Egy új tanulmány alapján a vírusok terjedésének is kedvezhet az Északi-sarkvidéken zajló olvadás – írja az MTI. Az olvadékvízben olyan vírusok lehetnek jelen, amelyek az új gazdatestek révén akár járványokat is okozhatnak.
A vírusoknak mindenképpen gazdatestre, emberekre, álltokra, növényekre vagy gombákra van szükségük a szaporodáshoz, és olykor egyik gazdafajról a másikra is át tudnak kerülni, ahogy ezt a koronavírus-járvány esetében megtapasztalhattuk. A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az Északi-sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy tóban a vírusok most először találtak új gazdatestet.
A kórokozók terjedésének magasabb volt a kockázata a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt be. A gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő.
A szakértők nem közölték, mennyi ismeretlen vírustörzset azonosítottak, ezt a következő néhány hónapban jelenthetik be. Egyelőre azt sem elemezték, képesek-e az azonosított törzsek járványokat előidézni.
„Az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének” – tette hozzá.
A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott talaj, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti. 2016-ban Szibériában jelentkezett lépfenejárványt, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek.
Korábbi vizsgálatok már megerősítették, hogy a gleccserek jegében ismeretlen vírusok lehetnek. 2021-ben az Ohiói Egyetem csapata arról számolt be, hogy 33, körülbelül 15 ezer éves vírust, köztük 28 ismeretlent fedeztek fel a Tibeti-fennsíkon.
A most közzétett tanulmányban kiemelik: a vírusnak, illetve a gazdatestnek vagy az átvivőnek egyszerre kell jelen lennie az adott környezetben ahhoz, hogy járványok veszélye fennálljon. Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani.
„Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: a hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő” – mondta Stephane Aris-Brosou, az Ottawai Egyetem docense. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak érdekében, hogy felmérjék a kockázatokat és veszélyeket.
