A Spirit FM-nek adott interjút kedden reggel a terrorizmus vádja miatt jogerősen elítélt Budaházy György, akit a múlt héten köztársasági elnöki kegyelemmel engedtek szabadon. A börtönből lóháton távozó Budaházy először azoknak üzent, akik „azon hőzöngenek”, hogy a társaival együtt kegyelmet kaptak. Nekik elmondta, úgy érzi, nemcsak megbűnhődtek, de súlyosan meg is lettek hurcolva – itt említve azt, hogy az előzetesek és a házi őrizetek elrendelése miatt rengetegszer kellett átszervezniük az életüket a családjával.
Már megbűnhődtünk – ha egyáltalán csináltunk volna valamit is
– mondta. Ezt a gondolatmenetet folytatva, ahogy korábban, most is tagadta az ellene és társai ellen felhozott vádakat, amiket szerinte nem tudott rájuk bizonyítani a bíróság, csak „egy borzasztó rosszindulatú bíró” keresztülvitte az ügyet. Ezt követően úgy fogalmazott, szerinte terrorista állam ellen egyébként sem lehet terrorcselekményt végrehajtani, utalva ezzel a 2010 előtti szocialista kormányokra, amelyek Budaházy szerint egy „igen gyanús, választási csalásoktól terhes eredményeként” kerültek hatalomra.
Egy felvetésre később úgy reagált, nem állítja magáról, hogy ma született bárány lenne, de ő nem adott senkinek semmilyen utasítást, amilyenek a vádiratban szerepeltek, és ezt nem is bizonyította senki.
„Teljesen mindegy nekem, hogy a bíróságon milyen ítéletet hoztak, azt ne várja el senki, hogy beletörődjek abba, hogy például a Szilvásy György házánál történt robbantásban egyetlen ember állítása miatt vagyunk elítélve”, mondta Budaházy, majd rátért Csintalan Sándor megverésének ügyére. Szerinte Csintalan vallomásai is inkább az ellen szóltak, hogy Budaházyék lehettek az elkövetők.
Ráadául Csintalan Sándornak valljuk be, hogy annyi ellensége lehet, annyian utálják (…) ez tény
– tette még hozzá.
Kérdésre, hogy ha úgy van ahogy állítja, és tényleg ártatlan, akkor miért ítélték el, azt mondta, 2006 után a lakosság szembe került az állammal, volt egy, „ha nem is ötvenhat szintjén lévő” harc a lakosság és az állam között, ennek voltak részei azok a cselekmények, amelyekkel őt is összefüggésbe hozták. Elismeri, hogy „ezek” a cselekedetek az akkor hatályos jogszabályi kereteket túllépték, de mint mondta:
1956-ban is olyan dolgokért ültették le a Wittner Máriáékat, amire azt mondták, hogy nem lehet, mert nem lehet fegyverrel lövöldözni. Na jó, de mi volt az előzménye annak is?
Ezt követően arról beszélt, hogy az ő forradalmi léte a Gyurcsány-kormányok idejére korlátozódik, azóta egyrészt csak vesződik az ügyével, másrészt a jelenlegi rendszert és a Fidesz-kormányt legitimnek tartja, ami ráadásul nagyon sok mindent megvalósított abból, amit ő is fontosnak tart. Nem érzi úgy, hogy most is lázadnia kellene.
