Robbantások okozták az Északi Áramlat megrongálódását a svéd vizsgálat szerint

Noha katonai értelemben messze nem, a törvény betűje szerint máris a legszilárdabban részei lettek az Oroszországi Föderációnak az Ukrajnától részben erőszakkal, azaz a „különleges katonai művelet” részeként, részben pedig úgynevezett „népszavazások” keretében elcsatolt területek. Az MTI moszkvai tudósítója csütörtökön este ismertette, hogy

bekerült az Ukrajnától elcsatolt Zaporizzsja és Herszon megye, valamint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság az orosz alkotmány szövegébe.

Az orosz „alaptörvény” frissített szövegét, amely szerint az Oroszországi Föderáció közigazgatási egységeinek száma 89-re nőtt, csütörtökön tették közzé az orosz hivatalos közlönyben.

Putyin szerdán írta alá a négy régió Oroszországhoz csatolásáról és az új egységek megalakulásáról szóló szövetségi „alkotmányos” törvényeket. A régiók annektálásáról rendelkező törvényeket, valamint az erről szóló úgynevezett szerződéseket az orosz parlament alsóháza, a Duma hétfőn, a felsőház pedig kedden szavazta meg egyhangúlag.

A csatlakozási „népszavazások”, hivatalos eredménye ugyan elsöprő többségűnek látszik, ezeket valamint az ukrán területek annektálását Észak-Korea – na és persze Oroszország – kivételével a világon egyetlen állam sem tekinti törvényesnek.

„Alkotmányos törvények” és „népszavazások” ide vagy oda, az orosz hadsereg az elcsatolt területek felett egyébként is képtelen teljes ellenőrzés gyakorolni.

Az MTI tudósítója megjegyzi azt is: csütörtökön bejelentették, hogy Oroszország és a négy régió közötti megszűnik a vámellenőrzés.

Az orosz külügyminisztériumba közbe bekérették a moszkvai francia nagykövetet, és közölték vele, hogy az Ukrajnába irányuló francia fegyverszállítás és az ukránoknak nyújtott kiképzési támogatás ellentmond a francia kormány nyilatkozatainak, amelyek szerint Franciaország érdekelt volna a konfliktus rendezésében. A „donyecki népköztársaságból” korábban többször jelezték, hogy az ukrán fegyveres erők 155 mm-es kaliberű francia CAESAR önjáró lövegekkel lövik a polgári infrastruktúrát a területén – emelte ki  végül a magyar állami hírügynökség moszkvai tudósítója.

Két orosz állampolgár egy alaszkai szigetre menekült a kötelező katonai szolgálat elől, és menedéket kért az Egyesült Államoktól – közölte csütörtökön Lisa Murkowski amerikai szenátor hivatala.

Karina Borger, az alaszkai szenátor szóvivője e-mailen továbbított közleményében tudatta, hogy Murkowski hivatala kapcsolatban áll az ügyben az amerikai parti őrséggel, valamint a vám- és határőrséggel.

Az orosz állampolgárok arról számoltak be, hogy Oroszország keleti partvidékének egyik településéről menekültek el a kötelező katonai szolgálat elől,

olvasható a közleményben.

A republikánus Murkowski és alaszkai szenátortársa, Dan Sullivan szerint a két férfi a 600 lakosú Gambell település közelében érte el a St. Lawrence szigetet hajón. Sullivan közölte, hogy kedden reggel értesítették őt a történtekről. Gambell 58 kilométerre van a szibériai Csukotka-félszigettől.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én rendelt el az ukrajnai háború miatt részleges mozgósítást, amely a hivatalos kommunikáció szerint 300 ezer tartalékos, lehetőleg harci tapasztalatokkal rendelkező embert érint.

anchorage daily news: two russians detained on alaska’s st. lawrence island after successfully fleeing russia

in a lifeboat from putin’s sinking ship pic.twitter.com/VRR7Rdtjra

— ian bremmer (@ianbremmer) October 6, 2022

(MTI)

Túl sok gázt használnak a németek ahhoz, hogy sikerüljön elkerülni az esetleges energia-vészhelyzetet a tél folyamán – figyelmeztetett csütörtökön a német szabályozó hatóság vezetője.

