Soha nem fizetett még Magyarország olyan sokat az orosz gázimportért, mint 2022-ben: az Eurostat adatai szerint 7,353 milliárd euró (közel 3000 milliárd forint) volt a számla az első 11 hónapban. Ez csaknem a négyszerese a 2021 egészében kifizetett 2,189 milliárd eurónak, és ezt az arányt várhatóan tovább növelik majd a decemberi behozatali adatok. Az előző két évtizedben egyébként mindössze négyszer fordult elő, hogy az orosz gázszámla meghaladta a 2 milliárd eurót.
A tavalyi behozatalért a 7 milliárd euró feletti csillagászati összeget ráadásul sokkal kisebb mennyiségért kellett kifizetni, hiszen az első 11 hónapban összesen 5,141 milliárd köbméternél tartott az orosz gázimport, míg 2021 egészében ennél sokkal több, 7,832 milliárd köbméter érkezett.
Az alábbi grafikont vizsgálva az is látszik, hogy a múlt év során
Január és május között szerényebben csordogált az orosz gáz, 245 millió és 424 millió köbméter között ingadozott, kiugrás volt júniusban 751 millió köbméterrel, majd augusztus és november között havi félmilliárd köbméter felett (522 és 576 millió köbméter) alakult a behozatal. Éppen ezekben a hónapokban megugrott az ár, így szeptemberben, októberben és novemberben is egymilliárd euró fölé ment a havi számla, az októberi 1,3 milliárd euró jelentette a csúcsot. (A Népszava hasonló eredményre jutott a KSH külkereskedelmi statisztikája alapján, a lap 481 millió köbméterről és 1,2 milliárdos számláról írt.)
A lapunk által megkérdezett energetikai szakértők ebből mégsem arra következtettek, hogy a vásárlás ütemezésével a magyar kormány szándékosan önti a pénzt az oroszok ukrajnai háborújának finanszírozására. Ebben az időszakban ugyanis a tárolók pánikszerű feltöltése folyt Európa-szerte, felpörgött a kereslet, nemcsak Gulyás Gergely miniszter, de az Európai Bizottság is reális veszélynek tartotta, hogy nem lesz elég gázmolekula Európában. Nagyon sok vállalkozás is bevásárolt az augusztusi csúcson (amikor 347 eurón tetőzött az ár a holland TTF gáztőzsdén), azért, mert az elemzők és energetikai tanácsadók abban az időszakban további áremelkedést valószínűsítettek.
Lassan ide kellene érnie az olcsóbb gáznak a Gazpromtól is
Ami az árak alakulását illeti, az Eurostat adataiból számolva októberben 2,52 euró volt az orosz import köbméterenkénti ára, ami körülbelül 1009 forintnak felel meg. Novemberre kicsit esett, 2,28 euróra, azaz 913 forint volt a köbméterenkénti átlag. Szeptemberre 787 forint jött ki, ami már közelít a kormány által a lakosságnak a havi 144 köbméteres átlagfogyasztás feletti mennyiségre rögzített 767 forintos „lakossági piaci árhoz”. A kormány amúgy 1020 forintos „valódi” piaci árral kalkulál, ehhez képest beszél a miniszterelnök a családok havi 181 ezer forintos támogatásáról, noha ilyen magasságban vagy e felett a tőzsdei ár mindössze három hétig járt – erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Bármit kommunikál is a kormány, a gázipari szakemberek piaci árnak az Európában irányadónak elfogadott holland tőzsdén kialakult árakat értik. Ehhez kötötték az orosz-magyar hosszútávú gázszerződésben is az árakat, a hírek szerint két hónapos késéssel követik azt. (A szerződés tartalma, így az árképzés üzleti titok, de a Népszava a számításai alapján úgy becsüli, a tőzsdei jegyzéseket 6–8 százalékos felárral fejelik meg.) Vagyis ha a tőzsdén esnek az árak, akkor némi csúszással az orosz import is olcsóbb kell legyen. Márpedig a jegyzések huzamosabb ideje lefelé tartanak, az év eleje óta megawattóránként 60–70 euró körül mozog az ár. Ez átszámítva nagyjából 250–260 forint köbméterenkénti árnak felel meg.
1300 forint minden egyes köbméterért
Akárhogy alakul azonban a tőzsdei ár, a lakossági tarifákhoz nem akar hozzányúlni Orbán Viktor kormányfő, sem a rezsicsökkentett kedvezményes 102, sem a 767 forintos tarifát nem bolygatná, ezt világossá tette év végi sajtótájékoztatóján is. A vállalkozások bár piaci árat fizetnek, de ez korántsem a pillanatnyi tőzsdei árat jelenti, és nem is a már emlegetett 1020 forintot, amit valós piaci árnak konferált fel a kormány, és amihez a családok rezsicsökkentésének kedvezményét mérik, hanem ennél is magasabbat.
