November 10-én töltötte be hivatali idejének első fél évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet áttekintette, hogy ez idő alatt milyen irányban fejlődött az elnökasszony államfői szerepfelfogása, és ez milyen hatással volt népszerűségére.
Kutatásuk szerint jelentősen megnőtt a Novák Katalin államfői tevékenységével elégedettek aránya. Míg augusztusban az államfő személyét ismerő magyarok körében 52 százalék, addig novemberben már 63 százalék vélekedett úgy, hogy összességében az elvárásoknak megfelelően tölti be az államfői tisztséget. Az elégedetlenek aránya ugyanezen időszakban ötödével csökkent, 30 százalékról 24 százalékra. Az államfő ismertsége kapcsán az elemzésben úgy fogalmaznak, hogy „az augusztusi eredményekhez hasonlóan (53 százalék) novemberben is a magyarok többsége (54 százalék) össze tudta kötni az államfői pozíciót és Novák Katalin személyét”.
Novák Katalin növekvő népszerűsége három államfői karakterjegyre vezethető vissza: aktív és hídépítő diplomáciai tevékenységére, a hétköznapi emberek kihívásaira nyitott, közvetlen személyiségére, valamint a saját értékrendjén alapuló, autonóm politikai szerepfelfogására.
Hivatali idejének első fél évében rendkívül aktív diplomáciai munkát végzett. 19 országban mintegy 37 kiemelkedő eseményen vett részt. Intenzív nemzetközi tevékenységét a háború vonatkozásában a békepártiság jellemzi a Nézőpont szerint. A tanulmányban olyan költői képekkel érzékeltetik a köztársasági elnök diplomáciai működését, minthogy „a jó nemzetközi kapcsolatok előtt álló falakat nem faldöntéssel, hanem «ajtónyitással» és «kulcskereséssel» kívánja áthidalni”. Beiktatási beszédében is idéznek, amellyel érzékeltetni próbálják Novák Katalin Magyarországhoz való viszonyát: „„a jó bornak is kell a cégér, megtisztelő, hogy ennek a bornak én is cégére lehetek.”
Az elmúlt fél évben végzett munka kétségtelenül hozzájárult az elnökasszony növekvő népszerűségéhez, s ezt támasztja alá, hogy az államfő személyét ismerő magyarok 57 százaléka szerint Novák Katalin jól képviseli Magyarországot a nemzetközi diplomáciában.
Sűrű programjaiban megmutatkozott közvetlensége, Személyes jelenléte, beszélgetései, s a hétköznapi kihívások képviselete is mind hozzájárultak magas népszerűségéhez. Ez tükröződik a közvéleményben is, az államfő személyét ismerő magyarok többsége (53 százalék) úgy gondolja, hogy Novák Katalin megérti a hétköznapi emberek problémáit, harminc százalék pedig úgy, hogy nem.
Az online kommunikációs csatornák aktív használatára is kitérnek, hogy a közéleti események mellett a családjával kapcsolatos eseményekről is
rendszeres tudósít. Kiemelik az olyan közösségi programokban való rendszeres részvételét, mint
- a falmászás népszerűsítése,
- kiállítás megtekintése szakkollégistákkal,
- dinnyetermesztők, borászatok és pékségek látogatása,
- sportversenyeken való drukkolás,
- vagy éppen a csatlakozás a Kéktúrához.
Autonóm politikai szerepfelfogása saját értékrendjének felvállalásában és a pártos vitákon való felülemelkedésben mutatkozott meg. Döntései személyes meggyőződéséből fakadtak, amelyekben nem befolyásolta sem az ellenzéki pártok, sem a média nyomásgyakorlása, de nem hagyta szó nélkül a kormánypárti többség döntéseit sem. A magyarok többsége úgy látja, hogy egy erős értékrenddel bíró elnökről van szó. Ezt igazolja, hogy az államfő személyét ismerő magyarok döntő többsége, 68 százaléka gondolja úgy, hogy Novák Katalin kiáll amellett, amiben hisz, s mindössze 12 százalék vélekedik ezzel ellentétesen.
