Nagy Márton gazdasági miniszter beazonosította a közellenséget

Közellenségnek nevezte az inflációt a magyar gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton folyamatos harcot ígér a pénzromlás ellen, s ezen keresztesháborút az MNB-vel karöltve képzeli (dacára annak, hogy egykori mentora, a jegybankot vezető Matolcsy György decemberben egy parlamenti bizottsági meghallgatáson arról beszélt, hogy a magyar gazdaság válságközeli állapotban van, melyért részben az okolható, hogy megbomlott a kormány és az MNB közti harmónia).

Nagy Márton inflációs fordulatot vár az előttünk lévő két hónapban, majd év végére egy számjegyűre szorítaná le a drágulást, de ekkor sem lassítana, ugyanis küzdelmét addig folytatná, míg az infláció visszatér az árstabilitás szintjére.

Kiugróan optimista alapállást demonstrál a miniszter valóságértelmezése, mikor is arra a hírre, hogy a Standard&Poor’s  pénteken lefelé módosította a magyar államadósság besorolását (ami bő egy évtized múltán esik meg újra magyar viszonylatban a három nagy hitelminősítő valamelyikénél), arra asszociált, hogy „a magyar gazdaság igen kedvező reálgazdasági folyamatai következtében a mostani leminősítés után nagyon rövid időn belül újra a felminősítések időszaka fog következni”.

Valamint felidézte, hogy a magyar gazdaság teljesítményét korábban már 2014-ben 2016-ban és 2020-ban is elismerték a minősítő intézetek.

Harcosan megjegyezte:

a kormány most sem fogja hagyni magát, nem fog tétlenül figyelni, a beindított gazdasági intézkedések elérik hatásukat, a sikeres gazdaságpolitikának újra felminősítés lesz a következménye.

Az MTI-ben olvasható tudósítás szerint a miniszter számos egyéb kijelentést is tett, ezekből szemezgetünk alább:

• a kormány legfontosabb célja, hogy szemben az eurozóna több országában várható gazdasági csökkenéssel és stagflációval, hazánk 2023-ban kivédje a recessziót és 1,5 százalékos gazdasági növekedést érjen el a tavalyi, várhatóan 4,5 százalékos bővülést követően
• 2024-ben a gazdaság újra kilőhet, dinamikusan 4 százalék felett nőhet a GDP; ehhez el kell érni, hogy a beruházási ráta a GDP 25 százaléka fölött maradjon, 20 ezer milliárd forintra emelkedjen úgy, hogy a külföldi közvetlen tőke beáramlása a GDP 7 százalékát, 10 milliárd euró fölötti szintet érjen el a következő években
• a kormány szigorú költségkontrollt tartva idén 3,9 százalékra, 2024-ben pedig 2,5 százalékra csökkenti a költségvetés hiányát; a miniszter szerint az energiaszámla szankciók miatt bekövetkezett drasztikus romlása nélkül a költségvetés már most is többletet mutatna
• a szuverenitás erősítéséért a 2022-es 73,5 százalékot követően a kormány ígéri, hogy 2023-ban a GDP 69,7 százalékára mérsékli az államadósságot
• a kormány jelentős javulást ígér energiafüggetlenség és energiahatékonyság területén
• mindeközben, mondja, megvédi a munkahelyeket, a családokat és a nyugdíjasokat
• a miniszter úgy véli, Magyarország valamennyi Bizottsági kérésnek eleget tett, így minden akadály elhárult az EU-s támogatások Magyarországra érkezése elől
• a nagy kép pedig így néz ki: Magyarország stabil, nemrég sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre, amivel a nemzetközi tartalék soha nem látott szintre, megközelítően 42 milliárd euróra emelkedett.