Szankciók Iránra, háborúba sodródó Európa, törvénysértő Berlusconi

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők aláaknázták a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő kahovkai vízerőművet és hamis zászlós műveletben terrorcselekményre készülnek. Ezt az államfő csütörtökön az EU állam- illetve kormányfői tömörítő Európai Tanács brüsszeli ülésén videóösszeköttetés útján mondott beszédében mondta az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.

Oroszország szándékosan megteremti a terepet egy nagyszabású katasztrófához Dél-Ukrajnában. Információink vannak arról, hogy orosz terroristák aláaknázták a kahovkai vízerőmű gátját és blokkjait. Ez az egyik legnagyobb energetikai létesítmény. Ennek a vízerőműnek a gátja körülbelül 18 millió köbméter vizet tart vissza. Ha az orosz terroristák felrobbantják ezt a gátat, akkor több mint nyolcvan település, köztük Herszon kerül az árvíz zónájába. Több százezer embert érinthet,

figyelmezetett Zelenszkij. Hozzátette, hogy ezen felül Dél-Ukrajna jelentős részének vízellátása állhat le. A terrortámadás következtében hűtővíz nélkül maradhat a zaporizzsjai atomerőmű. Teljesen leállhat a Krím vízellátására kiépített csatorna működése is – hangsúlyozta.

Általánosságban elmondható, hogy ennek az egyetlen orosz terrortámadásnak pusztító környezeti, humanitárius következményei olyan mértékűek lehetnek, hogy azt történelmi katasztrófának fogják nevezni,

jelentette ki.

Zelenszkij szerint Oroszország már mindent előkészített a terrortámadás végrehajtásához. „Az ukrán munkásokat kidobták a kahovkai vizierőműből, ott csak orosz állampolgárok vannak. Teljesen ők irányítják az állomást” – mondta. Sürgette, hogy küldjenek nemzetközi megfigyelő missziót a kahovkai erőműbe, küldjék vissza az ukrán személyzetet, és biztosítsák a generátorok és a gát azonnali és szakszerű aknamentesítését.

Oroszország ezt azért teszi, hogy újabb műveletet szervezzen hamis zászló alatt, terrortámadást hajtson végre, amiért Ukrajnát teszi majd felelőssé,

mutatott rá Zelenszkij.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a Kercsi-szoros fölött átívelő, Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel.

Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom,

jelentette ki Zelenszkij az CTV NEWS kanadai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön. A hídon október 8-án történt robbanás, amiért Moszkva az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé – emlékeztetett a hírportál.

Az elnök felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat.

Sok hatalmi vertikum létezik. Ez egy nagy rendszer,

fogalmazott Zelenszkij. Szavai szerint a Szovjetunióban a KGB volt az egyedüli állambiztonsági szerv. Ez viszont most több ágból áll, és folyamatos küzdelem zajlik közöttük a vezető szerepért.

A robbantás napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója már felvetette, hogy a történtek az orosz hadsereg és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közti hatalmi harcra utalnak. Rámutatott arra, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra.

(MTI)

Az Európai Unió az iráni drónok bevetése miatt az ukrajnai háborúban további három embert és egy szervezet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – közölte az uniós tanács csütörtökön.

Az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan.

Az említett szankciós jegyzéket az unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

(MTI)

Mint megírtuk, csütörtökön bejelentette a lemondását Liz Truss brit kormányfő. Az orosz külügyminiszter már reagált is és üdvözölte Truss távozását, mondván „Nagy-Britanniának még sosem volt ennyire szégyellnivaló miniszterelnöke”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint Trussra „katasztrofális analfabetizmusa” miatt fognak emlékezni, amellyel arra célzott, hogy még külügyminiszterként Truss összekeverte Oroszország két régióját Ukrajnával.

(Guardian)

Az észak-atlanti katonai szövetség válaszolni fog, ha Svédországra vagy Finnországra nyomás nehezedne Oroszország vagy más ország részéről már azt megelőzően is, hogy a két ország teljes jogú NATO-taggá válna – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben csütörtökön.