A gázfogyasztás túlságosan megnőtt a múlt héten

– idézi az AP hírügynökség Klaus Müllert.

Az Oroszországból érkező földgáz megcsappanásával párhuzamosan Németországban már korábban felszólították a lakosságot, hogy csökkentsék a gázfelhasználást, és takarékoskodjanak az energiával a hidegebb hónapokban.

A nemzeti hálózati szabályozó hatóság adatai azonban a gázfogyasztás csökkenése helyett inkább a fogyasztás növekedését mutatják. Ez azt jelenti, hogy a háztartások és a kisvállalkozások múlt heti fogyasztása 10 százalékkal haladta meg a 2018-2021 között mért átlagot.

„Aligha tudjuk elkerülni a gázvészhelyzetet télen legalább 20 százalékos megtakarítás nélkül a magán-, kereskedelmi és ipari szektorban” – figyelmeztetett Müller, aki szerint a helyzet nagyon súlyossá válhat, ha nem áll be jelentős csökkenés a fogyasztásban.

Ukrajna államadóssága augusztusban 98,03 milliárd dollárra nőtt – közölte a Korrespondent ukrán lap csütörtökön a pénzügyminisztérium adataira hivatkozva. Ugyancsak csütörtökön az ukrán államfő arra kérte a parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pishnyit, aki korábban egy állami bank vezetője volt.

Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint Ukrajna államadóssága 1,24 milliárd dollárral nőtt augusztusban. A külső adósság 52,21 milliárd dollárról 53,44 milliárd dollárra nőtt a hónap során, a belföldi adósság 34,49 milliárd dollárra, a garantált államadósság pedig 10,10 milliárd dollárra emelkedett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön felszólította a kijevi parlamentet, hogy szavazza meg a jegybank élére Andrij Pishnyit, aki a kormány tanácsadójaként segédkezett az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók bevezetésében. Az államfő által a jegybank élére javasolt 48 éves Pishnyi korábban az állami takarékbankot vezette.

Az ukrán központi bank eddigi elnöke megromlott egészségi állapotára hivatkozva nyújtotta be lemondását, amit a parlament már jóvá is hagyott.

(MTI)

Vlagyimir Kara-Murzának a közismerten Kreml-kritikus ellenzéki aktivistának az orosz vezetést bíráló külföldi szereplései miatt kell felelnie. Ügyvédje, Vagyim Prohorov csütörtökön azt mondta:

Védencünket ellen hazaárulás miatt emeltek vádat három eset nyomán, amelyek során nyilvános rendezvényeken bírálta az orosz vezetést Lisszabonban, Helsinkiben és Washingtonban.

Kara-Murza nem ismeri el bűnösségét.

Az orosz igazságszolgáltatási szervek korábbi közleménye szerint a nyomozók úgy tartják, hogy az aktivista már „hosszabb ideje együttműködött egy NATO-tagországgal”.

A Kommerszant című lap az RT orosz állami propagandacsatornára hivatkozva arról számolt be, hogy

Kara-Murza éveken át Oroszország biztonsága ellenében nyújtott segítséget NATO-tagállamok szervezeteinek, és ezért havonta mintegy harmincezer dolláros díjazásban részesült.

Az MTI a TASZSZ orosz hírügynökséget idézve írja, hogy az orosz büntetőtörvénykönyv szerint a hazaárulás húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A moszkvai Baszmannij kerület bírósága még áprilisban rendelte el a „külföldi ügynökök” listáján szereplő aktivista őrizetbe vételét az „orosz hadseregről terjesztett hamis információk” miatt, magyarul Putyin új propagandatörvénye alapján. A bíróság szerint Kara-Murza az arizonai képviselőházban 2022 márciusában tartott fellépése során alaptalanul vádolta meg az orosz fegyveres erőket tiltott eszközök és módszerek alkalmazásával az ukrajnai hadművelet során.

Júliusban egy másik büntetőeljárás is indult Kara-Murza ellen, amiért több éven át az Oroszországban nem kívánatosnak minősített Nyílt Oroszország nevű mozgalom koordinátora volt.

