A gazdasági tárca Új baby boom tervezete szerint a munkavállalók nyugdíjának megállapításánál pluszpontokat jelentene a gyermekvállalás. S nem kizárt, hogy mínuszpontot jelentene, ha valakinek nincs gyereke, vagy csak egy van.
Helyeselhető-e az az elképzelés, amely erősen a gyerekszámtól tenné függővé az öregségi nyugdíj értékét? – teszi fel a kérdést blogbejegyzésében Simonovits András nyugdíjszakértő.
Az Új baby boom szerzői elképzelésüket azzal indokolják, hogy a felosztó-kirovó rendszerben a gyermekek járuléka kell hogy fedezze a szülők nyugdíját. Aki nem nevel gyermeket, az nem járul hozzá elegendő mértékben saját nyugdíja előteremtéséhez.
Reális-e ez? Első gondolatunk az is lehetne, hogy ez nagyszerű: ahogyan a jólnevelt és jómódú nagykorú gyermekek segítenek korosodó szüleiken, ugyanígy segíthetne az állami újraelosztás is rajtuk. És a bevezetésre szánt évtizedek alatt minden fiatal felkészülhet a jövőre: eldöntheti, hogy vállalja-e gyermekszüléssel járó többletterheket, amelyért „cserébe” emelt nyugdíj jár.
Másodikra azonban azt gondolhatjuk, hogy mégsem – teszi hozzá gyorsan Simonovits. Ilyen rendszer a világon sehol sem volt, és egyelőre még sehol sincs is.
A nagymamapénz is tervben volt…
Aztán emlékeztet az első Fidesz-kormány idején megszellőztetett nagymamapénzre. Ennek lényege az lett volna, hogy minden dolgozó felajánlhatta volna személyi jövedelemadója meghatározott részét (mondjuk a negyedét) a szüleinek.
A pontozásos rendszer és a nagymamapénz is jutalmazná a jól teljesítő szülőt: a gyermekszámtól függne a nagymamapénz is, meg a nyugdíj is. Különbség az, hogy a jutalom a nagymamapénz esetén a gyerekek keresetétől függne, a nyugdíjpontoknál viszont saját keresettől.
A családi adókedvezmény helye
Reálisabb viszonyítás a 2010-ben alaposan megváltoztatott családi adókedvezmény, amely három kiskorú gyerek esetén havi 99 ezer forint – teszi hozzá a nyugdíjszakértő. Csakhogy legalább 600 ezer forintos családi szuperbruttó-keresetre van szükség ahhoz, hogy ezt teljesen igénybe lehessen venni.
Egy vagy két gyermek esetén pedig a kedvezmény csak 10, illetve 20 ezer forint. S nem mellesleg: hivatalos számítások szerint az adókiesés évente 150 milliárd forintra tehető.
Kevéssé valószínű, hogy megvalósul
A nagymamapénz bevezetéséről letett annak idején az első Fidesz-kormány. A jól kereső szülők háromgyerekes családoknak járó kedvezmény bevezetése pedig jelentősen leszűkíti a második Fidesz-kormány mozgásterét.
Nehezen képzelhető el, hogy az említetteknél még nagyobb hatású és nehezen visszacsinálható gyerekszám-függő nyugdíj 20 év múlva megvalósuljon – véli Simonovits.
Pénzkérdések
Például milyen forrásból lehet majd fedezni a gyermektelen vagy egygyermekes kiskeresetű szülők nyugdíjának kiegészítését? És elfogadja-e majd a társadalom a kevés szerencsés nagykeresetű és háromgyermekes család kiugró nyugdíját?
Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehet majd pótolni az éppen most elköltött 3000 milliárdos magánnyugdíj-vagyont! – figyelmeztet a szakértő.
Már nem a svéd modell a nyerő?
A HVG nem régiben feltette a költői kérdést: letett-e a kormány a svéd nyugdíjmodellről? S ezen tovább menve, esetleg a német pontrendszerhez húzna, s hungarikumként hosszabb távon a gyerekszámtól is erősen függővé tenné a nyugdíjat?
A svéd nyugdíjmodell lényege: a főszabály egy alkalmasan választott eszmei kamatlábbal tőkésíti a járulékbefizetéseket, és a dolgozó nyugdíjazásakor a statisztikai átlag alapján kiszámítja, hány év van várhatóan hátra a nyugdíjas életből, és ennyi részre osztja a nyugdíjazásig felhalmozott eszmei tőkeszámlát. A mellékszabály viszont méltányos nyugdíjat biztosít azoknak, akik kiskeresetűeknek, rövid ideig dolgoztak és korán mentek nyugdíjba.
A német nyugdíjrendszer nagyon hasonló elven működik, csak az eszmei számlát matematikailag egyszerűbb alakban számítja: az egyes évek egyéni keresetét viszonyítja az adott év átlagkeresetéhez, és az így kapott pontokat összeadva állapítja meg az életpálya-teljesítményt, amelyet még a nyugdíjazási korral módosít. Emellett egyes időszakokban a kiskeresetűek jelentős automatikus pontszámemelést kapnak.
És merre tartunk mi magyarok?
Mindkét rendszerhez hasonlított a 2010-ig érvényben lévő magyar öregségi tb-nyugdíj-rendszer. Azóta azonban két lényeges változtatást vezetett be az új kormány. Az egyik, hogy 2011 óta 40 éves jogviszonnyal rendelkező nő korhatárra való tekintet nélkül, teljes járadékkal nyugdíjba mehet.
A másik, hogy 2012-től kezdve megszűnt a minimális korhatár és az előrehozott nyugdíj. Csak az általános korhatárt elérő dolgozó kaphat nyugdíjat, a többi visszavonuló pedig csak szociális járadékot kap.
Ha valóban a svéd vagy a német nyugdíjrendszerhez akarunk közeledni, akkor mindenekelőtt meg kell szűntetni a fenti módosításokat, és mérlegelni kell, hogy a kisnyugdíjasok milyen kiegészítést kapjanak – összegzett Simonovits András.