Elképzelhetetlen, hogy ne lépjünk fel, ne nyújtsunk támogatást Svédországnak és Finnországnak, ha bármiféle nyomás alá kerülnének,

fogalmazott Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A NATO-főtitkár arra emlékeztetett, hogy a szövetségesek biztonsági garanciát adtak mindkét országnak, és eszerint megvédik őket, ha bármilyen agresszióval néznének szembe. Lehetőségük van aktiválni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét alapító washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét – hangsúlyozta a főtitkár. Hozzátette: a balti térségben már megerősítették jelenlétüket, amit az orosz-ukrajnai háború mellett az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezett szabotázsakció is indokol.

A norvég politikus kijelentette, Svédország és Finnország csatlakozása „megerősíti a szövetség jelenlétét a távoli Északon”, ami – szavai szerint – elmélyíti az északi és a balti védelmi együttműködést.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta: minden jelentés arra utal, hogy Irán szállítja Oroszországnak az Ukrajna elleni támadásokhoz használt drónokat. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy az ilyen ténykedés az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak „egyértelmű megsértését” jelenti.

Arra kérünk minden országot, beleértve Iránt is, hogy ne támogassák Oroszország háborúját Ukrajna ellen,

fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: az ukrajnai háború egyértelműen sérti a nemzetközi jogot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát. Oroszország nem fog győzni Ukrajnában – tette hozzá Stoltenberg.

Ulf Kristersson hangsúlyozta, országa megerősítette elkötelezettségét a NATO-csatlakozás mellett, és új jogszabályokat készít elő a tagsági követelmények teljesítése érdekében. Kiemelte továbbá, hogy országa még elkötelezettebben kapcsolódik be a NATO terrorellenes tevékenységébe.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyünk a tagsági kötelezettségeknek. Ezek között a terrorizmus elleni küzdelem alapvető fontosságú,

hangsúlyozta a svéd kormányfő.

(MTI)

Az Európai Unió (EU) döntése, hogy kiképző missziót hoz létre a kijevi rezsim számára, növeli az unió belesodródását a konfliktusba, és annak részesévé teszi – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az EU külügyminiszterei október 17-én jóváhagyták egy kiképző misszió létrehozását Ukrajna számára. Ez egy hónap múlva megalakul, és a tervek szerint két év alatt a parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző szintű tagját fogja kiképezni.

A célra mintegy 107 millió eurót különítettek el. Emellett az unió halálos fegyvereket is szállít a kijevi rezsimnek, ami természetesen a konfliktus részesévé teszi az EU-t – mondta a szóvivő.

Zaharova emlékeztetett arra is, hogy október 12-én Brüsszelben, az úgynevezett Ukrajna védelmével foglalkozó kontaktcsoport hatodik ülésén döntés született arról, hogy modern légvédelmi rendszereket és – amerikai katonai jelentések szerint – csaknem 1500 Stinger típusú hordozható légvédelmi rakétát szállítanak Kijevnek.

A diplomata szerint az orosz különleges katonai művelet kezdete (február 24.) óta a NATO-országok legalább 300 harckocsit, 130 gyalogsági harcjárművet, 400 páncélozott csapatszállítót, 450 egységnyi más páncélozott járművet, 700 tüzérségi rendszert, köztük rakéta-sorozatvető rendszereket és aknavetőket, 5 ezer mobil légvédelmi ágyút, valamint 80 ezer légvédelmi rendszert és aknavetőt küldtek Ukrajnának. Ezenfelül 160 ezer kézifegyverrel, 800 ezer tüzérségi lövedékkel, valamint 90 millió lőszerrel is ellátták az ukrán hadsereget.

