Élő Nagyvilág

Két fronton is nyomulnak előre az ukránok

Anatolii Stepanov / AFP
Anatolii Stepanov / AFP

Ukrán vezérkar: az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek el Herszon megyében

Az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el a dél-ukrajnai Herszon megyében, mintegy 150 sebesült katonát szállítottak át a Dnyeper (Dnyipro) folyón – számolt be szerda esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A 150 sebesült katonát Veszele faluba szállították, amely a kahovkai vízerőmű közelében fekszik

– írta a vezérkar. Az MTI által szemlézett jelentés szerint az orosz erők mintegy ötven sérült haditechnikai eszközt is áthelyeztek oda.

Ezenkívül a kijevi katonai vezetés értesülései szerint a luhanszki régió megszállt részében a sebesültek nagy száma és a helyi egészségügyi intézmények túlterheltsége miatt az oroszok katonai kórházként szereltek fel és használnak egy iskolát, amelyben csaknem kétszáz sebesült katonájukat ápolják.

Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról adott hírt, hogy a légierő két csapást mért orosz légvédelmi rakétarendszerek bevetési pontjaira Herszon megyében, Kahovka közelében.

A jelentés szerint szerdára virradóan a déli védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei több mint 190 tűzfeladatot hajtottak végre orosz állások, valamint élőerő- és felszerelés-koncentrációk ellen. A csapásokban 11 orosz katona halt meg, megsemmisült egy 120-as kaliberű aknavető a herszoni régióban lévő Beriszlav térségében, valamint egy Orlan-10 típusú drón Mikolajiv megyében. Déltájban az ukrán légelhárító tüzérek lelőttek egy másik Orlan-10-est is, amely a tenger felől Ocsakiv felé tartott.

A Hromadszke hírportál beszámolója szerint a nemrég orosz megszállás alól felszabadított Donyeck megyei Liman városban több mint ötven sírt találtak civil holttestekkel. Nem azonosítottak mindenkit, akit eltemettek, több síron szám van az elhunyt neve helyett. A hírportál hozzátette, hogy számos halott orosz katona holttestét hagyták hátra temetetlenül a városban. Az utcákon heverő tetemekről és a sírokról fotókat is közzétett a hírportál.

Közben Jana Cernochová cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy újabb katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának – számolt be a Jveropejszka Pravda hírportál a cseh Novinky hírportálra hivatkozva. A tárcavezető tájékoztatása szerint az új segélycsomagban nehézfegyverek is szerepelnek, de Csehország biztonsági okokból nem közöl részleteket. Megjegyezte, hogy a katonai felszerelés exportja Ukrajnába 2022-ben meghaladta az 1,9 milliárd eurót, Prága Kijevnek nyújtott támogatása pedig összesen 4,2 milliárd eurót tett ki.

A Jevropejszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Csehországban szeptemberben lakossági kezdeményezéssel gyűjtést indítottak arra, hogy az ukrán fegyveres erőknek megvásároljanak egy modernizált T-72-es harckocsit, amelyet most már hamarosan el is szállítanak Ukrajnába.

Putyin elrendelte a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba vételét

Elrendelte a zaporizzsjai erőmű orosz szövetségi tulajdonba vételét szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja az MTI.

Elrendelem, hogy az Oroszországi Föderáció kormánya gondoskodjon a Zaporizzsjai Atomerőmű nukleáris létesítményei és a működéséhez szükséges egyéb vagyonelemek szövetségi tulajdonba vételéről

– hangzott az elnöki utasítás.

STRINGER / AFP Az erőmű épülete 2022. szeptember 11-én.

Oleg Romanyenko, a létesítmény új üzemeltető cégének vezetője, az oroszországi balakovói atomerőmű korábbi főmérnöke közölte, hogy a zaporizzsjai erőmű valamennyi alkalmazottját átveszik, eddigi fizetésüket és szociális juttatásaikat megtarthatják. Romanyenko szerint fel fogják mérni a létesítmény állapotát, és helyreállítják a sérült infrastruktúrát.

Moszkva azzal vádolta meg a zaporizzsjai atomerőmű ukrán állampolgárságú, leváltott vezérigazgatóját, Igor Murasovot, hogy „együttműködött” az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU). Ezt ő nem tagadta. A Rosszija 24 hírtelevízió kedden felvételeket mutatott be arról, hogy Murasovovot kitoloncolták az ukrán ellenőrzés alatt álló területre.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az ukrán tüzérség az elmúlt nap folyamán több mint 43 lövedéket lőtt ki Enerhodar város északi külterületére és az atomerőművel szomszédos területre Marhanec településről. A tábornok szerint a tüzet elfojtották, a sugárzási szint normális.

A helyi hatóságok szerint megrongálódott az enerhodari hőerőmű csőrendszere.

A kormányzó szerint elkezdték az ukránok felszabadítani Luhanszkot

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója megerősítette szerdán, hogy az ukrán csapatok több települést is felszabadítottak az orosz megszállás alól a régióban.