Kara-Murza még 2017 márciusában azt állította az amerikai szenátus egyik albizottsága előtt, hogy előző hónapban megmérgezték, és csak kis híja volt, hogy nem halt meg, és a merényletkísérlettel az orosz kormányt gyanúsította.

Október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól – jelentette ki Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke pedig sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők az elmúlt öt nap alatt 29 települést szabadítottak fel Herszon megyében.

Humenyuk tagadhatatlannak nevezte az október elejei ukrán katonai sikereket a déli országrészben. Szavai szerint ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a déli irányú helyzet továbbra is nehéz és rendkívül dinamikusan változó. Az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, és több helyen már húsz kilométer mélyen hatoltak be a frontvonal mögé – mondta. Az orosz erők azonban megtorlásként erőteljesen ágyúzzák a térség településeit.

Humenyuk kitért arra, hogy a szeptember 21-étől kezdődően mozgósított oroszok már megjelentek a déli fronton.

Igen, már vannak jelei az újonnan mozgósítottak megjelenésének, de nem tűnnek friss erőnek. Nem túl felkészültek, inkább ágyútöltelékül szolgálnak,

fogalmazott.

A brit hírszerzés ugyancsak azt jelentette, hogy az ukrán erők délen már mintegy húsz kilométerrel „tolták odébb” a frontvonalat, az orosz hadsereg pedig emiatt nagy valószínűséggel irányít oda újonnan mozgósítottakat.

Az ukrán légierő parancsoksága azt jelentette, hogy a dél-ukrajnai légvédelem kilenc Sahed-136 típusú iráni kamikazedrónt semmisített meg, amelyekkel Oroszország szerda éjjel támadta Ukrajnát. A vezérkar jelentése szerint egy nap alatt az ukrán erők az orosz hadsereg 15 drónját, három rakéta-sorozatvetőjét és 14 harckocsiját semmisítették meg, és megöltek mintegy 330 katonát. Az eddig összesítés alapján hozzávetőleg 61 330 orosz katona halt meg Ukrajnában. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte, hogy augusztus óta először Fehéroroszország területéről indítottak az oroszok rakétákat Ukrajna, azon belül is a nyugati országrészben lévő Hmelnickij megye felé. A támadásban senki sem sérült meg.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW, Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy a harkiv megyei ukrán ellentámadás erőben még nem érte el a tetőpontját, és most a luhanszki régió felé halad.

A luhanszki régió nyugati részének domborzata alkalmas gyors manőverek végrehajtására, amilyeneket az ukrán erők szeptember elején már hatékonyan alkalmaztak a harkivi régió keleti részén. Az ISW szerint szabadon hozzáférhető forrásokban egyelőre nem utalnak arra, hogy az orosz hadsereg jelentősen megerősítette volna magát a luhanszki régió nyugati részén. Ukrajna északi és déli ellentámadásai valószínűleg arra kényszerítik a Kremlt, hogy az egyik hadműveleti terület védelmét helyezze előtérbe a másik rovására – vélekednek. Az ISW elemzői szerint ez potenciálisan növeli Ukrajna sikerének valószínűségét mindkét területen.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban kijelentette, hogy szeptember 21-óta Oroszországból kétszer annyi ember menekült el külföldre, mint ahányat sikerült mozgósítani.

Az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred négy parancsnoka sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt állították, hogy az orosz katonai hírszerzés a mariupoli Azovsztal üzemben fogságba esett katonáikat megpróbálta – sikertelenül – beszervezni, mondván, hogy harcoljanak az orosz erőkkel az „Egyesült Államok és a Nyugat” ellen.

Kijevbe érkezett Samantha Power, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, és bejelentette, hogy a USAID 55 millió dollárral segít Ukrajnának felkészülni a télre.

(MTI)

Hamis hír lehet az orosznyelvű Forbes magazinnak az a közlése, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta 700 ezren hagyták el Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva. A szóvivő azt mondta, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal az elvándorlásról, de a valódiak szerinte „távol állnak” a magazinban közöltektől. Peszkov úgy vélekedett, hogy a 700 ezres szám „hírlapi kacsának tűnik”.