Zaharova szavait azzal zárta:

Mindezek után az uniós kormányok arra kérték polgáraikat, hogy kevesebbet fürödjenek és többet melegedjenek önerőből, mert már nincs mód arra, hogy biztosítsák a kényelmet számukra. Mi tudjuk, hová megy ez a pénz, és most már az uniós országok polgárai is tudják.

(MTI)

Leégett Németországban szerda este egy egykori hotel, amely ukrán menekültek szállásaként szolgált, a rendőrség politikai indíttatású gyújtogatás gyanújával indított eljárást, írja az MTI.

A Balti-tenger partján fekvő Gross Strömkendorfban történt tűzvésznek nincsenek sérültjei. A nádtetős épületben 14-en tartózkodtak, amikor a tetőszerkezetben késő este felcsaptak a lángok. A menekültek és az intézményt működtető Német Vöröskereszt (DRK) munkatársai még mindnyájan időben el tudták hagyni a házat, és a tűzoltókkal együtt sikerült megakadályozniuk, hogy a lángok átterjedjenek a környező épületekre.

Borzasztó, hogy az ember megérkezik egy országba, ahol biztonságban van, és hirtelen újra el kell hagynia az otthonát, és át kell élnie a bizonytalanságot, amely menekülésre kényszerítette

– nyilatkozott csütörtökön a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak a szállás ukrán származású vezetője, Andrij Bondarcsuk.

Tino Schmidt, a kistelepülést is magában foglaló Blowatz polgármestere az NDR összeállítása szerint kiemelte, hogy a helyiek és a menekültek kapcsolata nagyon jó volt eddig, nyáron még közös ünnepséget is tartottak a DRK közreműködésével, és nem tapasztaltak uszítást, holott korábban jóval többen, csaknem 170-en laktak a szálláson.

Ugyanakkor az egykori NDK területén fekvő kistelepülésen működő menekültszálláson már a napokban is dolga volt a rendőrségnek szélsőjobboldali atrocitás miatt, mert a hétvégén horogkeresztet mázoltak a bejáratnál kifüggesztett táblára, elcsúfítva a DRK jelképét, a vörös keresztet.

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak az Irán elleni új szankciókról, miután Irán drónokat szállított Oroszországnak – közölte az Európai Tanács soros elnöksége, amelyet jelenleg Csehország tölt be.

Az uniós tagországok úgy döntöttek, hogy befagyasztják három magánszemély és egy, a drónszállításokért felelős szervezet vagyonát, továbbá készek arra is, hogy a szankciókat további négy olyan iráni szervezetre is kiterjesszék, amelyek már szerepeltek egy korábbi szankciós listán.

– közölte a cseh elnökség a Twitteren.

#COREPERII | ✅ #Iran #sanctions in record time! After 3 days of talks, EU ambassadors agreed on measures against entities supplying Iranian drones that hit #Ukraine. Written procedure is over, sanctions come into force this afternoon on publication in the Off. Journal. #EU2022CZ pic.twitter.com/Fjqaqz7mfj

— EU2022_CZ (@EU2022_CZ) October 20, 2022

Teherán többször tagadta, hogy drónokat szállítana Oroszországnak. Ukrajna szerint iráni gyártmányú drónokat vetettek be a moszkvai erők országszerte az elmúlt napokban a civil és energetikai infrastruktúrát sújtó támadásokban.

(Al Jazeera)

Az Európai Bizottság szerint megsértette a háború miatt kivetett szankciókat a Vlagyimir Putyin ajándékaként Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnöknek küldött húsz üveg vodka, írja a Sky News.

Berlusconi korábban nyilatkozott arról, hogy születésnapjára húsz üveg vodkát és egy kedves levelet kapott az orosz elnöktől, viszont az Európai Bizottság szóvivője jelezte, hogy az uniós szankciócsomag az orosz szeszes italok, így a vodka behozatali tilalmára is vonatkozik, és nincs mentesség ajándékok esetében sem.

Egyelőre nem tudni, az olasz hatóságok tesznek-e bármit az ügyben.

