Az Otago Egyetem fizikusai lézeres hűtési technológiával lassítottak le egy 85-ös tömegszámú rubídiumot. Majd egy lézernyalábbal “optikai csipesszel” különítették el belőle az egyetlen atomot. Mikroszkóp alá tették, s így készült el az első atomfotó.
A technológia továbbfejlesztésével folyamatosan termelhetők lesznek a csapdába esett atomok. Egyenként szállíthatókká válnak. Ez nanoszerkezetek kialakításánál jelent előnyt. Most már tíz atom egy időben való fogvatartása is megoldott.
Ez jelentős lépés a komplex információfeldolgozási feladatokban való felhasználásában, és segíti az ultragyors kvantumlogikai számítógépek kivitelezését.
A kvantumszámítógépben bizonyos feladatoknak az eddiginél hatékonyabb elvégzésére 30 atomból álló halmazra van szükség. A kutatók a befogott atomok állapota közötti, a távolságnak ellenálló kvantummechanikai “összefonódást” is meg akarják valósítani. Ez egyfajta távolságfüggetlen kommunikációt jelent az atomok között.
A kémiában az atom a kémiai elemek legkisebb olyan mennyisége, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Ilyen értelemben az atomok a molekulák és az anyag alapvető összetevői.
A modern természettudományok kísérletileg igazolták azt, hogy az anyag ilyen részecskékből – szubatomi részecskékből – áll, ezeket kezdetben oszthatatlannak gondolták.
Az atomcsoportokat azért használhatnák föl számítógépekhez, mert a belőlük alkotott kristályok új, különleges mágneses, optikai és elektromos tulajdonságot mutatnak majd.
