Az árstop utáni világról kétféle verziót vázolt lapunknak Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtikára, gyakorló mezőgazdasági nagyvállalkozó. Ha augusztus elsejétől megszűnik a néhány élelmiszerre (cukor, liszt, csirkemell, csirkefarhát, étolaj, sertéscomb, UHT tej, tojás, burgonya) bevezetett hatósági ár, akkor egyes termékeknek kilő az ára:
– prognosztizálta lapunknak. Becslése szerint a liszt 30 százalékkal, a napraforgó-étolaj 30–40 százalékkal kerül majd többe. Ezek alapvető élelmiszerek, viszonylag nagy súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban, ezért úgy véli, az árstop megszüntetésétől egyszerre 2–3 százalékponttal megugorhat az infláció.
Mégsem biztos, hogy így történik majd. Raskó György emlékeztetett arra, hogy a lakosság felhalmozta a hatósági áras termékeket – cukorból, lisztből étolajból akár egyéves tartalékot is bevásárolt kedvezményes áron. Nagy valószínűséggel augusztus 1-jéig folytatódik ez a felhalmozás, azután pedig minimálisra, akár felére-harmadára is eshet az említett termékek forgalma.
Ez nem jó a kereskedelemnek, amely amúgy is szenved a 10 százalék feletti forgalomcsökkenéstől. Az agrárközgazdász azt is megemlítette, hogy a láncok, boltok közötti óriási verseny miatt az árstop eltörlése után a magasabb árak nem szabadulnak azonnal a piacra, várhatóan a boltok egymást figyelve, több szakaszban emelgetik majd az árakat a megengedett szintre. Raskó György úgy véli, karácsony körül állnak be majd az árak, addig araszolgatnak majd egymást figyelve az üzletek.
Garantált a veszteség a kiskereskedőknek
A kereskedők ennél óvatosabban nyilatkoztak, cikkünk írásakor a részletszabályok még nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, ezért csak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Kormányinfón elhangzott bejelentésére hagyatkozhattak. E szerint augusztus 1-jétől megszűnik a korábban bevezetett hatósági ár az élelmiszereknél, e helyett a fogyasztói árakat a bruttó beszerzési árnál 15 százalékkal alacsonyabban kell majd megállapítani.
Mindenki lázasan számol, számos részletkérdést nem ismerünk még – Vámos György, a nagy külföldi üzletláncokat összefogó Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ezért egyelőre nem kívánt lapunknak hatásbecslésbe bonyolódni. Értelmezése szerint arról van szó, hogy
Ennek az lesz az eredménye, hogy
- az eddigi hatósági áras termékeket beszerzési ár alatt 15 százalékos fogyasztói áron kell adni,
- a jelenleg 20 termékkör kötelezően akciós árát pedig az eddigi 10 százalék helyett 15 százalékkal kell a beszerzési árnál olcsóbban adni.
„A fogyasztó számára kedvezőbb lesz, mintha a piaci árat egyszerre a nyakába zúdítanák, a kereskedőknek pedig garantált a veszteség” – így foglalta össze az árstop megszűnése után várható hatást Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az eddig közölt hivatalos információk alapján.
Sok múlik majd a részletszabályokon, a kereskedők számára nagy kérdés például, hogy lesz-e készletekre vonatkozó előírás? Ha lesz, és ha a bázist a 2022-es árumennyiségben állapítják meg, akkor könnyen meglehet, hogy felesleges árutömeg halmozódik majd a boltokban. A hatósági ár miatt óriási volt a lakossági felhalmozás, mint megírtuk, egyes termékekből a fogyasztás akár 80 százalékkal is emelkedett az előző évihez képest, ami irreális alap lenne a készletelőírásra. Cukor, liszt vagy olaj esetében ez csak felesleges pénzlekötést okozna, de a romlandó áruk, sertéscomb, csirkemell és -farhát esetében már ennél sokkal érzékenyebb a kérdés, különösen, ha az esetleg megemelkedett árak miatt kevesebbet vennének ezekből a termékekből az emberek – mutatott rá Neubauer Katalin az egyik lehetséges problémára. Az is kérdés, hogy a beszerzési ár az aktuális bruttó beszerzési árat jelenti vagy egy fix időpont árához rögzítik azt.