Az Origo már ott tart, hogy a címoldal fölött, a rendkívüli híreknek fenntartott vörös sávban hirdeti, hogy „Ukrajna támadást indított Oroszország ellen”. Természetesen erről szó sincs: valójában Herszon megyében hajt végre ellentámadást az ukrán hadsereg. A dél-ukrajnai terület egyike annak a négy régiónak, melyet önkényesen az Orosz Föderációhoz csatoltak úgy, hogy a teljes megyét sem tartották ellenőrzésük alatt az orosz fegyveres erők.

Az Origo ezzel félreérthetetlenül azonosul azzal a keményvonalas putyini narratívával, miszerint az annexiót követően Herszon immár Oroszország részét képezi.

Emlékezetes, hogy az Origo címlapján korábban azt is olvashattuk, hogy kitört a harmadik világháború, miután az orosz állami tévében az egyik műsorvezető ezt kijelentette.

A felperzselt föld taktikájával sem győzi le Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnök

– jelentette ki Olaf Scholz csütörtökön.

A német kancellár az Európai Tanács délután kezdődő találkozóján képviselni szándékozott német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin hiába támad polgári célpontokat Ukrajnában, „bomba- és rakétaterrorja” csak tovább erősíti az ukránok és partnereik elszántságát.

Németország is kiáll Ukrajna mellett, amíg csak szükséges, és fegyverek, pénz és humanitárius segítség mellett ötezer ukrán katona kiképzését is vállalja

– közölte a kancellár.

Hozzáteszi: Putyin az energetika területén is „elszámította magát”, úgy gondolta, hogy „a gázcsap elzárásával zsarolhat minket”,

de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén már „nyugodtan kijelenthető”, hogy Németország minden bizonnyal jól átvészeli a telet.

(MTI)

A Moszkva által támogatott szeparatista tisztviselők megkezdték a civilek orosz területre történő átköltöztetését Ukrajna déli régiójában, Herszonban. A szeptember végén az Orosz Föderációhoz csatolt területen az oroszok az ukrán ellentámadástól tartanak.

Az oroszok által beiktatott Vlagyimir Saldo, a déli város vezetője elmondta, hogy a következő hat napban akár 60 ezer embert is átszállíthatnak a Dnyeperen Oroszországba.

Nem fogjuk feladni a várost

– mondta szerdán egy televíziós interjúban. Az orosz állami televízió a városból csónakokkal menekülő emberekről közölt felvételeket.

Ukrán fél „propagandaműsornak” nevezte az orosz bejelentést, és felszólították az embereket, hogy ne tegyenek eleget az evakuálási kérésnek. Többen arról számoltak be, hogy sms-üzenetekkel árasztják el őket, amelyekben figyelmeztetik őket, hogy lőni fogják a várost, és egyúttal arról adnak tájékoztatást, hogy csütörtökön reggel 7 órától buszok indulnak a kikötőből.

(Guardian)

Mindössze két napja volt a háborús övezetben, amikor meghalt egy orosz katona, írja a Sky News. A katonát egy héttel korábban vitték el Moszkvából a részleges mozgósítás kereteiben. A 24 éves férfi korábban egy zálogházban dolgozott, nem volt semmilyen harctéri tapasztalata.

https://twitter.com/KilledInUkraine/status/1583003637990961152

Az orosz vezetés a közelmúltban beismerte, hogy „nehéz helyzet alakult ki” a szeptember végén Oroszországhoz csatolt Herszon régióban, ami a brit hírszerzés szerint annak a jele, hogy a hatóságok erőik jelentős visszavonását fontolgatják a Dnyipro folyótól nyugatra fekvő területről.

