Ukrajna módosította katonai terveit a kiszivárgott Pentagon-dokumentumok miatt

Artemivszk (vagyis ukrán nevén Bahmut) több mint kétharmada orosz kézre került – állította Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetője, amikor hétfőn felkereste az ostromlott várost.

Pusilin a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy a város nyugati részén heves harcok folynak. A politikus szerint a visszavonuló ukrán erők igyekeznek minél súlyosabb károkat okozni. „Az ellenség nem kíméli sem a várost, sem a sajátjait, akiket belehajt ebbe a húsdarálóba” – hangoztatta a régió vezetője, aki egyúttal a város helyreállítását ígérte.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy napban 530 embert vesztettek el, közülük több mint 290 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el. A tábornok szerint az orosz hadsereg megsemmisített még egyebek között két vezetésipontot és egy lőszerraktárt is – írja az MTI.

100 ukrán térhetett haza egy nagyszabású fogolycsere során – közölte hétfőn Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. A kiszabadult foglyok között voltak olyanok, akik részt vettek Mariupol, Hosztomel és az Azovsztal acélmű ostromában. A tájékoztatás szerint néhányan korábban súlyosan megsebesültek, vagy betegségekkel küzdenek. Ezzel egyidőben az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az ukránok 106 orosz fogolyt adtak át Moszkvának.

Нам вдалося провести черговий великий обмін полоненими. Повертаємо додому 100 наших людей – це військові, моряки, прикордонники, нацгвардійці.

Наші – вдома. І ми повернемо всіх. Бо люди – головна цінність України. pic.twitter.com/XXPJi0ycu9

— Andriy Yermak (@AndriyYermak) April 10, 2023

Minszknek garanciákra van szüksége Moszkvától arra, hogy Oroszország „saját területeként” védelmezi meg Fehéroroszországot abban az esetben, ha utóbbit külső támadás érné – jelentette ki hétfőn Minszkben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott találkozóján.

Lukasenka – akit a Belta fehérorosz állami hírügynökség idézett – elmondta, hogy az ügyet korábban már Vlagyimir Putyin orosz elnöknél is felvetette, aki egyetértett vele, és úgy nyilatkozott az ügyben, hogy e garanciákra valóban szükség van, és formálisan is rögzíteni kell azokat.

(A Putyinnal folytatott tárgyalásokon) általánosságban úgy tűnt, hogy egy Fehéroroszországgal szembeni bármiféle agresszió esetén, Oroszország a saját területeként védené meg Fehéroroszországot. Ilyen (biztonsági) garanciákra van szükségünk,

fogalmazott Lukasenka.

Fehéroroszországban állandó jelleggel állomásoznak orosz csapatok, az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta pedig Minszk és Moszkva több közös hadgyakorlatot folytatott.

Fehéroroszország nem vesz részt közvetlenül az ukrajnai háborúban, de egy éve Moszkva rendelkezésére bocsátotta a területét az első, Kijevet célzó, sikertelen támadáshoz. Lukasenka február közepén kijelentette, hogy nem lép háborúba Ukrajna ellen, csak ha Kijev megtámadja Fehéroroszországot.

Bár Minszk mindig is tagadta, hogy Fehéroroszország esetleg csatlakozna az orosz erők ukrajnai hadműveleteihez, a fehérorosz kormány többször leszögezte, hogy bármely fehérorosz területet érő támadás esetén azonnal reagál.

(MTI)

Módosította néhány katonai tervét Ukrajna a kiszivárgott, szigorúan titkos Pentagon dokumentumok miatt – értesült a CNN. Az internetre kiszivárgott dokumentumokból kiderül, hogy az Egyesült Államok miként hatolt be az orosz védelmi minisztériumba és a Wagner-csoportba, továbbá, hogy milyen mértékben hallgatja le szövetségeseit, beleértve Dél-Koreát, Izraelt és Ukrajnát.

Az egyik dokumentumból kiderül, hogy

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök idén február végén azt javasolta, hogy pilóta nélküli légi járművekkel mérjenek csapást az oroszországi Rosztov megye területén lévő orosz ellátási központra.

A hírszerzési jelentés magyarázatot adhat az amerikai tisztviselők nyilvános nyilatkozataira, miszerint nem akarnak Ukrajnának nagy hatótávolságú rakétarendszereket szállítani, mert attól tartanak, hogy Kijev ezeket Oroszországon belüli csapásokra használná.

A jelentés megjegyzi, hogy az orosz területen, mélységben végrehajtott támadások Kínának is lehetőséget kínálnak arra, hogy agresszornak állítsa be NATO-t, és esetlegesen növelje az Oroszországnak nyújtott támogatását.

