Kitűzték az ukrán zászlót Herszon egyik hídjára

Az ukrán energetikai létesítmények elleni orosz támadások a tél közeledtével jelentős “humanitárius katasztrófával” fenyegetnek – jelentette szombaton az ukrán kormányzat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: az orosz hadsereg harminchat rakétát lőtt ki szombaton ukrajnai célpontokra. “Sok rakétát lelőtt a légvédelem, de több másik energetikai létesítményeket talált el” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson Zelenszkij, aki sürgette a nagyhatalmakat, hogy segítsenek “megállítani ezt a terrort”. Az elnöki hivatal közlése szerint az Ukrenerho állami energiaszolgáltató mintegy 1,5 millió fogyasztójánál nem volt áram. Az Ukrenerho több kárról is beszámolt, amelyeket az orosz támadások okoztak szombaton az ország nyugati részén. Luckban eltaláltak egy energetikai létesítményt, és megszakadt a szolgáltatás – közölték a hatóságok.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Twitteren azt írta, hogy “az Ukrajna létfontosságú infrastruktúrája elleni támadással a Kreml Európába tartó újabb menekültáradatot akar kiprovokálni. “A humanitárius katasztrófa megállításának egyetlen módja a légvédelem és az újabb rakéták gyors átcsoportosítása” – írta a tanácsadó.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szintén figyelmeztetett, hogy a fokozódó rakéta- és dróntámadások miatt új menekülthullám várható. „Ha nincs több áram, fűtés, víz Ukrajnában, ez migrációs cunamit idézhet elő” – mondta Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap vasárnapi kiadásában megjelenő interjúban a kormányfő, amelyből több részletet előzetesen a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak. Smihal azzal vádolta Moszkvát, hogy a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal “humanitárius katasztrófába kívánja taszítani Ukrajnát”. A miniszterelnök emiatt mobil áramfejlesztőket, fűtő- és vízkezelő berendezéseket kért. Mint mondta, egyelőre még van üzemanyag a generátorokhoz, de nagyszabású áram- és fűtéskimaradás esetén Ukrajnának többre – egyebek mellett Nyugatról importált áramra – lesz szüksége – mondta.

Két településről is kivonultak az oroszok Herszon megyében az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok előrenyomulása miatt: Csaklovét és Csarivnét adták fel a megszállók. A Dnyeper partján fekvő Beriszlav városából pedig evakuálják a tisztviselőket és az egészségügyi személyzetet.

“The enemy has completely left the settlements of Charivne and Chkalove, and officers and medical personnel have been evacuated from Beryslav.”

Source: General Staff of the Armed Forces of Ukraine operational information at 18:00 on 22 October 2022 pic.twitter.com/TW8eZi5rKq

— Michael MacKay (@mhmck) October 22, 2022

Bent járt egy forgatócsoport Bahmutban, amelyet már több hónapja ostromolnak az oroszok. A háború előtt még 80 ezren laktak a Donyeck megyei városban, mára alig 10 ezren maradtak. A frontvonal alig három kilométerre van a központtól, állandóan lövések hangjai hallatszódnak, nincs gáz, nem tudnak mivel fűteni. Amikor megkérdezték egy helyi asszonytól, hogy mi lesz télen, elsírta magát.

Az oroszok október végéig el akarják foglalni a várost, és ha ez sikerül nekik, akkor megnyílhat előttük az út Donyeck megye egésze előtt.

Bakhmut is one of the hot spots on the map of Ukraine.

Russian troops are trying to take over this strategically important city. In this video, gunfire can be heard constantly, which is how the city lives under siege. pic.twitter.com/mXL4RsU0FS

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) October 22, 2022

A herszoni orosz hatóság szombaton felszólította a dél-ukrajnai város polgári lakosságát, hogy haladéktalanul hagyja el a várost. A Moszkva által kinevezett megyei közigazgatási hivatal Telegram csatornáján “a fronton kialakult helyzettel és “a tömeges tüzérségi támadások megnövekedett veszélyével” indokolta a felszólítást. A lakosok kimenekítése a város melletti Dnyeper folyó bal partjára szerda óta tart.

Közben a város déli részén már ukrán zászló tűztek ki egy vasúti hídra. Az ukrán hadsereg még nem ért ide, ukrán partizánok tehették ki a lobogót.