Az ukrajnai orosz erők nemrég kinevezett parancsnoka, Szergej Szurovikin tábornok a hét elején tette meg a szokatlan bejelentést. Az orosz csapatvisszavonás egyik fő kihívása az, hogy szállítsák át csapataikat és felszerelésüket épségben az 1000 méter széles folyón. Mivel az összes folyón átvezető híd súlyosan megrongálódott, Oroszország feltehetően a Herszon közelében az elmúlt napokban elkészült ideiglenes uszályhídra és a katonai pontonkompokra hagyatkozna, amelyek több helyen továbbra is működnek.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 October 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/LeQsOOjVXy

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/rHzlFrXAJU

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 20, 2022

Szerdán újból találkoznak az Európai Unió 27 tagállamának vezetői, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó támogatás további lehetőségeit, köztük az energetikai eszközök szállítását, az energiaellátás helyreállításában nyújtott segítséget, továbbá szó esik majd az ország újjáépítésének hosszú távú finanszírozásáról is.

A uniós vezetők várhatóan támogatni fogják a cseppfolyósított földgáz árszabályozását és a közös gázvásárlást is, abban a kérdésben viszont továbbra is megosztottak, hogy az infláció megfékezése és a recesszió elkerülése érdekében bevezessenek-e ársapkát a gázra.

(Guardian)

Szerda reggel 7 órától országszerte korlátozni kezdik az áramellátást Ukrajnában, válaszul a bő egy hete tartó, az ország energetikai infrastruktúráját célzó orosz támadáshullámra.

Az ukránoknak mostantól hullámzó áramkimaradásokra kell felkészülni, és takarékoskodniuk kell az energiával. Reggel 7 órától este 11 óráig minimalizálni kell az áramfelhasználást. Ez az ország ÖSSZES régiójának lakóira vonatkozik. Ha ez nem történik meg, akkor fel kell készülni az ideiglenes leállásokra.

– figyelmeztetett az elnöki hivatal helyettes vezetője, Kijlo Timosenko. Hozzáteszi: a közvilágítást is korlátozni fogják, és az országnak fel kell készülnie „egy kemény télre”.

Az ukrán nemzeti energiavállalat is felszólította a polgárokat, hogy csütörtökön reggel 7 óráig töltsék fel az összes elektronikai eszközüket, mivel várhatóan az egész országot érintik majd az akár négy óráig is tartó kimaradások.

(Guardian)

Orosz rakéta- és dróntámadások sorozata pusztított el erőműveket országszerte, ami komoly kihívás elé állítja az ukrán vezetést közvetlenül a tél beállta előtt.

Az ukrán erőművek közel egyharmadát pusztították el az oroszok múlt hét hétfő óta

– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy az oroszok az energetikai infrastruktúrát és az áramellátást vették célba.

Az egész országban kritikus a helyzet. Régióink függnek egymástól (…) az egész országnak fel kell készülnie az áram-, víz- és fűtéskimaradásokra

– közölte Timosenko.

Another kind of Russian terrorist attacks: targeting 🇺🇦 energy & critical infrastructure. Since Oct 10, 30% of Ukraine’s power stations have been destroyed, causing massive blackouts across the country. No space left for negotiations with Putin's regime. @United24media pic.twitter.com/LN4A2GYgCK

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 18, 2022

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi beszédében elmondta, hogy az október 10-e óta tartó ilyen támadássorozat részeként újabb három erőművet semmisítettek meg. Legutóbb a nyugat-ukrajnai Bursztyin városában ért találat egy hőerőművet.

Az ukrán tisztviselők azon dolgoznak, hogy mobil energiapontokat hozzanak létre, miután Zelenszkij szerdán stratégiai megbeszélést tartott magas rangú tisztviselőkkel, melyen megvitatták az ukrán energiaellátó-rendszer esetleges összeomlásának következményeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerdán az Európai Parlamentben „egyértelmű terrorcselekménynek” minősítette a kritikus energetikai infrastruktúrára mért orosz csapásokat, amelyek szerinte háborús bűncselekménynek minősülnek.

Az orosz csapások következtében ukránok százezrei maradtak áram és víz nélkül.

(Guardian)