A fővárosi gyógyfürdőket üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. számára például összességében 18-szoros az áremelkedés. A 2021-ben köbméterenként fizetett 74 forintos ár 2022-ben 205,6 forintra ugrott, a 2022. október 1-jével induló új gázévben pedig már több mint 1300 forintot kell fizetnie minden köbméter földgázért.
Folyamatosan érkeznek szerkesztőségünkbe a hasonló mértékű emelést panaszoló levelek. Egy fővárosi kisvállalkozás számára 34 forint/megajoule szerepelt a tájékoztató levélben, amelyben arról értesítették, hogy a „megváltozott piaci körülmények és igények miatt” módosítják a tarifát. Durván 34 MJ egy köbméter, ezzel számolva 1156 forint az új gázdíj, amire más költségelemek is jönnek, például a rendszerhasználati díj. A vállalkozó azt mondta, addig 2,59 forintot fizetett, a 13-szoros tarifaemelést pedig nem tudja kigazdálkodni, ellehetetlenül a vállalkozása. Felháborítónak tartja, hogy egyoldalú szerződésmódosítás történik, jóllehet, nem járt le a szerződése, amit korábban az állami MVM Nexttel kötött. Egy lehetőséget ajánlott fel neki az MVM, hogy ha nem tetszik az ár, akkor szerződést bonthat 30 napon belül. Csakhogy a piacon nem tolonganak a szolgáltatók azért, hogy a kisvállalkozásoknak méltányosabb árat adjanak – magyarázta, miért nem menekült el az állami szolgáltatótól.
Ezermilliárd forint talált pénz a rezsivédelmi alap árnyékában?
Az tiszta sor, hogy a rezsicsökkentett ár az MVM-nek veszteséget okoz, a háztartásoknak felszámított 102 forint/köbméteres áron nincs gáz, de a piacon 1000 forint feletti molekula sem volt a múlt év során egy rövid időszakot leszámítva.
Ebből az számítható ki, hogy minden köbméter kedvezményes lakossági gázon 470 forint a veszteség. A KSH 3,9 milliárd köbméter lakossági gázfelhasználással számol, ha ezt mind kedvezményes tarifával használnák fel (de ez nem így van), akkor a rezsicsökkentés 1833 milliárd forint veszteséget generálna. A másik oldalon a vállalkozások és egyéb felhasználók hasonló méretű felhasználása áll, amit viszont úgymond piaci áron mérnek. Ha általános számukra az 1300 forint/köbméter körüli piaci gázár (ezt nem tudhatjuk), akkor ezen a tavalyi beszerzési átlagárhoz képest köbméterenként 728 forintot nyerne a szolgáltató, legalábbis az októbertől kötött új szerződések alapján. A megkérdezett elemzők egyike sem számolta még ki, mire elég a tavaly 700 milliárdos, illetve az idénre 2610 milliárdosra tervezett rezsivédelmi alap. A számítások bonyolultak, és adatokhoz sem egyszerű hozzájutni. Mindenesetre, ha nem történne semmi váratlan, és az árak másolnák a múlt évi átlagot, akkor a rezsikiegészítésnek, illetve a vállalkozások megvágásának a szaldója – a beszerzési árakra és a felszámított tarifákra egyszerűsített megközelítéssel – több száz milliárd, sőt akár ezermilliárd forint talált pénzt is jelenthet a büdzsének.
Hogy ez így lesz-e, azt senki sem tudja megmondani most, attól függ, hogyan alakul a következő betárolási időszak, magyarul májustól mennyiért lehet majd gázt venni. Egyelőre nyugalom van, mert enyhe a tél, a tárolók töltöttsége megfelelő, és az energiabeszerzés diverzifikálása is megindult. Bank Dénes, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója, egyben energetikai szakértője a mostani helyzet alapján arra számít, hogy a jelenlegi szint közelében alakulnak a gázárak, de jelentős ingadozásokkal. Mindent felboríthat persze, ha eszkalálódik a háború, akkor mehet a kukába a nyugalmi időszak prognózisa.
Megint más kérdés, hogy a piaci fejleményekből mit fognak érezni a háztartások és vállalkozások, vagyis meddig tartható fenn a jelenlegi formájában a rezsicsökkentés, illetve a vállalkozásoknak felszámított brutális piaci ár. „Jelenleg a kormány energiapolitikája nem tükrözi a piaci árat, és ezzel mesterségesen hajtja fel az inflációt” – fogalmazott az egyik energetikai cég befektetője, aki úgy látja, hogy
Szerinte azok az országok jobban járnak, ahol piactorzító rezsicsökkentés helyett fixálták az energiaárat mind a lakosság, mind a vállalkozások számára.
