéig engedélyeztetnünk kell, egyébként – a 2023. év végén lejáró moratórium miatt – vízgazdálkodási bírság kivetésére számíthatunk.
Az MVE elnöke kiemelte azt is, milyen fura helyzet alakult ki a törvénymódosítással.
- A jelenlegi eljárásrend szerint ugyanis még minden kút létesítése, üzemeltetése engedélyköteles.
- 2024. január elsejétől viszont már nem mindegyik kútra kell engedély, bejelentés.
Vagyis fél évig még büntethető, ha valaki nem tesz eleget a kötelezettségének.
A 2024. január 1. után létesítendő háztartási, illetve mezőgazdasági talajvízkutak esetében fontos lesz azok vízvédelmi szempontú elhelyezkedése. Mint a táblázatok mutatják, az engedélyezés mikéntje, illetve az engedélyezés alóli mentesség az elhelyezkedés függvényében eltérő lesz. Lesznek olyan új kutak, melyek létesítésénél lesznek kötelezettségek – kútmélységtől és elhelyezkedéstől függően –, amiket a táblázatok is rögzítenek. A háztartási kutaknál például csak a kockázatmentes területeken, a talajvíz megcsapolásakor nem kell majd sem bejelentés, sem engedélyeztetés. A kockázatos területeken létesítendő új háztartási talajvízkutakra viszont bejelentési és hatósági jóváhagyási kötelezettséget írtak elő.
Fekete kutak
Azt eddig is leírták a jogszabályok, hogyan kell műszakilag megfelelően kialakítani egy kutat, mégis rengeteg olyan kút lehet, amelyeknél nem megfelelő a kialakítás, mert a szabályok betartatásával az illegális kútfúrások során nem foglalkoztak. Mint Rózsa Attila elmondta, ezen a mostani jogszabály sem változtat – nem ír elő kötelezettséget arra, hogyha egy kút nem megfelelő műszakilag, akkor a kialakítását korrigálni kellene. Márpedig a műszakilag nem megfelelő kutak, mint írtuk, veszélyeztetik a felszín alatti vízkészlet minőségét.
Az új jogszabály nem segít abban, hogy a mintegy egymillió, engedély nélkül létesített kút állapotát fel lehessen mérni, a belőlük történő vízkivételt nyilván lehessen tartani – pedig erre vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nagy szükség lenne. Ezen kutak nagyobb része marad továbbra is a fekete szférában:
Nem valószínű, hogy ezen segíteni fog az, hogy a jogszabály indoklása szerint a KSH népszámláláskor a kutakra is rá fog kérdezni – tette hozzá.
Az MVE vizsgálatot kér
Az MVE honlapján azt írja, a törvénymódosítás szakmai és alkotmányossági hibái miatt tervezik, hogy más szakmai szervezetekkel karöltve az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordulnak, vizsgálatot kérnek.
Az MVE továbbra is a Magyar Mérnöki Kamara eredeti koncepcióját támogatná – a kútrendezés munkacsoport 2020-as javaslata alapján kétlépcsős kútlegalizálást szorgalmaznak. Először egyszerű bejelentést (a kút típusát, mélységét, felhasználási célját megadva), kútszámbavétel céljából meghatározott ideig. Aztán, aki bejelenti határidőre a kútját, a javaslat szerint állami támogatást igényelhessen a legalizáláshoz. A javaslatban rögzítették azt is, hogy vitathatatlan az állam felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában.
A kútfúrók fontosnak tartják továbbá a vízkútfúró névjegyzék megalkotását, ami megfelelő alapokhoz (szakmai végzettséghez és műszaki feltételekhez) kötné e tevékenység végzését, és segítséget nyújthatna a megrendelők számára a kivitelező megalapozott kiválasztásához.