Immár hivatalosan is megkezdődött a luhanszki régió megszállásának megszüntetése. Több település már felszabadult az orosz hadsereg megszállása alól, az ukrán erők ott már ukrán zászlókat tűznek ki

– írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy az ukrán csapatok jelentős sikereket értek el a déli Herszon megyében, miközben folytatják az előrenyomulást keleten, a harkivi és a luhanszki régiókban. Az ISW szerint az ukrán ellentámadás akadályozza Oroszország azon kísérleteit, hogy további lőszereket, tartalékokat, mozgósított embereket és védelmi felszereléseket helyezzenek előbbre.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki megszállt területek Oroszországhoz csatolásáról szóló törvényeket.

Egy terrorista ország erőszakos döntései nem érik meg azt a papírt, amelyen aláírták. Egy kollektív őrültek háza él tovább egy kitalált világban

– fogalmazott Jermak. Szavai szerint „az orosz őrületre a legjobb gyógyír az ukrán fegyveres erők, a nagy pontosságú fegyverek és az offenzíva”. „Térjünk vissza a valóságba, visszaszerezzük mindazt, ami a mienk” – zárta üzenetét az elnöki iroda vezetője.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy szerdán az oroszok Iszkander rakétákkal mértek csapást Zaporizzsjára és környékére. A támadásban Hujlajpole településen életét vesztette a helyi kistérségi tanács alelnöke és egy helyi vállalat vezetője.

Az ukrán vezérkar szerdai jelentésében közölte, hogy Oroszország vesztesége az Ukrajna elleni háborúban elérte a 61 000 katonát. Előző nap az ukrán hadsereg kétszáz orosz katonát, négy helikoptert, négy drónt és 11 harckocsit semmisített meg.

(MTI)

Épp visszavonulnak az elcsatolt területekről az oroszok, de ígérik, visszafoglalják majd azokat

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy Oroszország visszafoglalja Ukrajna azon területeit, ahonnan épp visszavonul.

Az újságírókkal folytatott beszélgetés során Peszkov azt mondta, hogy a területek „örökké Oroszországnál maradnak”.

A múlt héten Oroszország annektált négy ukrán tartományt, miután a világ vezetői határozottan elítélték az erről szóló „népszavazásokat”.

NATALIA KOLESNIKOVA / AFP

Hiába követelik az oroszok, Kazahsztán nem utasítja ki az ukrán nagykövetet

A kazah hatóságok szerdán elutasították Oroszország követelését, hogy utasítsák ki Ukrajna nagykövetét az „oroszok megöléséről” szóló korábbi megjegyzései miatt, egyben szemrehányást tettek Moszkvának az „egyenrangú stratégiai partnerek” közötti helytelen hangvételért.

Petro Vrublevszkij, Ukrajna asztanai nagykövete augusztusban egy helyi bloggernek adott interjújában az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, hogy „minél több orosz embert ölünk meg most, annál kevesebbet kell majd a gyermekeinknek megölniük”.

Oroszország válaszul követelte, hogy Kazahsztán utasítsa ki a diplomatát, Asztana azonban ehelyett arra kérte Kijevet, hogy váltsa le, mondván, megjegyzései elfogadhatatlanok egy olyan ország számára, ahol nagyszámú orosz kisebbség él.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden azt mondta, Moszkvát felháborította, hogy Vrublevszkij még mindig Asztanában tartózkodik, és az ügyben bekérették a kazah nagykövetet.

Ajbek Szmadijarov kazah külügyi szóvivő szerdán az egyenrangú stratégiai partnerek közötti szövetséges kapcsolatok természetével összeegyeztethetetlennek nevezte azt a hangnemet, ahogyan Zaharova az ügyről nyilatkozott. Hozzátette, hogy az orosz nagykövetet is bekéretik a kazah külügyminisztériumba. A szóvivő közlése szerint Vrublevszkij elhagyja Kazahsztánt, amint új ukrán nagykövet kerül a helyére.

Kazahsztán hagyományosan szoros gazdasági és biztonsági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de elhatárolódott az Ukrajna elleni orosz háborútól. A Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett konfliktus békés megoldására szólított fel, és elutasította a megszállt területeken tartott népszavazások elismerését, amelyek révén Oroszország elcsatolta Ukrajna egyes területeit.

(MTI)

Megállapodás született a nyolcadik szankciós csomagról

Az uniós tagállamok nagykövetei politikai megállapodásra jutottak az állandó képviselők bizottságában (Coreper) az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciós csomagról – közölte Edita Hrda, az Európai Unió Tanácsnak soros elnökségét betöltő Csehország uniós nagykövete szerdán.

Edita Hrda Twitter-üzenetében közölte, a nyolcadik szankciós csomag jóváhagyása az Európai Unió határozott válasza arra, hogy Oroszország bejelentette Ukrajna négy régiójának, a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye jogellenes annektálását.

