Index: Novák Katalin Ukrajnába tart Zelenszkijhez

Fokozzuk erőfeszítéseinket, és partnereinkkel együttműködve azon dolgozunk, hogy Ukrajnának sürgősségi támogatást nyújtsunk az áramellátás és a fűtés helyreállításához és fenntartásához a polgári lakosság számára

– jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése után közzétett sajtóközleményében.

A testület jelenleg az EU Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központján keresztül előkészíti a tagállamoktól és közvetlenül a bizottság vésztartalékából származó adományok mielőbbi eljuttatását Ukrajnának. A szállítmány 200 közepes méretű és egy nagy elektromos transzformátort, illetve 40 aggregátort tartalmaz, amelyek képesek egy-egy kis- és közepes méretű kórház szünetmentes áramellátását biztosítani. A transzformátorokat Litvánia, az aggregátorokat Románia ajánlotta fel. Az Európai Bizottság emellett új energiaügyi vészhelyzeti központ létrehozásán dolgozik Lengyelországban – tájékoztatott a testület elnöke.

Csütörtökön az ukrán elnök emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta meg Oroszországot, miután újabb rakétacsapások áramszüneteket okoztak Ukrajna-szerte. A támadásokban legkevesebb tízen életüket veszették. Az ukrán kézen lévő atomerőműveket leválasztották a hálózatról, a zaporizzsjai erőműben pedig aggregátorokkal biztosítják az energiát a kulcsfontosságú berendezéseknek. Az ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában videókapcsolaton keresztül arról beszélt, hogy emberek milliói maradtak áram és víz nélkül az országában, miután az orosz csapatok egyetlen nap alatt 70 rakétát lőttek ki Ukrajnára.

(MTI)

Segíthetett volna elkerülni a polgári áldozatokat, ha a luhanszki és a donyecki szakadár entitás előbb „egyesült” volna Oroszországgal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, amikor novo-ogarjovói rezidenciáján katonaanyákat fogadott, akiknek a fia részt vesz az Ukrajna elleni „különleges hadműveletben”.

Mostanra talán nyilvánvalóvá vált, hogy ennek az újraegyesítésnek korábban kellett volna megtörténnie, és akkor nem lett volna ennyi civil áldozat, nem halt volna meg ennyi gyermek az ágyúzásban és így tovább. De jó, hogy egyáltalán megtörtént

– fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint az orosz hatóságok őszintén azt feltételezték 2014-ben, hogy a minszki megállapodások keretében mind a Luhanszki, mind a Donyecki Népköztársaság „újraegyesülhet Ukrajnával”. Moszkva a két szakadár régiót idén februárban függetlennek ismerte el, majd szeptemberben másik három ukrán megyével Oroszországhoz csatolta.

Ami az előző években történt, az nagyrészt annak volt a következménye, hogy mi mindig is, úgymond, idegen réten játszottunk vagy éltünk. A mai események pedig egyfajta belső megtisztuláshoz és megújuláshoz vezetnek

– hangoztatta.

Putyin szerint a kilencvenes és a kétezres évek fordulóján Oroszországot kívülről próbálták meg irányítani.

Lényegében az ő erőfeszítéseik következtében kerültünk ebbe a helyzetbe, egyebek között a különleges hadművelet övezetébe is

– hangoztatta.

Az orosz vezető a katonaanyákkal folytatott megbeszélésen azt is mondta, hogy Oroszország „minden kétséget kizáróan” el fogja érni kitűzött céljait Ukrajnában, és nem fog változtatni országépítő tervein. Meglátása szerint a siker záloga az egység.