In #Kherson they prepare for liberation. The Ukrainian flag is already flying at the railway track over the Kosheva River in SW Kherson.

Geo 46°37'38.1"N 32°34'08.2"E pic.twitter.com/99lUj3BQfF

— NOËL 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) October 22, 2022

Az ukrán védelmi minisztérium szemléltető ábrát adott ki, hogy el tudjuk képzelni, milyen hosszú is a 2450 kilométeren keresztül kanyargó orosz-ukrán frontvonal.

• Barcelonából Varsóba, de nem légvonalban, hanem autóval
• Majdnem olyan hosszú, mint a mexikói-amerikai határ (421 mérfölddel rövidebb)
• Japán teljes hossza (Etorofu-Nagasaki)
• És végül, némi célzással: megfelel a Moszkva-Hága távolságnak (reményeik szerint a hágai büntetőbíróságon számoltatnák el az orosz vezetést a háborús bűncselekményeikért)

For those who find it difficult to imagine the entire length of the front line of the rus-Ukraine war, this is:
distance from Barcelona to Warsaw;
almost the entire length of the US border with Mexico;
distance from Etorofu to Nagasaki in Japan;
distance from moscow to The Hague. pic.twitter.com/1S0uBIiyEv

— Defense of Ukraine (@DefenceU) October 22, 2022

“Másfél millió ukrán maradt áram nélkül a szombati orosz légicsapások következtében” – számolt be Kira Rudik ukrán parlamenti képviselő. Teljes sötétség és hideg közeleg – aggódott. Az oroszok célzottan támadják az ukrán erőműveket, a teljes kapacitás 30-40 százalékát pusztították el, emiatt nagyon nehéz tél vár az ukránokra, főleg, hogy nem ritkák a mínusz húsz fokok sem.

1,5 million of #Ukrainians without electricity right now. Total darkness and cold are coming.

— Kira Rudik (@kiraincongress) October 22, 2022

Folytatják az oroszok Nyugat-Ukrajna bombázását, a Guardian szerint ezúttal energetikai létesítményeket vettek célba, és okoztak azokban komoly károkat.

Az országos villamosenergia-hálózat-üzemeltetője a támadást úgy értékelte, hogy a kár mértéke legalább akkora, mint amit az ukrán infrastruktúra október 10-12-én bombázások során elszenvedett.

Jelenleg Kijev, Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkov, Poltava, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Kirovohrad régiókban korlátozott az energiaellátást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összesítése szerint Ukrajna erőműveinek 30 százaléka megsemmisült az orosz bombázások során.

Október 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 6419 fő lépett be Magyarország területére az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalos tájékoztatása szerint. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5968 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 232 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 21-én 177 ember, köztük 68 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az ENSZ emberi jogi hatóságának számítása szerint több mint 6000 civil halt meg, mióta február végén Oroszország megtámadta Ukrajnát, írja a CNN. Hozzátették ugyanakkor, hogy a valós adat ennél jóval magasabb is lehet.

„Október 18-án az Emberi Jogi Főbiztos Hivatala 15 956 polgári áldozatot regisztrált: 6322-en haltak meg és 9634-en megsebesültek” – mondta Rosemary DiCarlo, a politikai és béketeremtő ügyekért felelős helyettes főtitkár a jelentés kapcsán, kiemelve, hogy a halálos áldozatok közül 397-en gyerekek voltak.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pénteken telefonon egyeztetett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel, írja többek mellett a CNN is. Az amerikai fél tájékoztatása szerint Austin hangsúlyozta a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát az ukrajnai háború közepette.

A megbeszélésről többet nem közöltek, de az orosz védelmi minisztérium korábban arról tájékoztatott, hogy a két miniszter „több aktuális nemzetközi biztonsági kérdésről, közöttük az ukrajnai helyzetről” tárgyalt. Austin aztán szintén telefonon megbeszélést folytatott Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is, megerősítve az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Austin egyébként május 13-án beszélt utoljára Sojguval, az volt első alkalom a háború kirobbanása óta, hogy a két ország két vezető beosztású képviselője egymással egyeztetett. Az amerikai fél akkor azonnali tűzszünetet követelt az oroszoktól, ma már látható, hogy kevés sikerrel.