A Geminidák éves, decemberi érkezése a leglátványosabb meteorhullások közé tartozik. A meteorrajért a 3200 Phaethon kisbolygó felelős: amikor a Föld találkozik az aszteroidáról leváló törmelékekkel, a légkörbe belépő szemcsék fényjelenségeket hoznak létre.
Szakértők egy csoportja a közelmúltban az objektum színét vizsgálva megállapította, hogy az égitest egyre gyorsabban forog – írja a ScienceAlert.
A kutatók egyelőre nem teljesen értik, mi okozza a jelenséget.
A Phaethon segítségével a szakértők jobban megismerhetik a potenciálisan veszélyes kisbolygókat. Az aszteroida belátható időn belül nem fogja fenyegetni a Földet, 5,8 kilométeres átmérője viszont azt jelenti, hogy potenciális becsapódása elképesztő pusztítást idézne elő. Idővel ráadásul változhatnak az objektum pályájára vonatkozó számítások. A Phaethon különlegessége mérete mellett az, hogy a Naphoz közeledve egy üstököshöz hasonlóan por válik le róla, igaz, az üstökösökkel ellentétben nem tartalmaz jeget.
Ahogy az égitest forog, változik a látszólagos fényessége, a megfigyelésével így következtetni lehet forgási sebességére, amely a becslések alapján 3,6 óra. Sean Marshall, a Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium munkatársa úgy döntött, érdemes pontosítani a Phaethon méretére, formájára és forgására vonatkozó adatokat, a modellezésből származó előrejelzések azonban nem illeszkedtek az elérhető információkhoz.
A kutató kollégáival arra jutott, hogy az eltérés hátterében a forgási sebesség enyhe változása állhat. Az 1989 és 2021 közötti adatok elemzése azt sugallta, hogy a különbség évente 4 milliszekundum lehet. Ez egy-egy év között nem számít nagy eltérésnek, hosszabb időszakokat nézve ugyanakkor kiugró gyorsulásról van szó.
Amennyiben a megállapítások helyesek, úgy a Phaethon egyike lehet azon 11 ismert aszteroidának, amely gyorsulva forog. Lehetséges, hogy a sebességbeli változás hátterében az égitest egyre csökkenő tömege vagy a Nap sugárzásának gyorsító hatása áll. A jövőben a Japán Űrügynökség vezetésével egy űrszondát küldenének a kisbolygóhoz, a DESTINY+ nevű szerkezet remélhetőleg segít majd jobban megérteni az égitestet.
