Két héten belül elkezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a magán-nyugdíjpénztári törvényt – mondta a Hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő magas rangú alkotmánybírósági forrás. A különféle szervezetek és pártok hiába sürgették a testületet, annak döntése a jelek szerint ugyanúgy csúszik, mint a kormány által ígért nyugdíjszámla.
Eddig egyébként több mint 130 magánember kérte, hogy a grémium döntsön: alkotmányellenes-e vagy sem a törvény. Arról azonban hivatalosan senki nem ad tájékoztatást, hogy a jogszabályt mikor vizsgálja a testület. Márpedig az Alkotmánybíróságnál bevett eljárási taktika, hogy egy-egy politikailag kényes ügyet – időhúzásra játszva – elfektet, a testületet ugyanis nem kötelezi jogszabály arra, hogy egy adott időn belül döntést hozzon.
Az Alkotmánybíróság szóvivője korábban ugyan azt mondta, hogy soron kívül dönthet a testület a médiatörvényről és a magánnyugdíjpénztárakról, de ez elhúzódott. A kormányfő szerint az időzítés mindegy, hiszen a nyugdíjrendszer kétpilléres lesz, “kár azt az illúziót kelteni”, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne.
Közben kilenc magánnyugdíjpénztárnak már elküldte a listákat a pénztárban maradókról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) – tudta meg a Népszabadság. Első körben a kisebb pénztáraknak postázták a leveleket. A következő napokban folytatódik a listák postázása a közepes és a nagyobb pénztárakhoz.
Az ING önkéntes és magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja azt mondta: fogalmuk sincs, ki megy vissza az állami nyugdíjrendszerbe, így arról sem lehet szó, hogy már most nekiálljanak kiszámolni a visszalépő tagoknak járó reálhozamokat.
Amúgy is csak megközelítő értéket kapnának, mivel az idevágó kormányrendelet csak a pénztárak által elkészített és a PSZÁF által elfogadott ütemtervek alapján, adott hónap utolsó napján érvényes árfolyam szerint megállapított reálhozamot engedi kifizetni – tette hozzá Borza Gábor.
A hamarosan elinduló nyugdíjpénztári vagyonátadás kapcsán a Portfolio.hu arról ír, hogy sokan átsiklanak a tény felett, hogy az állam 1000 milliárd forint értékben fog befektetési jegyeket kapni.
Az alapkezelők szerint a legkisebb kárt úgy okozná az állam, ha a befektetési jegyek visszaváltásával párhuzamosan a mögöttes részvényeket is megvásárolná. A külföldi eszközöket az állam azonnal el tudná adni, a hazai részvényeken pedig ülhetne még legalább egy évig.
AJÁNLOTT LINKEK:
Így okozná a legkisebb kárt az állam az alapoknak (Portfolio)
Nyugdíjpénztár: két héten belül tárgyalhatja az Alkotmánybíróság (hvg.hu)
