Orbán: Mi már hazaküldtük a ruszkikat

Köszönjük a figyelmet!

25,2 százalék volt az infláció márciusban. Ez lehetőséget ad-e az árstopok kivezetésére?

Orbán az eddig történteket nem tartja elegendőnek ehhez. Voltak drasztikus áresések, de sajnos ennek a spektruma még szűk. Kevés terméknél van ez így. A kormányfő azt reméli, hogy áprilisban érzékelhetőbb, általánosabb lesz a drágulás lassulása, május-júniusban pedig határozott esésre számít.

Biztató a néhány tizednyi csökkenés, de ez sajnos nagyon kevés

– véli Orbán.

Áttörés nem várható Brüsszel részéről abban, hogy segítséget nyújtson a háborús infláció megfékezéséhez.

Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország. Nem tudja saját magát finanszírozni. Az a kérdés, hogy mi fenntartjuk-e Ukrajnát, vagy sem. Amint azt mondjuk, hogy nem, akkor a háború véget ér

– mondta a kormányfő.

Az ukrán nyugdíjakat, fizetéseket, az oktatás- és egészségügyet Európa fizeti, ami hiányzik az európai gazdaságból.

Ezt a végtelenségig nem lehet folytatni.

Orbán szerint folyamatosan nő a háború eszkalációjának veszélye. A britek szegényített urántartalmú lövedéket akarnak eljuttatni a frontra, amely a nukleáris eszközrendszer használatához visz minket közelebb. Emellett az oroszok Fehéroroszországba taktikai atomfegyvereket telepítenek.

A háború további kiterjedése valamilyen atomfegyver bevonásával is járhat

– mondta Orbán, aki szerint az események lejtése ebbe az irányba mutat.

A kormányfő szerint, ha a világ vezetői észnél vannak sokkal jobb helyzetben is lehetne a világ. A francia elnök pekingi látogatását jó iránynak tartja. Potenciális partnereket és nem ellenségeket keres, ami hasonlít a magyar állásponthoz.

Az a jó, ha a világnak minél több országa érdekelt abban, hogy Magyarország sikeres legyen. A francia elnök európai autonómiára tett kijelentése ebbe az irányba mutat

– méltatta Macront Orbán.

A kormányfő szerint a francia elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy végig kell gondolni, hogy az amerikai külpolitikai érdekek egybeesnek-e az európaiakkal. Megjegyzi: a francia elnök az egyetlen európai vezető, aki történelmi távlatokban képes gondolkodni. Ugyanakkor ő nem a keresztény reneszánszban hisz, mint Orbánék.

A baloldallal való párbeszédben Orbán arra törekszik, hogy az egyetértési pontokat találják meg. A baloldal háborúpárti, az emberek töredékének képviseli az álláspontját. A kormányfő ezt sajnálja, mert az egység mindig hasznos, szép és jó dolog.

Arra törekszem, hogy egy híd legyen, amin át tudnak jönni a békepárti táborba

– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a baloldal ezt nem fogadta el.

A remény hal meg utoljára, majd meglátjuk

A legaktuálisabb véleménykülönbség az Egyesült Államokkal a háború kérdésében van. Orbán szerint az amerikai-magyar barátságnak ezt a véleménykülönbséget ki kell bírnia. Nem tudja elfogadni az amerikai álláspontot háború kérdésében, de megérti azt.

Orbán kijelenti: Amerikánál biztonságosabb hely nincs, de ez a Kárpát-medencéről nem mondható el. Mások a világpolitika kockázatai Washingtonból, ezért ha az amerikaiak egy háború eszkalációjáról hallanak, akkor tudják, hogy ők elrettentő erővel rendelkeznek.

Az amerikaiak dimenziója egészen más a háború vonatkozásában.

Mi a béke oldalán vagyunk, ott is akarunk maradni

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy nem fogják hagyni, hogy „belepréseljék” Magyarországot a háborúba.

Ha a tényeket nézzük, azt találjuk majd, hogy nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó. Átnéztem a Washington által közzétett listákat. 34 személyt sorolnak fel, akikről azt állítják, hogy kijátszották az Oroszország elleni szankciókat. A 34 személy között egy magyar van

– mondta a kormányfő, aki úgy látja, hogy pénzügyi szankciókról van szó.

A bankról elmondta, hogy lehetett volna komoly szerepe a közép-kelet európai gazdaság fejlesztésében. A lehetőségei azonban folyamatosan szűkültek, míg nem a lehetősége teljesen ellehetetlenült az amerikai szankcióknak köszönhetően.

Magyarország ezért kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból. Szóba kerül a magyar-amerikai viszony. Orbán szerint a történelem során a magyarok megpróbáltak a lehető legszorosabb szövetségi viszonyt kialakítani az amerikaiakkal.

Az Egyesült Államok a barátunk, fontos szövetségesünk

– jelentette ki Orbán, aki szerint az értékközösség és a gazdasági kapcsolatok összekötik a két országot.

Látni kell, hogy Amerika nem egységes. Ma egy megosztottabb ország képét mutatja

– véli Orbán, hozzátéve, hogy sok múlik azon, milyen pártkötődésű elnök ül a Fehér Házban. A republikánusokkal könnyebb az együttműködés.

Az amerikai nagykövetek a kormányfő szerint politikai kinevezettek. Ezt tudomásul kell venni, de az szokatlan, hogy plakátkampányokon képviseli az amerikai kormány álláspontját a követség.

Élőben jelentkezik a Kossuth rádió reggel műsorából Orbán Viktor. A kormányfő legutóbb két hete adott interjút a közrádiónak, ahol egyebek mellett arról beszélt, hogy a világháború veszélye immár „nem irodalmi túlzás”. Az orosz-ukrán háború legújabb fejleményei – köztük a hét elején kiszivárgott Pentagon-dokumentumok – vélhetően ismét szóba kerülnek, ahogy az infláció alakulása is. Orbán az előző interjújában az inflációról elmondta, hogy „megjelentek az első fecskék”. Azóta napvilágot láttak a márciusi inflációs adatok. Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a 25,2 százalékos márciusi drágulásról azt mondta, hogy jó úton haladunk az egy számjegyű inflációhoz.