Egy, az ukrán elnökhöz közel álló forrás a CNN-nek elmondta, hogy Zelenszkijt nem lepte meg, hogy az amerikaiak kémkedtek utána, de a szivárgás miatt mélységesen csalódottak az ukrán tisztviselők.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője pénteken a Telegramon azt írta, hogy kiszivárgott dokumentumok az oroszok által terjesztett, fiktív információkon alapszanak, és a bennük foglaltaknak semmi köze az ukrán tervekhez.

Az egyik, február 23-i keltezésű, „Titkos” jelzésű dokumentum részletesen taglalja azt is, hogy a jelenlegi kihasználtság mellett május 2-ig kimerülnek Ukrajna S-300-as légvédelmi rendszerei.

Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára közölte, hogy vizsgálják a közösségi médiában cirkuláló dokumentumok hitelességét, melyek a jelek szerint „érzékeny és szigorúan titkos anyagokat tartalmaznak”. A Reuters értesülése szerint a Pentagon továbbította az ügyet az igazságügyi minisztériumhoz, amely nyomozást indított az ügyben.

Amerikai tisztviselők szerint a vizsgálat még a kezdeti szakaszban van, de a nyomozók nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy oroszbarát elemek állnak a szivárogtatás mögött.

Az ügyet már most a legsúlyosabb biztonsági résnek tartják azóta, hogy 2013-ban több mint 700 ezer dokumentum, videó és diplomáciai távirat jelent meg a WikiLeaks oldalán.

(CNN/The Guardian)

Közzétette szokásos reggeli hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. A tárca szerint

• a múlt héten Oroszország vélhetően fokozta páncélos támadásait a donyecki Marjinka városa körül.
• A Donyeck városától csaknem 20 kilométerre fekvő Marjinkában 2014 óta dúlnak harcok, a város nagy része pedig megsemmisült a tüzérségi támadásban.
• Oroszország számára a Donbasz megszerzése az elsődleges prioritás, így továbbra is igyekeznek a tágabb értelemben vett donyecki szektorban zajló műveletekhez erőforrást biztosítani, Marjinkában és Avdiivkában.

• Moszkva jelentős erőforrásokat használ fel minimális nyereségért.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 April 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/kQe3LB4QU7

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/6SKhqe02eM

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 10, 2023

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerint az orosz csapatok a „felperzselt föld” taktikájára tértek át a tizedik hónapja ostromlott Bahmutban.

A katonai taktika lényege, hogy a hadsereg elpusztít vagy felél mindent, ami az ellenség számára hasznos lehet.

Az ellenség a felperzselt föld taktikára tért át, melyet korábban Szíriában alkalmazott: légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel pusztítja az épületeket és állásokat

– mondta Szirszkij

A parancsnok elmondta, hogy Ukrajna ennek ellenére folytatja a harcot a kelet-ukrajnai városért.

A helyzet nehéz, de kezelhető

– tette hozzá.

Szirszkij azt is állította, hogy az orosz erők légi támadóegységeket vonnak be a támadásba, mivel a Wagner harcosai már kimerültek.

Elemzők szerint Bahmut eleste csak idő kérdése. Az ukránok célja a város védelmével első sorban az, hogy az orosz erőket legyengítsék a tavasz végén, nyár elején induló ukrán ellentámadás előtt.

(SkyNews)

Az ukrán-magyar határszakaszon 3301-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6151-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől vasárnap nem érkeztek Budapestre vonattal.

Moszkva arra használhatja a közelgő, április 16-i ortodox húsvétot, hogy késleltesse az ukrán ellentámadást. Ezért a vallási ünnepnapra hivatkozva tűzszünetre szólíthat fel – írja mai jelentésében a Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War).

A Kreml idáig rendkívül szelektíven szólított fel tűzszünetre vallási ünnepek idején. Például a tavalyi ortodox húsvét idején elutasította az ukránok által javasolt tűzszünetet, hogy „ne tudjanak időt nyerni a kijevi nacionalisták” Mariupol ostrománál.

Az oroszok által javasolt tűzszünetek célja a frontvonalakon kialakult helyzet befolyásolása. 2022 tavaszán még az oroszok kezében volt a kezdeményezés, de év végére, az ortodox karácsony idejére ezt elveszítették, ezért egyoldalú tűzszünetet hirdettek ki, hogy időt nyerjenek az orosz erőknek a téli offenzívára való felkészülésére. Miután az ukránok jelezték, hogy nem fogják betartani a januárban meghirdetett fegyvernyugvást, azt végül az orosz fél sem tartotta be.

Az orosz fél most ismét tűzszünetre szólhat fel. Ez aránytalanul nagy előnyökhöz juttatná az orosz csapatokat, mert lehetővé tenné számukra, hogy biztosítsák Bahmutban megszerzett területeiket, és megszervezzék a védelmet a tavasz végén, nyár elején induló ukrán ellentámadásra.

(The Guardian)