Ígéretet tett arra, hogy az orosz vezetés fontolóra veszi az orosz katonáknak járó kedvezmények visszamenőleges kiterjesztését azokra a „népfelkelőkre”, akik 2014 óta harcoltak a Donyec-medencében.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy Harkiv megyébenaz orosz légierő nagy pontosságú fegyverekkel mért csapást lengyel „zsoldosok” három ideiglenes állomáshelyére, aminek következtében mintegy kétszázan életüket vesztették. Hasonló csapásban, a donyecki régióban lévő Sziverszk és Szlovjanszk térségében, az ukrajnai idegenlégió további több mint száz embert, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és nyolc járművet veszített.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége sikertelen támadások és ellentámadások nyomán Kupjanszk irányában mintegy harminc katona, három gyalogsági harcjármű és négy páncélozott jármű, Limannál mintegy hetven halott és sebesült, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és két kisteherautó, Donyeck irányában mintegy hatvan katona, két harckocsi és három gyalogsági harcjármű, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katona, két páncélozott jármű és két kisteherautó volt.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erő hat vezetési pontra, 67 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegelhárító radarállomást és egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Az orosz légvédelem négy ukrán drónt, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők öt rakétáját lőtte le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2562 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6813 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3620 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7352 különleges katonai járművet veszítettek.

A nap folyamán az Oroszország által elcsatolt régiók több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A Dnyeper bal partján, a Herszon megyei Novaja Kahovkát és a szomszédos településeket ért aknatűzben négy civil életét vesztette.

(MTI)

Gyertyagyújtással és az Országház dunai oldalának elsötétítésével emlékeznek meg szombaton a holodomorra, az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásra – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája pénteken az MTI-vel.

Szombaton az Országház dunai lépcsőin és a budapesti Petőfi téren is gyertyagyújtással emlékeznek meg a kommunista terror többmillió ukrajnai áldozatáról – írták.

A holdomor 90., valamint az Országgyűlés 19 évvel ezelőtt kihirdetett szolidaritási határozatának évfordulója alkalmából Grexa Liliána, a magyarországi ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló kezdeményezésére szombaton 17.30 és 18 óra között sötétségbe borul az Országház dunai oldala, ahol a szolidaritásukat kifejezni kívánók elhelyezhetik az emlékezés gyertyáit.

Az összegzés felidézi, hogy az Országgyűlés 2003. november 26-án az elsők között ismerte el a holodomort mint az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtást és fejezte ki szolidaritását, együttérzését az ártatlan áldozatok hozzátartozói, leszármazottai felé.

A magyarországi ukrán nemzetiség, ahogy minden évben, idén is megemlékezik a Budapesten, Szegeden és Nyíregyházán található Holodomor-emlékműveknél a XX. századi ukrán történelem egyik legnagyobb tragédiájáról, csatlakozva ezzel a világszerte 16 órára meghirdetett „Gyújts egy gyertyát a Holodomor áldozatainak emlékére!” akcióhoz.

(MTI)

Elismerését fejezte ki a háború tragédiájával bátran és méltósággal szembenéző ukrán népnek Ferenc pápa olaszul és ukránul pénteken közölt levelében, melyben a téli időszakban még erősebb szolidaritásra szólította fel egyházát és a világ egészét. A katolikus egyházfő az ukrán fivéreknek és nővéreknek címzett levelében emlékeztetett, hogy kilenc hónapja kezdődött a háború „abszurd őrülete” földön és levegőben, ahol „megállás nélkül visszhangzik a robbanások baljós zaja és a szirénák nyugtalanító hangja”.

„Városaitokat a bombák kalapácsként sújtják, miközben a rakétaeső halált, pusztítást, fájdalmat, éhezést, szomjazást és fázást okoz, utcáitokon sokaknak menekülni kellett hátrahagyva otthonaikat és szeretteiket, nagy folyóitok mellett mindennap vér és könnyek folyói áramlanak” –  írta Ferenc pápa. Az egyházfő kifejtette, az ukránok könnyeit a sajátjaival akarja vegyíteni, mivel nincsen nap, amikor ne hordozná szívében és imáiban őket.

A ti fájdalmatok az én fájdalmam. Jézus keresztjén ma benneteket látlak, akik az agresszió okozta rémülettől szenvedtek

– jelentette ki a pápa. Hozzátette, hogy a megkínzott Isten újra él a kínzás nyomait viselő holttestekben, a városokban felfedezett tömegsírokban, valamint a lelkekbe vésődő számos kegyetlenségben. Ferenc pápa azt kérdezte, miért történik mindez, miként bánhatnak így emberek más emberekkel.

