A magyar kormány az Európai Unióval való megállapodás reményében vállalta, hogy létrehoz olyan intézményeket, amelyek az uniós pénzek felhasználását és a korrupciót vizsgálják Magyarországon. Az Integritás Hatóságnak – a szervezetről korábban itt írtunk – elemző, vizsgálati és közigazgatási feladatai vannak, többek között kizárhat egyes cégeket az uniós közbeszerzésekből, leállíthat közbeszerzéseket, és eljárás indítására kényszeríthet más hatóságokat.
A másik új intézmény a húsz tagú Korrupcióellenes Munkacsoport, amelyben paritásos alapon képviselteti magát az állami és a civil szféra. A tagok között vannak olyan szervezetek képviselői is, amelyek rendszeresen kritizálják a kormányt és a magyarországi korrupció állapotát. Bekerült például Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője, Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója és Vincze Orsolya is a K-Monitortól (a teljes civil taglista itt látható, mindannyian pályázattal kerültek be a munkacsoportba).
Széleskörű jogi lehetőségeket a munkacsoport nem kapott, legfontosabb tevékenységük, hogy évente kiadnak egy jelentést. Erre törvény kötelezi a munkacsoportot, a dokumentumnak március közepére kell elkészülnie. Ez az első évben némi problémát jelenthetett, mivel maga a bizottság is csak múlt év végén alakult meg, emiatt nem volt túl sok idő a jelentés elkészítésére. Márpedig egy ilyen szervezet esetében az első jelentés kiemelt fontosságú, hiszen ebben alapozzák meg azt, milyen módszertannal dolgoznak, mely területekre összpontosítanak, és gyakorlatilag nagy részt itt dől el az is, hogy a következő évek jelentéseiben mi szerepel majd.
A mostani jelentés 196 oldal lett, ami hatalmas munkára utal, főleg, hogy a jegyzőkönyvek szerint azok az almunkacsoportok, amelyek a jelentés nagy részét összerakták, február elején még nem álltak össze. – Én személy szerint biztos, hogy ennél reálisabb határidőket szabtam volna, de, ugye, a munkacsoport és az Integritás Hatóság is alkalmazza a törvényt, nem írja. Nekünk kötelességünk betartani azt, amit a törvény mond, illetve elvégezni azt, amire a törvény felhatalmazást ad. Nagyon ambiciózus volt a cél, hiszen
az első jelentés nem csak a 2022-es évet kénytelen felölelni, hanem egy hosszabb, korábbi visszatekintést is kénytelen nyújtani, annak érdekében, hogy a következő évek jelentései megalapozottan tudjanak erre a dokumentumra épülni.
– mondta Biró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetője a 24.hu-nak. Az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport külön intézmények, de utóbbit az előbbi elnöke vezeti, így Biró felelt a munka konkrét elvégzéséért és a munkavégzés folyamatának egyengetéséért.
A jelentésben szerepel több javaslat is, amelyek alapvetően jogi és intézményi változtatásokról szólnak. A fontosabb konszenzusos javaslatok a következők:
- csökkentenék az egyajánlatos közbeszerzések arányát. A dokumentum szerint ugyanis az uniós eljárásrendben 2022-ben 32,9 százalék, a nemzeti eljárásrendben pedig 20,1 százalék volt ez az arányszám.
- Jogszabály-módosítást szeretnének annak érdekében, hogy a közbeszerzési dokumentumok anonim módon hozzáférhetőek legyenek.
- Csökkentenék a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó díjakat (például a jogorvoslatok esetében), hogy a piaci szereplők jogorvoslati jogukkal hatékonyan élni tudjanak.
- Növelnék a nemzeti hatáskörben megítélt támogatások, a felhasználás ellenőrzéseinek esetszámait.
- Vizsgálnák a „támogatáshalmozódást” a hazai támogatási rendszerben.
- Kezdeményezik a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos adatok rendszeres nyilvánosságra hozatalát úgy, hogy az ne veszélyeztesse a bejelentő jogos érdekeit.
- Több javaslatuk van a közérdekű adatigénylések teljesítésének hatékonyabbá tételére.
- A külföldi támogatások átláthatósága is a konszenzusos javaslatok között van, a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek és a pártok működését szabályozó törvények áttekintését szorgalmazzák.
- Javasolják megvizsgálni a vagyongyarapodási vizsgálatok alkalmazási körének bővítését.
- Megfontolásra javasolják az OLAF igazságügyi ajánlást tartalmazó jelentéseinek nyilvánosságra hozatalát.
A dokumentumot elküldik majd a magyar kormánynak, amelynek tárgyalnia kell azt. Biró kiemelte, hogy sok az edukációra, a korrupcióval kapcsolatos oktatásra szolgáló javaslat. – Összesen 32 konszenzusos javaslat született, amelyek a korrupció megelőzéséről, iránymutatásokról, tréningekről, konferenciákról szólnak. Ez az egyik alapköve a javaslatoknak, az edukáció – mondta.
