Tudjuk, hogy a kis mágnesek praktikus célokat szolgálnak, hűtőre lehet “tapasztani”, fizika órán sokat játszottunk vele gyermekkorunkban. A mágnesekkel leggyakrabban szemüvegtokokban, tolltartókban találkozhatunk. Van, aki a megkérdőjelezhető biológiai erejében hisz, ezért mágneses karkötőt visel.
De mire való egy 50 ezer tonna súlyú vasmágnes, melyet ráadásul a földbe rejtenének Indiában?
A válasz a neutrínókutatásban rejlik. A világ legnagyobb vasmágnesét ugyanis az Indiai Neutrínó Obszervatórium laboratóriumában fogják elhelyezni egy 250 millió dolláros projekt keretében. Azaz a gigantikus mágnes körülbelül 48 milliárd forintba fog kerülni. Az 50 ezer tonnás gigamágnes pedig simán le fogja pipálni a svájci CERN majdnem 13 ezer tonna súlyú vetélytársát.
Az indiai laboratóriumot 2 kilométerre rejtik a Föld alá, és 1300 méter mélységig gránitréteg fogja takarni a neutrínófogást akadályozó müonok ellen.
A mágnessel a New Scientist szerint neutrínókat fognak fogni, melyeket igen nehéz megmérni azon tulajdonságuknál fogva, hogy még a legvastagabb acéllemezen is észrevétlenül áthatolnak. A neutrínók vizsgálatára szükség van, ahhoz, hogy pontosabban modellezhetőbbé váljon a világegyetem és annak keletkezése.
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére” a második részecskecsaládból. Elemi részecske, azon belül a leptonok közé soroljuk.
1937-ben fedezték fel a kozmikus sugárzásban. A müon volt az első olyan elemi részecske, amely nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett müonos atomokat hozva létre. (Wikipedia)
AJÁNLOTT LINK:
Indiai Neutrínó Obszervatórium (INO)
A világ legnagyobb mágnesét építik meg egy indiai laboratóriumban (New Scientist)