Elmondta, tragikus sorsokról értesül, közöttük gyerekek meggyilkolásáról, megsebesítéséről, árván maradt vagy anyjuktól elszakított kicsikről. „Együtt sírok veletek minden gyerekért, aki ebben a háborúban elveszítette az életét, mint Kira Odesszában, mint Liza Vinnicjában, és több száz más gyerek: mindegyikük halála az emberiség veresége” – írta a pápa.

Ferenc pápa a deportált gyerekekről és az ukrán édesanyák felmérhetetlen fájdalmáról is megemlékezett. Szólt a fiatalokról, akik hazájuk védelmében bátran fegyvert fogtak, félretéve a jövőjükről táplált álmaikat, a férjeiket elveszítő feleségekről, akik ajkukat összeszorítva, csendben, méltósággal, határozottsággal továbbra is kitartanak gyerekeik mellett, megemlítette azokat, akik szeretteiket védik, az időseket, akik életük békés befejezése helyett a háború sötét árnyékában találták magukat. Ferenc pápa szólt a megerőszakolt nőkről, a lelkükben, testükben sebzettekről. „Gondolok rátok és közel vagyok hozzátok szeretettel és elismeréssel azért, ahogyan szembeszálltok a nagyon kemény próbatétellel” – írta.

Szólt a segítséget nyújtó önkéntesekről, a gyakran testi épségüket is kockáztató papokról, akik az emberek mellett maradtak, az otthontalanná váltakról és menekültekről, és a hatóságok képviselőiről, akiknek tragikus időkben kell vezetni az országot és hosszútávú döntéseket hozni a béke érdekében – fogalmazott.

Ferenc pápa most is – ahogyan a szerdai audiencián mondott beszédében is – a harmincas évek elején Ukrajnában átélt éhínséghez, az általa népirtásnak nevezett holodomorhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. A Sztálin által okozott éhínségnek szombaton lesz az emléknapja.

Ferenc pápa levele végén hangsúlyozta, hogy az ukrán nép az őt sújtó mérhetetlen tragédia ellenére soha nem veszítette bátorságát, soha nem adta át magát az önsajnálatnak. „A világ egy merész és bátor népet ismert meg, egy népet, mely szenved és imádkozik, sír és küzd, ellenáll és remél: nemes és mártír nép ez” – írta. Az egyházfő hozzátette, azért imádkozik, hogy az ukránok ne érezzék, magukra hagyták őket, de azért is, hogy az emberek ne szokjanak hozzá a háborúhoz.

A pápa arra kérte egyházát és a világ minden részén élőket, éreztessék szeretetüket és közelségüket főleg most, a téli hideg hónapjaiban, karácsony közeledtével.

(MTI)

A lap arról ír, hogy úgy tudják, Novák Katalin köztársasági elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására Ukrajnába indult. Szerintük vonattal megy Lengyelországba, és onnan tovább Ukrajnába.

Kérdést küldtünk a Köztársasági Elnöki Hivatalnak, hogy valóban Ukrajnába tart-e Novák Katalin. Ha megerősítik, frissítjük a cikket.

Egy közel másfél millió dollár értékű karórát szúrtak ki Ramzan Kadirov csecsen hadúr 15 éves fiának, Adam Kadirov csuklóján. A kis Kadirov egy gyémántokkal kirakott Audemars Piquet Royal Oak Offshore órát villantott, amikor egy barátjával pózolt egy fotón.

Adam Kadirov legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor apja két másik fiatalkorú testvérével Ukrajnába küldte harcolni. A PR-ízű bevetésből több ukrán fogollyal tértek vissza, akiket személyesen apjuknak adtak át a csecsen fővárosban levő otthonuknál.

Kadyrov’s 15-year-old son wears a watch worth almost $1.5 million

The Audemars Piquet watch of the Royal Oak collection, which is visible on Adam Kadyrov’s hand, was identified by Anti-Corruption Foundation investigator Oleg Yemelyanov. The watch is encrusted with diamonds. pic.twitter.com/21dz0SiFv0

— NEXTA (@nexta_tv) November 25, 2022

Kimenekítik az ukrán erők által nemrég visszavett Herszon város kórházaiból az összes beteget az orosz erők folyamatos ágyúzásai miatt – közölte pénteken Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai megye kormányzója. „Az állandó orosz ágyúzás miatt evakuáljuk a kórházi betegeket Herszonból” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Szavai szerint a Herszonban lévő megyei kórházban kezelt gyerekeket már a szomszédos megye központjába, Mikolajivba szállították, ahol minden szükséges orvosi ellátást megkapnak. Tájékoztatott arról, hogy a herszoni regionális pszichiátriai intézet betegeit is evakuálták. Odesszába száz beteget szállítottak át arra az időre, amíg nem szűnnek meg az orosz támadások.

