Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy ilyen alapítványok tartanak fenn – tudta meg a Népszava. Brüsszel erről december végén levélben értesítést is küldött.
A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt adták ki az utasítást, hogy nem köthető új megállapodás alapítványi egyetemekkel.
Brüsszel a finanszírozást ideiglenesen függesztette fel, mert összeférhetetlennek tartja, hogy a privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumaiba fideszes politikai kinevezettek kerültek.
Az Erasmus+ program megvalósítását koordináló Tempus Közalapítványnál azt közölták, a jogállamisági határozatnak nem címzettje a program, ami szembemegy az Európai Bizottság állításával, de az ellentmondást firtató kérdésekre már nem válaszoltak a lapnak, amely szerint néhány alapítványi egyetem már fennakadt a brüsszeli szűrőn a Horizont Európa kutatási programból finanszírozott pályázati kérelme elbírálásakor.
Frissítünk!
Ne a fiatalok fizessék a rossz kormányzás árát
Több ellenzéki politikus is reagált a sajtóértesülésre. Brenner Koloman, a Jobkik frakcióvezető-helyettese felszólította az Orbán-kormányt, hogy az érintett intézményekkel azonnal kezdjen tárgyalásokat arról, hogy mielőbb visszakerüljenek állami fenntartásba, mert a közalapítványi forma csorbítja az Európában a középkor óta konzervatív értékként kezelt autonómiát. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese bejelentette, törvényjavaslatot nyújtanak be azért, hogy az egyetemek visszakerülhessenek az Erasmus+ programba. Mivel az Európai Bizottság figyelmeztetése ellenére a kormány ezt nem tette meg, a DK megszüntetné az összeférhetetlenséget, megtiltaná, hogy az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban állami vezetők, hivatalban lévő képviselők kaphassanak helyet. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője az Európia Bizottság illetékeseihez fordult, jelezte, a döntéssel a diákok járnak rosszul, szerinte az egyetemek fideszesítése botrányos, elfogadhatatlan, de azt másként kellene szankcionálni, nem a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozásával. Keresztes László Lóránt (LMP) közleményben tudatta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diáktól vette el az Erasmus+ programot, ezért pártja a fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi.