A Forbes.ru honlapján kedd óta látható az a jelentés, miszerint a részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta 700 ezer orosz állampolgár hagyta el az országot. Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek objektív kivizsgálása lehetetlen Oroszország részvéte nélkül.

Pozitív jelzésnek minősítette a New York Times amerikai napilapnak azt a hírszerzési forrásokra hivatkozó közlését, hogy Darja Dugina orosz újságíró augusztus 20-án történt meggyilkolásához köze lehet az ukrán vezetésnek. Emlékeztetett arra, hogy az orosz biztonsági szolgálatok rögtön a terrorcselekményt követően bebizonyították, hogy az ukrán állam részese a merényletnek.

Kifejezte abbéli reményét, hogy az amerikai közlés nem arra irányuló kísérlet, hogy Washington elhárítsa magától a felelősséget a Kijev által ezután elkövetendő terrorcselekmények miatt. A valódi helyzet leírásának nevezte, hogy Elon Musk milliárdos üzletember Twitter-bejegyzésében azt írta: Ukrajna egyes keleti régióban oroszok élnek többségben, és Oroszországhoz vonzódnak. Úgy vélekedett, hogy aki képes a tények elemzésére, az erre a következtetésre jut.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának ukrán származású elnöke csütörtökön közölte, hogy az orosz törvényhozás tárgyalásra tett javaslatot az ukrán parlamenti képviselőknek, amire azonban nem kapott választ. Hangot adott azon véleményének, miszerint Ukrajna „önállóan, a gazdái nélkül nem tud semmilyen döntést meghozni”.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén elfogultnak minősítette az ENSZ Titkárság elítélő álláspontját a négy elcsatolt ukrajnai régióban megtartott népszavazásról. Megjegyezte: António Guterres ENSZ-főtitkárnak nincs felhatalmazása önálló álláspont képviseletére, különösen nem területi kérdésekben.

Zaharova egyebek között azt hangoztatta: Ukrajna „zavarba hozta” az Egyesült Államokat azzal, hogy gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba. Úgy vélekedett, hogy a legtöbb NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok és Németország vezetői tudják, mi az, ami már nem elfogadható, és azt is, hogy annak milyen súlyos következményei lehetnek.

(MTI)

Kirill Sztremuszov, az oroszok által elcsatolt Herszon régió helyettes vezetője orosz tábornokokon gúnyolódott, a védelmi miniszternek pedig egyenesen azt tanácsolta, hogy lője főbe magát az ukrajnai konfliktus kudarcai miatt – írja a Reuters.

A négyperces videóüzenetben Sztremouszov a fentiek mellett azt mondta:

A védelmi apparátus nemcsak miniszterekből, tábornokokból, korrupt fosztogatókból és egyéb söpredékekből áll, hanem mindazokból a hősökből, akik életüket adták Oroszország védelméért.

Sztremouszov méltatta Ramzan Kadirov csecsen vezetőt is, aki a múlt héten szintén nyilvánosan bírálta az orosz katonai vezetést az utóbbi hetek sikertelenségei miatt.

Amíg a területén háború folyik, Ukrajna nem léphet be a NATO-ba – jelentette ki csütörtökön az Európai Unió belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök NATO-tagságért folyamodott, de, mint közismert, annak, hogy egy ország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez csatlakozhasson, előfeltétele, hogy a területén ne folyjanak hadműveletek. Ukrajnában háború dúl, így világos, hogy e pillanatban lehetetlen a belépése a NATO-ba,

mondta a francia BMF televíziónak Párizsban nyilatkozva Breton. Az uniós biztos Zelenszkij kijelentését „politikai demarsnak” nevezte, véleménye szerint az ukrán követelés „jelképes”.

Az ukrán elnök szeptemberben közölte, hogy Kijev gyorsított eljárásban kéri felvételét a katonai szövetségbe. Volodimir Zelenszkij ezt röviddel azután jelentette be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és az érintett régiók vezetői aláírták azt a szerződést, amely szerint az oroszok által elfoglalt négy ukrajnai térséget Oroszországhoz csatoltak. A moszkvai döntést népszavazás előzte meg, amelynek legitimitását eddig kizárólag Észak-Korea ismerte el.