Csak a csütörtöki nap folyamán tíz helyi lakos vesztette életét, és 54 sérült meg a megyében az orosz támadások következtében. Az orosz erők egy nap alatt 49-szer nyitottak tüzet Herszon megye területére.

Az ukrán főváros lakóházainak egyharmadában már van fűtés, a kijeviek felénél pedig áramszolgáltatás – számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A városvezető kiemelte, hogy a szakemberek tovább folytatják a helyreállítási munkálatokat, az ukrajnai polgári infrastukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítását. Hozzátette: az energetikai szakemberek azt tervezik, hogy a nap folyamán területenként felváltva, az összes fogyasztónál bekapcsolják az áramot három órára.

Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatán keresztül arról tájékoztatott, hogy kijevi idő szerint délelőtt 11 óráig az ukrajnai áramtermelők az ország fogyasztási szükségleteinek több mint 70 százalékát biztosították, a létfontosságú infrastrukturális létesítmények minden területen áram alatt vannak. Mindenekelőtt a kazánházakat, gázelosztó állomásokat, vízműveket és tisztító létesítményeket látták el árammal. Egyes régiókban már az elektromos közösségi közlekedés is működik.

Az atomerőművek folyamatosan egyre több áramot termelnek, emellett a zaporizzsjai atomerőmű áramszükségleteit is kielégítik. A rakétatámadások utáni károk ellenére a hő- és vízerőművek működnek, valamint a zöld energiaforrások egy része is.

Az Ukrenerho megjegyezte, hogy továbbra is folynak a munkálatok a lakossági fogyasztók áramellátásának helyreállításán, de ennek ütemét a nehéz időjárási viszonyok – az erős szél, az eső és az éjszakai mínusz fokok – lassítják.

A ukrán vezérkar a Facebookon arról számolt be, hogy a Zaporizzsja megyei – orosz megszállás alá került – Melitopol város közelében, Zelenij Jar településen az ukrán erők felszámoltak egy orosz élőerő-összpontosulást. A megerősített adatok szerint húsz orosz katona meghalt, és 15 megsebesült.

A kijevi katonai vezetés összesítése alapján az elmúlt napon mintegy 430 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítőleg 86 150-re nőtt.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott olyan édesanyákkal, akiknek a fiai Ukrajnában harcolnak. A találkozóról kiadott felvétel szerint egy nagy asztalt ültek körbe, az esemény hivatalos hangulatát a kitett teáscsészék, sütemények és friss áfonya volt hivatott oldani.

Putyin együtt érzően beszélt arról, hogy mennyire átérzi a fájdalmukat. “Szeretném, ha tudnák, hogy én személyesen és az ország vezetése is átérzi a fájdalmukat. Tudjuk, hogy semmi sem pótolhatja egy fiú elvesztését, különösen az anyának. Osztozunk ezen a fájdalmon” – jelentette ki.

Beszélt arról is, hogy nem szabad minden elhinni, amit a tévében látnak vagy az interneten olvasnak, mert szerinte sok „álhír terjeng a konfliktusról”. Putyin az orosz-ukrán háborút továbbra is speciális katonai akciónak nevezte, és állítása szerint nem sajnálja, hogy ezt elindította Ukrajna ellen.

A tévébejegyzésben az anyák válaszát nem mutatták meg. Az ukrán védelmi tárca számításai szerint már több mint 85 ezer orosz katona vesztette életét Putyin által „konfliktusnak” nevezett háborúban.

