Befektetés, beruházás, iparpolitika: a legfontosabb kérdés, hogy tudja-e az ország finanszírozni a Nagy Márton miniszter által felvázolt gazdaságstratégiát. Ez a stratégia pedig energiaintenzív – hívta fel a figyelmet az eseményen miniszterelnök.
Kiváló szakmunkásaink vannak, kiváló mérnökeink vannak, kiváló vállalatvezetőink vannak. Mi ehhez értünk: az ipari fókuszú, beruházás vezérelt gazdasági rendszerhez – idézi a portfolio.hu.
Az ipar, a manufaktúra, a termelés itt marad, ez marad a kulcsa a magyar gazdaságnak. De ehhez energia is kell és ezt elő kell állítani – magyarázta. A következő 1-2 évnek a legfontosabb politikája az lesz, hogy ezeket az energia-infrastuktúrákat létre kell hozni. Import vagy termelés a lehetőség. Termelni is tudunk a napelemmel, szélenergiával, vagy geotermikus energiával
– ismertette.
Barát a zöld, a nukleáris félbarát, a gáz pedig nem ellenség átmenetileg – rajzolta fel az energetikai uniós szempontokat. Ezért Kelet-Magyarországon 2-3 nagyteljesítményű gázerőművet építünk – vetítette előre.
Nagyban bővíteni akarják a munkaerő-kínálatot
Orbán Viktor szerint Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. De a gazdasági szempont csak az egyik szempont, ennek vannak más dilemmái is.
Világossá kell tenni, hogy amikor beszélünk 500 ezer új munkaigényről, akkor elsődlegesen a belső tartalékokról beszélünk, de nem a közmunkáról, ebben nincs tartalék – magyarázta.
Van földrajzi tartalék. Most Kelet-Magyarországra összpontosít a kormány. Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza is jövőre, Miskolc később, felkészül Békés megye.
Az együttműködésre épülő uniós politikai hangulatot kihasználva, különösen fontos lesz a térségben a gazdasági kapcsolatok kiépítése, és ha ezt jól kihasználjuk, akkor vannak még itt munkaerő-tartalékok – jelezte Orbán Viktor, hogy a térségbeli országok magyarlakta területeiről szeretnének még munkaerőt az országba csábítani.
Magyarország a magyaroké, és a magyar gazdaságnak elsősorban a magyar embereknek kell munkát adnia.
Kényelmi okokból nem szabad behozni ide külföldi munkaerőt, mert kulturálisan aláaknázzuk az életünket – fejtette ki. Ezzel próbálta kontrasztba állítani a magyar munkaerőpolitikát, amely ezek szerint szintén a migrációra építene jobban, a nyugat-európaival.
Akkugyárak márpedig kellenek
Szó van egy élhetőségi, zöld ügyről is, mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészséges körülmények között éljen. És joga van mindenkinek, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi, biztonsági előírásokat várja el a kormánytól. Ismertetése szerint szigorúbbak a járműipari környezetvédelmi szabályok Magyarországon, mint Németországban, ami szerinte nekünk versenyhátrány.
300 ezer család érintett a járműiparban Magyarországon és ezen a területen technológiaváltás történik. Ha bekövetkezik az a váltás, hogy 2035 után már csak elektromos meghajtású autókat lehet gyártani Európában és Magyarország ebben nem vesz részt, akkor a mi gyáraink bezárnak és el lehet gondolkodni azon, hogy milyen lesz Győr Audi-gyár nélkül, vagy Kecskemét Mercedes-gyár nélkül. Hogyan lesz ott megélhetés – tette fel a kérdéseket.
– húzta alá a kormányfő.
Jelen pillanatban a magyar gazdaságtörténet 4 legnagyobb beruházása egyszerre zajlik ma Magyarországon. Ez nem a vas és acél országa, ezek valódi nyugati gyárak. Ezek történelmi léptékű iparfejlesztési eredmények – vélekedett.