(MTI)

Robbantások okozták a gázszivárgást az Északi Áramlat 2 vezetékből, közölte a svéd nemzetbiztonsági szolgálat csütörtökön a honlapján.

A Bloomberg azt írja, a bűnügyi helyszínről vett nyomok vizsgálata megerősítette a gyanút, hogy súlyos szabotázs történt.

Azt még elemzik, hogy a történtekért ki lehet a felelős.

Mint ismert, miután megrongálodott, az Északi Áramlat-1 és -2 vezetékeken napokig négy helyen ömlött hatalmas mennyiségű gáz a tengerbe. A vezetékeken keletkezett négy lyukból kettő Svédország, kettő Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található.

A gázömlés idő közben megszűnt, amire két lehetséges magyarázat van: vagy teljesen kiürült már a vezeték, vagy a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az oroszok augusztusban mondva csinált okokra hivatkozva leállítoták a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert Németország az Ukrajna elleni orosz invázió miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

A Kreml tagadja, hogy bármi köze lenne a gázszivárgás előidézéséhez.

Hét orosz rakéta csapódott be az éjszaka folyamán Zaporizzsja lakóövezetébe – közölte Twitter oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hozzátéve, nappal további támadások voltak. A diplomata szerint az orosz hadsereg szándékosan lő civilek lakta épületekre. „Az orossz állami terrorizmust meg kell állítani, fegyverrel, szankciókkal, teljes elszigeteléssel – írta Kuleba.

A támadásban egy ember halt meg. Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja kormányzója szerint korában még egy áldozatról szóltak a hírek, ám az ő életét sikerült megmenteni. Egy három éves gyerek is a sérültek között van. A mentőegységek a beszámoló szerint 21 embert mentettek ki a romok közül.

Orbán Viktor miniszterelnök Prágában megbeszélést folytatott Václav Klaus korábbi cseh államfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A Václav Klaus Intézet épületében megtartott tárgyaláson az orosz-ukrán háborúról és a nyomában kialakult migrációs és gazdasági válságról, az áremelkedésekről és az energiahiányról is szó volt.

Orbán Viktor – aki egyébként a rendkívüli EU-csúcsra érkezett – elmondta: az elhibázott brüsszeli szankciós politikát újra kell gondolni, mert a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A háború nem ért véget, az árak Európában elszálltak, Oroszország ugyanakkor jól keres a kialakult helyzeten – fejtette ki. A magyar miniszterelnök a prágai EU-csúcstalálkozót megelőzően Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel, az ANO mozgalom elnökével is tárgyalt – ismertette Havasi Bertalan.

Több települést is visszafoglaltak az ukrán erők a déli Herszon megyében – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda késő este közzétett videoüzenetében.

Az orosz katonák visszavonulása nyomán sikerült felszabadítani Novovoszkreszenszke, Novohrihorivka és Petropavlivka falvakat Herszon várostól északkeletre – mondta az ukrán elnök.

Ukránról orosz nyelvre váltva Zelenszkij a videóban azt mondta, az ukránok tudják, miért harcolnak, de Oroszországban egyre több ember ismeri fel, hogy

pusztán azért kell meghalniuk, mert egyetlen ember nem akarja befejezni a háborút.

Az ukrán vezérkar szerdán arról számolt be, hogy az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el Herszon megyében, mintegy 150 sebesült katonát szállítottak át a Dnyeper (Dnyipro) folyón. A régióban szerdán hét települést tudtak visszafoglalni az oroszoktól.

Az oroszok erők több rakétát lőttek ki Zaporizzsja városára csütörtökön reggel, közölte az ukránok regionális katonai vezetője a Telegramon.

Oleksandr Starukh tájékoztatása szerint az infrastruktúrát célozta Oroszország, a keletkezett károkat egyelőre nem lehet felmérni.