Putin for the first time meets with wives and mothers of Russian soldiers after numerous pleas from families trying to return their relatives home, complaining about lack of basic goods and the abysmal conditions, and some cases of mothers storming enlistment offices. pic.twitter.com/pCTlH5sx5T

— Mary Ilyushina (@maryilyushina) November 25, 2022

Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke továbbra is várja az Európai Bizottság elnökének válaszát, az Ursula von der Leyennek írt levelét támogató polgármesterek aláírását a jövő héten átadja a bizottság magyarországi képviselet-vezetőjének.

A szövetség elnöke, Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere pénteken, a somogyi megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatóján felidézte: október elején fordult Ursula von der Leyenhez, kérve az orosz-ukrán háborúval összefüggő európai uniós szankciós politika megváltoztatását, és azt, hogy tegyék elérhetővé Magyarországnak a felzárkózási és helyreállítási alap forrásait.

Kérni fogja az Európai Bizottság magyarországi képviselet-vezetőjét, sürgesse meg Ursula von der Leyen válaszát, és a jelenlegi problémákra megoldást jelentő intézkedéseket – tette hozzá.

Szita Károly azt hangoztatta: „a korlátozások napról napra gyengítik Európát, azonnali intézkedésekre van szükség”. Kiemelte, levele az elmúlt három évtizedet tekintve példás összefogást eredményezett, ahhoz a magyarországi települések mintegy 80 százaléka, több mint 2500 önkormányzat csatlakozott.

A levél mellett kiálló polgármesterek, önkormányzatok 7 millió embert képviselnek, ennyien kérnek segítséget a szankciók okozta magas árak csökkentésében – fogalmazott.

Rámutatott arra, az aláírások jelentős része nem csak egy egyszerű polgármesteri jegyzés, mert mögötte testületi akarat van, ahogy Kaposváron is közgyűlés döntött a bizottsági elnöknek írt levél támogatásáról.

Szita Károly jelezte, várja a legnagyobb önkormányzat, a fővárosi önkormányzat támogatását is, mert úgy véli, annak helye van ebben az összefogásban.

Ez az ügy nem a polgármesterekről, hanem a polgárokról szól, a gáz, a villany áráról, sok milliárd forint fejlesztési forrásról – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai konfliktus tartós megoldásához elengedhetetlen, hogy Oroszország kivonuljon az általa megszállt összes ukrán területről. A Financial Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha van lehetőség a Krím békés, nem fegyveres visszaszerzésére, akkor ő ezt a megoldást pártolná, írja az MTI.

Zelenszkij a londoni üzleti napilap pénteki kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az ukrán infrastruktúra lerombolását célzó új orosz stratégia sem gyengíti Ukrajna eltökéltségét összes megszállt területének felszabadítására.

Minden területet vissza kell szereznünk, és ha nincs diplomácia, akkor ennek módja a csatatér

– fogalmazott az ukrán államfő. Hozzátette: ha Ukrajna nem kapja vissza összes megszállt területét, akkor a háború egyszerűen „befagy”, és csak idő kérdése, hogy mikor tör ki újra.

A Financial Times felidézte, hogy Oroszország szerdán hetven rakétát lőtt ki ukrajnai infrastrukturális célpontokra. Emiatt Ukrajna 80 százalékában megszűnt az áram- és a vízszolgáltatás, és egy időre mind a 15 ukrán atomreaktort le kellett kapcsolni a hálózatról az áramszolgáltatás instabillá válása miatt.

Zelenszkij, aki a Financial Times beszámolója szerint a szintén vízszolgáltatás nélkül maradt kijevi elnöki irodában fogadta a lap újságíróit, kijelentette: az e héten végrehajtott támadások elképzelhetetlenek lennének a modern világban, hiszen „talán 80-90 éve” nem fordult elő olyasmi az európai kontinensen, hogy egy ország teljes sötétségbe boruljon.

Hozzátette ugyanakkor, hogy „az állam remekül szembeszállt” a problémákkal, „az energiaipari dolgozók, a rendkívüli helyzetek minisztériuma, az aknamentesítők, mindenki” az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozott, és azon, hogy „legalább egy kis víz legyen”.

Csütörtökre megkezdődött a reaktorok visszakapcsolása a hálózatra, és Kijev egyes kerületeiben már ismét van vízszolgáltatás.

Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krímmel kapcsolatban a lap felidézte: Kijev egyes nyugati partnerei attól tartanak, hogy ha Ukrajna kísérletet tesz e terület visszaszerzésére, akkor az a háború veszélyes eszkalációjához, akár nukleáris fegyverek bevetéséhez is vezethet.

Zelenszkij erre utalva kijelentette: megérti, hogy „mindenki zavarodott a helyzet miatt, és azzal kapcsolatban, hogy mi történik a Krímmel”. Az ukrán elnök hozzátette: ha valaki olyan megoldást kínál, amely lehetővé teszi a Krím megszállásának megszüntetését nem katonai eszközökkel, akkor ő ezt a megoldást pártolná.

Andrzej Duda lengyel elnök azt szeretné, hogy a Németország által felajánlott, amerikai gyártmányú Patriot-ütegek Lengyelország területet és a lengyel állampolgárokat védelmezzék, jelentette ki pénteken a lengyel államfő kabinetfőnöke azt a javaslatot kommentálva, amely szerint a rakétákat Nyugat-Ukrajnába kellene telepíteni.

Andrzej Duda elnök álláspontja teljesen világos. Amennyiben Németország átadná a rendelkezésére álló Patriot-ütegeket, akkor ezeknek a lengyel területet, a lengyel állampolgárokat kell védeniük

– hangsúlyozta Pawel Szrot kabinetfőnök a lengyel közszolgálati rádióban. Szrot ezért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni, mert szerdán Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter, hivatkozva az Ukrajnát érő újabb orosz rakétatámadásokra, arra kérte a német felet, hogy inkább Nyugat-Ukrajnába küldje a Berlin által Lengyelországnak felajánlott Patriot légvédelmi rakétarendszert.

Ez meg fogja védeni Ukrajnát a további halálesetektől és áramkimaradásoktól, és növelni fogja biztonságunkat keleti határunkon

– érvelt Blaszczak. Blaszczak szavait Christine Lambrecht német védelmi miniszter csütörtökön úgy kommentálta: a Varsónak felajánlott Patriot-ütegeket csak a NATO területén belül lehetséges telepíteni, mert az észak-atlanti szövetség légvédelmi rendszerének részét képezik. Ha máshol akarják telepíteni őket, arról a szövetségesekkel egyeztetni kell, húzta alá Lambrecht.

Szintén csütörtökön Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevíziónak elmondta: amennyiben Németország hajlandó lesz átadani a Patriotokat „úgy, ahogyan az megfelelne a lengyel hadsereg szükségleteinek”, Blaszczak nemzetvédelmi miniszter feltehetőleg „pozitív módon folytatja majd a tárgyalásokat”.

A Patriotok nyugat-ukrajnai, nem pedig lengyelországi telepítéséről szóló kormánypárti javaslatot élesen bírálták a lengyel ellenzék képviselői.

Németország azt követően ajánlotta fel Lengyelországnak a Patriot-rendszert, hogy robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodów településen, két ember halálát okozva. A részleges vizsgálati eredmények alapján Varsó közölte: feltehetőleg az ukrán légvédelem egyik, szovjet gyártmányú rakétája csapódott be. Az esetet „tragikus kimenetelű balesetnek” nevezték.

A német felajánlás a lengyelországi Patriot-állomány ideiglenes bővítését jelentené. Egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében ugyanis a lengyel hadsereg az év végéig két Patriot-üteget szerez be. Két további üteget már korábban délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

(MTI)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ma délelőtt sajtótájékoztatón beszélt a jövő heti romániai külügyminiszteri találkozó előtt. Stoltenberg kijelentette, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát.

A NATO mindaddig kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell. Nem hátrálunk meg

– mondta újságíróknak Brüsszelben. Hozzátette: „Sok háború tárgyalásokkal végződik, de ami a tárgyalóasztalnál történik, az attól függ, hogy mi történik a csatatéren.”

Szerinte Oroszország győzelme esetén nem lenne tartós a béke. Arról is beszélt, hogy Finnországot és Svédországot a szövetség „teljes értékű” tagjaként kell üdvözölni.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Minszk haderő bevetését tervezi Ukrajnában.

Nem küldjük oda a katonáinkat, mert erre semmi szükség. Noha 35-40 ezer embert azonnal készenlétbe helyezhetnénk, a mi fegyveres erőink nem oldanák meg a problémát

– mondta újságíróknak nyilatkozva a fehérorosz vezető.