Annyi biztos, hogy a kereskedő a beszerzési ár alatti értékesítés miatt Ráadásul a várakozásokkal szemben nem vezetik ki az év végével a kereskedelmi szektorra vonatkozó extraprofitadót, sőt, 4,1 helyett 4,5 százalékra emelik a felső kulcsot.
Ami a várható hatásokat illeti, Neubauer Katalin nem kívánt számszerű jóslatokba bocsátkozni, ahhoz túl sok a nyitott kérdés és ismeretlen feltétel az intézkedést illetően, de mint mondta, aggódik a magyar kereskedelem, feldolgozóipar és a fogyasztás alakulása miatt. Annyit vetített előre, hogy a kereskedők viselkedésében nem várható változás: a legolcsóbb beszerzési forrást fogják megkeresni ezentúl is. Ha belföldön 1600 forintért szállítanak csirkemellet, egy külföldi partner viszont 1200 forintért ajánlkozik, akkor értelemszerűen az utóbbit választja a kereskedő – említett konkrét példát. A cél pedig az lett volna a hatósági ár kivezetésével, hogy „visszaadják a piac szerepét”, vagyis, hogy a verseny visszaállítsa a piaci folyamatokat, amivel mindig a fogyasztó jár a legjobban – fogalmazott.
Ha olcsó lesz a takarmány, akár áresés is jöhet
Kérdésünkre, hogy előfordulhat-e a hvg.hu által előrevetített forgatókönyv, azaz csökkenhetnek-e egyes termékárak a jelenlegi hatósági árakhoz képest, azt mondta: az aratás még előttünk áll, így a alapanyag-beszerzési árakat csak becsülni lehet, de csökkenő gabonaárak mellett nem zárható ki, hogy
- a liszt,
- az olaj,
- illetve a sertéscomb esetében
a jelenleginél kedvezőbben alakuljanak majd a fogyasztói árak.
Az említett cikk az Agrárközgazdasági Intézet által rendszeresen közölt beszerzési és kiskereskedelmi árakra hivatkozott, amelyekről a lapunk által megkérdezett agrárszakemberek úgy tartják, hogy azok korrektek és az ágazatokra vonatkozóan a valós helyzetet mutatják. A takarmányárak tavaly decemberben értek a csúcsra, azóta folyamatosan csökkennek, s ha az új termés betakarítása után is ez a trend folytatódik, akkor van esély az állati termékek árcsökkenésére – vélik egybehangzóan. Lapunk felvetését, hogy a kormány a fixált hatósági árakkal egyes termékeknél megakadályozta a világpiaci nyersanyagárak csökkenéséből adódó olcsóbb fogyasztói árak érvényesítését, azért túl sarkosnak találták, ugyanakkor nem tartották teljesen alaptalannak.
Kiskereskedői körökben sem vitatják az AKI korrektségét, de arra hívták fel a figyelmet, hogy a közölt beszerzési ár egy átlag, ebből nem lehet egyenesen következtetni a konkrét boltokban, üzletláncokban várható árakra, minden a konkrét egység beszerzési forrásainak alakulásától függ, amiben az importnak is szerepe van.
Annyi biztos, hogy a kereskedelem nyakán a terhek megmaradnak. Hogy pontosan mekkorák, az majd a részletszabályok kihirdetése után derülhet ki, annak alapján prognosztizálható, hogy a hazai kiskereskedők a 2022-es évnél is cudarabb világra számíthatnak-e vagy sem. Mint megírtuk, a kereskedelmi multiláncoknak tavaly betett az extraprofitadó és az energiaköltségek növekedése, négyből három nagy lánc is veszteséget jelentett.