Ha valaki csak a konszenzusos javaslatokat olvassa el, akkor már megért valamit ennek a jelentésnek a fontosságából – tette hozzá Biró. A hazai korrupcióellenes küzdelem szempontjából fontos, hogy meg tudott jelenni ez a jelentés, hogy a kormányzati és civil szféra ilyen szoros határidővel, vállt vállnak vetve együtt tudott dolgozni, és ebből végül konstruktív javaslatok születtek, ezért minden résztvevőt elismerés és hála illet – jelentette ki Biró. Azt is elmondta, hogy de a törvény előírja azt, hogy a munkacsoportnak viszonylag széles körűen kell vizsgálnia a korrupciót érintő szabályozást, ennek a szabályozásnak a hatékonyságát.
Ami a jelentésbe kerül, az mind a civil, mind az állami szféra támogatását élvezi. A végleges jelentést viszont minden tagnak el kell fogadnia, ez pedig messze nem volt ennyire konszenzusos.
- 11 igen, két tartózkodás és három nem szavazat volt.
- Három civil tag nem szavazta meg, ketten tartózkodtak és ketten hiányoztak, tehát a tízből három civil szereplő szavazta meg a jelentést.
- Az állami szereplők közül egy ember hiányzott.
Pont az a három civil tag nem szavazta meg a jelentést, akiket korábban felsoroltunk mint hitelesítő szereplők, akik korábban sokat kritizálták a magyarországi korrupció helyzetét.
– Akik ellene szavaztak, azok is elmondták, hogy maximálisan értékelték a konstruktivitást, egyetértenek azzal, ami a jelentésben le van írva, ahogy azzal is, hogy a jelentésben szereplő javaslatok előremutatóak. Egyébként a három tag közül, akik nem szavazták meg, ketten nagyon komolyan részt vettek a munkában. Magával a jelentéssel és annak szakmaiságával egyetértettek – mondta erről Biró. A március tizenharmadikai ülés jegyzőkönyve, amelyen magát a jelentést elfogadták, tartalmazza azt is, hogy ezek a szereplők miért szavaztak nemmel.
Vincze Orsolya konstruktívnak nevezte a munkát, és elmondta, hogy a konszenzusos javaslatokat valóban támogatta. A jelentést inkább azért szavazta le, mert a helyzetértékelést nem tartja elég mélynek, és ő tovább ment volna ennél.
Ligeti Miklós szintén egyetértett a konstruktív légkörrel, és szerinte a Transparency International Magyarország is támogatja a munkacsoport működését. A konszenzusos javaslatokkal is egyetértett. Ligeti nem szavazata alapvetően az információszabadsággal kapcsolatos kritikáinak szólt, mert nem értett egyet a módosító elképzelésekkel, amelyek a jelentésben szerepeltek.
Bodoky Tamás egyetértett a két korábbi kritikával, és arra utalt, hogy a nem szavazata mögött pont az áll, hogy milyen javaslatok nem lettek konszenzusosak (erről lásd keretes írásunkat a cikk végén).
Ligeti a 24.hu-nak is azt mondta, hogy a jelentéssel kapcsolatban nem minden fekete-fehér. Szerinte az igazán kritikus módosító javaslatokat nem támogatták az állami szervek. Ő egyébként két almunkacsoportban dolgozott, és arról beszélt, hogy tíz javaslat nem lett konszenzusos, de az ő javaslataikat részben el is rejtették a szövegben, inkább vitára javasolták, mint konkrét jogalkotási javaslatnak.
– A lét határozza meg a tudatot – mondta Ligeti, arra utalva, hogy a civil tagok alapvetően sokkal kisebb forrásokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, mint az állami szervek, és a munka gyors tempója sokszor kapacitásproblémákat okozott náluk. Sokszor kaptak naponta hatvan oldalas javaslatcsomagokat, amelyek feldolgozása egy embernek komoly kihívást jelent.
Ligeti mérföldkavicsnak nevezte a jelentést, mert legalább elkészült, és lehetőséget ad a jövőbeli munkára. Ennek ellenére, ha ezt a civilek írják, máshogy nézne ki. Azért viszont dicsérte a kormányzati szerveket, hogy tényleg minden adatot proaktívan megszereztek, amire csak igényüket jelezték. Szerinte az igazán érdekes munka csak most kezdődik majd, hiszen most jelölik ki, mivel foglalkozik majd a munkacsoport a jövőben.
Ugyan a munkacsoportot nem közvetlenül érinti, de Biró Ferencnél rákérdeztünk arra is, miért nem fogadták el a volt NAV-os Horváth András jelentkezését az Integritás Hatósághoz.
Horváth András valóban jelentkezett, valóban elutasítottuk, és azért utasítottuk el, mert 12 éve nem a szakmájában dolgozik, és 12 éve nincs releváns tapasztalata, mi pedig alapvetően a szakma csúcsán dolgozó emberekkel dolgozunk, és szeretnénk továbbra is együtt dolgozni.
– mondta erről Biró.