Az Európai Bizottság szeptember végén tett javaslatot az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciócsomagra. A korlátozó intézkedések között az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes vegyi anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára, valamint megtiltja az uniós állampolgárok számára, hogy orosz állami vállalatok vezető testületében szerepet vállaljanak. Szorgalmazza továbbá annak a jogalapnak a megállapítását is, amely alapján meghatároznák az orosz kőolaj árának felső határát.

Amennyiben a tagállamoknak nincs ellenvetésük, az intézkedés közzétételét követően azonnal érvénybe léphet – tette hozzá Edita Hrda cseh nagykövet.

Szijjártó Péter külügyminiszter szerint sikerült elérni, hogy „az olajársapka-mechanizmus alól kivételt kapjon a csővezetékes szállítási mód, így Magyarország kőolajellátásának biztonságát már nem veszélyeztetik az intézkedések”, illetve „a nukleáris energiához kapcsolódó tevékenységek mentességet kapjanak, így nem csak a már meglévő atomerőművek működéséhez, hanem a kifejezetten új reaktorok építéséhez szükséges szolgáltatások és termékek is a kivételek közé lettek sorolva Brüsszelben”.

(MTI)

A Gazprom újraindítja Ausztrián keresztül az olaszországi gázszállítást

Újraindítja a Gazprom a gázszállítást Olaszországba Ausztrián keresztül, miután sikerült rendezni az osztrák hálózatüzemeltetővel a kapacitásfoglalásokat, ami miatt a hét végén le kellet állítani a szállítást.

Az osztrák üzemeltető beleegyezett, hogy megerősítse az LLC Gazprom Export szállítási foglalásait (nomináció), ami lehetővé teszi az Ausztrián keresztül történő orosz gázszállítások újraindítását,

közölte a Gazprom az olasz média szerint.

Ausztrián keresztül gáztranzitot korábban azért állították le, mert az osztrák hálózatüzemeltető nem erősítette meg a Gazprom tervezett szállítási tételeire vonatkozó kapacitás-foglalásokat, az úgynevezett nominálásokat.

Az olasz média szerint az orosz gáz jelenleg az olasz import mintegy 10 százalékát adja, szemben a korábbi 40 százalékkal.

(MTI)

Putyin hivatalosan is aláírta „az annexióról” szóló törvényeket

Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is aláírta négy ukrán régió (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon) illegitim annexiójával kapcsolatos törvényeket, azt követően, hogy az említett területeken látszatnépszavazást tartottak az Oroszországhoz való tartozásról. A Guardian beszámolója szerint az egyik jogszabály azt írja:

A Föderáció új alanyainak határai, amint az a szerződésekből következik, azok a határok határozzák meg, amelyek »alakulásuk és az Orosz Föderációba való elfogadásuk napján léteztek«. Az új régiók vezetőinek megválasztásáig az orosz törvényeknek megfelelően Putyin által kinevezett ideiglenes megbízott tisztviselők vezetik őket.

Gavriil GRIGOROV / SPUTNIK / AFP

Mintegy 10 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5208-an léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül pedig 4362-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 197 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Vonattal 31 ember, köztük 17 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Déli és északkeleti ukrán előrenyomulásról ír a brit védelmi minisztérium

Ukrajna mind a déli, mind az északkeleti fronton sikeres offenzívát folytat – olvasható a brit védelmi minisztérium szerda reggeli jelentésében. Ezek szerint az ukrán csapatok jelentős területeket foglaltak vissza a Harkiv megyében, az Oszkil folyótól keletre.

Mivel ezen a részen mintegy 20 kilométernyit sikerült előrehaladni az orosz védelmi zónába, az ukránok képesek lehetnek arra, hogy célba vegyék a Szvatove és Kreminna közötti, stratégiai fontosságú utat, amely újabb logisztikai nehézséget jelentene az orosz támadók számára.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség növeli az összecsapás kockázatát a washingtoni orosz nagykövet szerint

Veszélyt jelent Moszkva érdekeire az Egyesült Államok azon döntése, hogy még több katonai segélyt küldjön Ukrajnának – mondta Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete. Antonov kijelentette, hogy a lépést országa stratégiai érdekeit fenyegető közvetlen veszélyként fogják fel, ezért az növeli a katonai összecsapás kockázatát Oroszország és a Nyugat között.

(Reuters)

Újraindítaná a zaporizzsjai erőművet az Energoatom

Európa legnagyobb atomerűműve, a zaporizzsjai erőmű biztonsága érdekében két reaktor újraindítását tervezi a fenntartó Energoatom – nyilatkozta a cég elnöke az AP-nek kedden.

Petro Kotin indoklása szerint ahogy az időjárás egyre hidegebbre fordul, az erőműben található berendezések is károsodhatnak, és mivel az egyetlen fűtési lehetőség az, hogy ha legalább a reaktorok egy része működik, ez lehet a megoldás. Ellenkező esetben a műszerek meghibásodása akár katasztrófához is vezethet.

Dmytro Smolyenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Olvasói sztorik