Csütörtökön délelőtt tíztől rendezik meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című rendezvényét, amelyen idén Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is felszólal.
A portfolio.hu tudósítása szerint az elsőként felszólaló Parragh többek között arról beszélt, hogy „az EU rá akarja kényszeríteni az akaratát az egyes tagállamokra az uniós források visszatartásával”, és szerinte „az EU-s források folyósítása nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze”.
Továbbá jelezte, hogy az iparkamara már öt éve figyelmeztetett az inflációs veszélyre, illetve kritikával illette a Magyar Nemzeti Bankot, mondván, a jegybank „sokáig tagadta, hogy van inflációs veszélye”.
Parragh beszédében úgy fogalmazott:
Nem az a valós veszély, hogy mikor érjük utol Ausztriát, hanem az igazi kockázat az, ha Románia előzi meg Magyarországot.
Hozzátette: „lehet egyszerre nyomni a gázt és egyszerre a féket, de csak akkor ha egy személy csinálja”. Egyúttal kijelentte, hogy Matolcsy György jegybankelnök keddi kritikáival szemben az iparkamara az akkumulátorgyárak ügyében „a kormány mögött áll”.
Ezt követően Nagy Márton szólalt fel, aki beszédében kitért arra, hogy 2030-ra Magyarország elérheti az uniós fejlettségi szint 95 százalékát, „erről nem tenne le”. Fontos célként tűzte ki, hogy 500 ezer fővel kellen növelni a foglalkoztatottak számát, ezt szerinte részben gazdasági migrációval, részben az inaktívak aktívvá válásával lehet kezelni.
A gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a bolti, vegyes kereskedelem és a szállítás-logisztika-raktározés terén csökkent a magyar cégek árbevételének részaránya, és utalta arra, hogy a kormány kész aktívan beavatkozni a magyar szereplők és magyar tulajdon megerősítése érdekében.
Felszólalásában Nagy elmondta, szándékosan nem reagál Matolcsy minap megfogalmazott kritikáira. „Megint eljutottunk a hitelezéshez és a jegybanki politikához. De ezzel csak óvatosan, mert megígértem, hogy a jegybanki politikáról nem beszélek”, fogalmazott.
Varga Mihály ezt követően felszólalása elején kijelentette:
a veszélyek korszakába léptünk be.
A pénzügyminiszter elmondta: az idei évben további konszolidáció lesz a költségvetésben, 3,9 százalék lesz a hiány, jövőre pedig 2,5 százalékkal terveznek. Ugyanakkor Varga szerint a gazdasági kilátások fokozatosan javulnak.
Beszédében elismerte, hogy az energiaárak emelkedését finanszírozta a költségvetés, „ezért nem volt pénz oktatásra, egészségügyre, és más célokra”, közölte, valamint fontos kihívásként emlegette a demográfiai folyamatokat, mivel „a hazai foglalkoztatásban a tartalékok egyre inkább kimerülnek”.
