A pletykák, botrányok, bűntények éppúgy érdekelték déd- és ükszüleinket, mint a mai generációkat. Bizonyíték erre az 1900-ban megjelent lapok bőséges bulvárkínálata, amelyet a Huszadikszazad.hu gyűjtött össze.
Nem ért rá a pópa
A Bihar megyei Gája Gyorgye gazda története első látásra inkább tűnik a hírlapíró fantáziaszüleményének, mintsem valós esetnek, de legyünk jóhiszeműek. Engedjük meg, hogy Gyorgye valóban a tetszhalál állapotába került, majd ébredése után egészséges humorral állt a történtekhez. Történt ugyanis 1900 szeptemberében, hogy fent említett gazda meghalt. Az apró, hegyi faluban nem volt pópa, aki eltemethette volna, a szomszédos faluba kellett érte küldeni.
“A temetésre összegyült már a rokonság, közben pedig az asszonynép készülődött a torra. De hiába vártak, a pópa nem jött, azt izente egy kis fiuval, hogy beteg, csak másnap jöhet. Csakhogy minden készen volt a konyhán a torra. Azért a gyászoló gyülekezet a halottas szoba mellett lakomához ült és kegyelettel kezdte fogyasztani a paprikást és az italt.”
Férj helyett az asszonyt temették
Estefelé azonban gyanús nesz szűrődött ki a halottas szobából, majd kinyílt az ajtó, és a gyászoló társaság előtt fehér lepedőben megjelent maga az elhunyt. “Sokan az asztal alá bujtak, sokan a kijárat felé rohantak, pedig hát Gája Gyorgye uram, a föltámadott halott, épen nem mutatott ellenséges szándékot. Még ő iparkodott az egybegyülteket bátorítani: – * Sohse féljetek! Nem bántok senkit! Föltámadtam és most ujra fogok élni! * Azzal a családfői jogaiba lépett, elfoglalván a helyet – az asztalfőn.”
A társaság lassan megnyugodott, már tréfára is fogták a dolgot, hogy a feltámadt ember vígan poharazik saját halotti torán. Csakhogy Gyorgye felesége nem volt otthon, mikor ura fölébredt a tetszhalálból. Mikor viszont betoppant a házba és meglátta halotti lepelben koccintó férjét az asztalfőn, “éles sikolylyal szivéhez kapott és összerogyott…. S mikor másnap a pópa eljött, csakugyan volt halott, a kit eltemessen. De nem a férfit, hanem a rémülettől szörnyet halt feleséget kisérte a temetőbe”.
Fotó: MTI/Kollányi Péter
Harc a “czigánybandával”
A második történet előtt mindenképpen megjegyzést kell tennünk. Az eset nyilván megtörtént, mégpedig úgy, ahogy az 1900-ban megjelent a lapokban, ám a beszámoló hírértékén túl kiválóan jelzi a kor közvéleményének viszonyulását a cigánysághoz. A kirekesztett, vándorló, emberszámba sem vett etnikumhoz.
“A főváros környékén kóbor czigányok tanyáznak egy idő óta. Egész nagy karavánok kóborolnak a főváros körüli falvakban. Sok lopás és betörés történik, Kőbányán egy Wertheim-kasszát is elvittek. A czigányokra gyanakodnak mindezekért. A kispest- szentlőrinczi rendőrségnek véres harczot kellett vivnia egy ilyen czigánycsapattal, mely már hetek óta tartotta rettegésben Rákos-Keresztúr, Ecsér és a többi környékbeli községeket”- olvasható a Huszadikszazad.hu-n.
Egy éjjel a rendőrség “Puszta – Szent-Lőrinczen” tetten érte és üldözni kezdte őket. “A czigányok azonban, a mint a község széléhez értek, visszafordultak és megtámadták a rendőröket, kik közül Kovács Lajost és Petki Jánost késsel súlyosan megsértették. Ezután nagy nehezen sikerült az egész bandát összeszedni, kiket bekisértek a kispesti községházához, hol kihallgatásuk alkalmával 18 betörést sikerült rájuk bizonyítani. Az elfogott czigányokat, 12 férfit, 8 nőt és 14 gyereket ma kisérték át a csendőrök a pestvidéki törvényszékhez.”
Kaszák potyogtak a vonatban
Utolsó történetünk egy hihetetlenül ostoba balesetről szól. A karcagi vasútállomáson 30, Pest felé tartó aratómunkást szállítottak fel egy kocsiba, hogy később a vagont egyszerűen hozzákapcsolják majd a Nagyváradról a fővárosba tartó vonathoz. Így akarták elkerülni a felszállással járó időveszteséget. “
“A munkások víg dalolás mellett elhelyezkedtek a kocsiban, a kaszát, sarlót felrakták az ülések felett levő polczokra . Hibás tolatás folytán egy teherkocsi nekiment a munkások kocsijának. A váratlanul nagy rázkódás óriási zavart idézett elő a munkások között, a kik egymásra buktak. Az összeütközéstől az éles szerszámok az összegomolyodott emberekre hullottak, többeket megsebesítettek.” Szerencsére senki nem halt meg, a balesetnek 15 könnyebb és öt súlyos sérültje volt.
