Florida turistákkal és a meleg klíma miatt ideköltöző nyugdíjasokkal teli tengerpartját egyesek a földi paradicsomnak, míg mások a pokol egy igen kellemetlenre sikeredett bugyrának tartják. Virágzó turizmusát azonban gyakorlatilag egyetlen ember teremtette meg a semmiből, a XIX. század végén.
Beteges feleség
Az 1830-ban született, szegény sorból származó Henry Flagler először alkalmazottként kereste kenyerét, majd saját vállalkozásokkal próbálkozott, de szerencséjét igazán azután csinálta meg, hogy megismerkedett egy bizonyos John D. Rockefellerrel, akivel közösen alapítottak egy olajipari vállalkozást. A cég nemsokára már Standard Oil néven működött, és az 1870-es évekre szinte monopolhelyzetet épített ki magának az amerikai piacon, dúsgazdaggá téve tulajdonosait.
Flagler azonban nem lehetett maradéktalanul boldog. Felesége, Mary Harkness ugyanis igen beteges volt, különösen a téli hidegeket nem viselte jól. Orvosai tanácsára a pár a téli hónapokra az ilyenkor is kellemes klímájú Floridába utazott. Flagler beleszeretett a dél-floridai tengerpartba (és ahogy később kiderült, felesége ápolónőjébe is), viszont szembesülnie kellett azzal, hogy hiába veti fel a pénz, a területen egyetlen valamire való szálloda sincs, ráadásul vasútvonal híján az idejutás is időrabló, fáradságos feladat. Flagler ezután úgy tett, ahogy minden átlagos ember tenne, ha történetesen kora egyik legvagyonosabb vállalkozója lenne: eldöntötte, hogy kiépíti magának a megfelelő infrastruktúrát.
Vasúttal törte az utat
Felesége halála után bevásárolta magát a Florida East Coast Railway társaságba, és a korábbi ütemet felgyorsítva kezdte kiépíteni a síneket az állam déli partjai felé. Közben pedig felépítette az első luxushotelt is Saint Augustine korábban álmos kisvárosában. A Ponce de León Hotel 135 éve, 1888. január 10-én nyitotta meg kapuit a vendégek előtt.
Innen már nem volt megállás, a vasúttal együtt újabb és újabb szállodákat nyitott dél felé haladva, hogy végül 1896-ban elérje a Biscayne öböl partját, ahol megegyezett a helyi földbirtokosokkal, hogy a vasút fejében a rendelkezésére bocsátanak egy nagy területet, ahol várost is alapíthat. A közelgő nagyszabású építkezések kínálta munka- és üzleti lehetőségek gyorsan idecsábítottak több száz embert, akik meg is alapították városukat, amit Flaglernek szerettek volna elnevezni. Ő azonban szerényen visszautasította a megtiszteltetést, így a lakosok végül a helyi folyó neve mellett döntöttek, és településüket City of Miaminak keresztelték el.
Flagler ekkoriban már feladta pozícióját a Standard Oilban, és minden energiájával floridai vállalkozásaira koncentrált. Emlékét ma is számos ikonikus épület és szállodák tucatja őrzi a mára szinte teljesen beépült partokon. Talán neki is eszébe jutott munkája eredményét látva, hogy ő maga indította el a gyönyörű és nyugodt vidék pusztulását – de valószínűbb, hogy 1913-as, Palm Beachen bekövetkezett halála előtt is büszkén tekintett végig az örökre az ő keze nyomát viselő tájon.