Arról is beszélt, hogy az ukrán fennhatóság alatt álló városban több helyen tűz ütött ki, és több lakóház is összeomlott a támadás következtében.

Nem sokkal később már azt mondta, két nő meghalt és legkevesebb öten a romok alá szorultak.

A Dnyeper-folyó túloldalán lévő, de még a városhoz tartozó atomerőmű továbbra is orosz kézen van. Ez egyébként egyike azon régióknak, melyeket Oroszország elcsatolt, de ezt egyetlen nyugati ország sem ismeri el.

Lengyelország felvetette, hogy állomásoztassanak amerikai nukleáris fegyvereket a területén, mivel egyre nagyobb az aggodalom azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimi Putyin a legpusztítóbb fegyvereket vetheti be Ukrajnában.

Andrzej Duda hivatalosan is megkereste az ügyben az amerikai adminisztrációt, erről a lengyel elnök beszélt a Gazeta Polska című lapnak.

Mint fogalmazott, van rá esély, hogy Lengyelország részt vegyen a nukleáris fegyverek megosztásában. Ennek keretein belül a szállító ország erre kiképzett pilótái vinnék a bombákat a tároló országba.

Beszéltünk arról az amerikai vezetőkkel, hogy az Egyesült Államok mérlegeli-e ennek a lehetőségét. Az ügy nyitott

– jelentette ki.

Szakértők szerint ugyanakkor ez a lengyel lépés szimbolikus. Ha a nukleáris fegyvereket közelebb szállítanák Oroszországhoz, azzal még veszélyesebbé, katonai értelemben viszont kevésbé hasznossá válnának, arról nem is beszélve, hogy egy atomcsapásra adott egyenértékű válasz széles körű nukleáris háború robbanthatna ki a világon.

A Fehér Ház ugyanakkor egyelőre ezt is tagadja, hogy egyáltalán érkezett volna hasonló igény hozzájuk.

Az ukrán erők keleten és délen is egyre előrébb nyomulnak, az orosz csapatok pedig a rájuk helyeződő nyomás miatt vonulnak visszafele mindkét fronton.

Volodimir Zelenszkij közlése szerint az ukrán hadsereg komoly eredményeket ért el az elmúlt egy hétben, így több tucat települést sikerült már visszafoglalniuk az oroszoktól.

Katonai elemzők szerint az orosz hadsereg most fest a legrosszabbul, részben azért, mert a részleges mozgósítás kicsit későn érkezett, részben pedig azért, mert súlyos veszteségeket szenvedtek a csapataik már Ukrajnában.

Egy Twitterre feltöltött animáción látni nagyon jól, hogy milyen jól halad az ukrán előretörés. Az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag nem volt olyan nap, amikor ne tudtak volna tovább nyomulni.

#UAarmy’s autumn offensive, day by day. While the “russian parliament” is intoxicated from the futile attempts at annexation, our soldiers continue moving forward.
This is the best answer to any and all “referenda”, “decrees”, “treaties” and pathetic speeches. pic.twitter.com/qLCBu0Vdns

— Oleksii Reznikov (@oleksiireznikov) October 5, 2022

Herszon Moszkva által kinevezett kormányzója egyébként azt mondja, a visszavonulásuk csak taktikai jellegű, a megtorlás pedig ellenállhatatlan lesz.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán egy televíziós beszédben egyértelmű utalásokat tett arra, hogy súlyos veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg az elmúlt napokban Ukrajnában.

Az elnök azt ígérte, stabilizálni fogják a helyzetet a négy elcsatolt területen. Ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy Moszkva kihívásokkal néz szembe az annexiót követően.

Oroszország csapatai elég jelentős veszteségeket könyvelhettek el múlt péntek óta az érintett régiókban, miután Putyin aláírta a megállapodásokat az elcsatolásokról. Orosz tisztviselők a nehézségeket azzal indokolták, hogy átcsoportosításokat hajtanak végre.

A tájékoztatón egyébként újságírói kérdésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, semmilyen ellentmondás nincs az orosz kormány retorikája és a valóság között. Kijelentette,

ezek a földek Oroszországé maradnak örökre és soha nem adjuk vissza őket.