Lukasenka arról is beszélt az MTI beszámolója szerint, hogy szerinte az ukrán vezetésnek „le kellene állítania magát, és lépéseiket kell tennie a konfliktus lezárása érdekében, ha nem kívánja rengeteg ember halálát és országa pusztulását.” A fehérorosz elnök az orosz állami Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy véleménye szerint „az amerikaiak nem törekszenek béketárgyalásokra, csupán az atomháborútól tartanak.”

Tárgyalni kell. De ésszerűen tárgyalni, és a békéről tárgyalni. Ukrajnát és ugyanúgy a lengyeleket és az amerikaiakat, akik mögötte állnak, le kell leplezni, valós fénybe helyezni őket. Ők nem kívánnak semmiféle béketárgyalásokat. Amerika – amely Lengyelország által uralkodik – csak egy dologtól fél: a nukleáris összetűzéstől

– nyilatkozott a fehérorosz elnök.

Elfogyott az ereje ahhoz, hogy befolyásolja Putyint – mondta Angela Merkel volt német kancellár Oroszország-politikájával kapcsolatban a Spiegelnek adott interjújában. Merkel arról is beszélt, hogy 2021 nyarán próbált tárgyalást kezdeményezni Putyinnal és Macronnal, de „nem volt elég hatalma” az akarata érvényesítéséhez, mivel már mindenki tudta, hamarosan távozik hivatalából.

A volt német kancellár 2021 augusztusában járt utoljára Moszkvában, és ekkor úgy érezte, már nincs hatalma, pedig az orosz elnöknek csak a hatalom számít.

(BBC)

Kijevben péntek reggel is sokan áram nélküli lakásokban ébredtek – írja a The Guardian. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap este felszólalt Oroszország „energiaterrorja” ellen, miután az oroszok továbbra is az ország elektromos hálózatát próbálják lerombolni. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester azt mondta, hogy a város nagyjából felében még mindig nincsen áram.

Olena Zelenska ukrán first lady a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a hideg és az orosz rakéták okozta áramszünet ellenére is kibírják az idei telet, és folytatják a harcot, mert „győzelem nélkül nem lehet béke”. Volodimir Zelenszkij felesége arról beszélt, hogy „annyi pusztítást, annyi áldozatot láttunk, hogy az áramszünet nem a legrosszabb, ami velünk történhet”.

Könnyebb lefutni a maratont úgy, hogy tudja az ember, milyen hosszú a táv

– mondta, utalva arra, hogy ebben az esetben az ukránok nem tudják, mekkora távot kell futniuk. Úgy látja, minden ukrán megerősödik a háború során.

Pontos dátumot nem árult el, hogy mikor vacsorázott utoljára együtt a családjuk, úgy fogalmazott, hogy nagyon ritka manapság egy ilyen esemény, de nemcsak az övék, minden ukrán élete a feje tetejére állt.

Az interjú során beszélt arról is, hogy „nem azért kértem fegyvereket az Egyesült Államoktól, hogy támadjak, hanem azért, hogy megakadályozzam, hogy gyermekeinket megöljék otthonukban”.

Elmondta, nem árulhatják el azokat, akik jelenleg a megszállt területeken vannak.

Nem hagyhatunk hátra olyan embereket, akik várják a felszabadulást. Ez nem az elnök vagy a kormány politikai álláspontja. Ez az ukránok álláspontja.

Orosz rakéták az éjszaka folyamán megrongáltak egy kórházat Zaporizzsjában – közölte Olekszandr Sztarukh, a régió kormányzója a Telegramon. Azt írta, hogy

szerencsére emberek nem sérültek meg, az épületről ugyanez nem mondható el. Több tucat ablak betört.

Ukrajnában csütörtökön leállt az összes atomerőmű. Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak arról beszélt, hogy az orosz bombázások 80-90 éve nem látott helyzetet teremtettek:

Egy ország az európai kontinensen, ahol egyáltalán nem volt fény.

Csütörtök estére az egyik atomerőmű, a Hmelnickij reaktorát visszakapcsolták a hálózatra.