Állásfoglalást adott ki az összes hazai régió erdészeti szakembereit tömörítő Országos Erdészeti Egyesület (OEE) a fakitermelés feltételeinek könnyítéséről csütörtökön. A szövegben leszögezik, hogy „természeti értékeink megőrzése és gyarapítása kulcsfontosságú nemzeti kérdés”, valamint, hogy „az erdővel kapcsolatos döntéseknek már a kezdeményezése is magasan képzett erdész szakemberek kompetenciája”.
Ugyanakkor a közlemény rögzíti: a nagy társadalmi visszhangot kiváltott kormányrendelet
célja, hogy a társadalom érdekeit felelősen szolgálva, vészhelyzeti szükség esetén, átmenetileg meggyorsítsa a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutását. Fontos leszögeznünk, hogy a rendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz
– teszi hozzá a közlemény.
A szöveg meglehetősen dodonainak tűnik, hiszen egyik mondatában védi a jogszabályt, másutt viszont arra látszik utalni, hogy adott esetben az erdészek akár kormányzati szándék ellenében is az erdők megóvását tekintenék prioritásnak. Megkerestük Elmer Tamás erdőmérnököt, az OEE főtitkárát, aki lapunknak is diplomatikusan fogalmazott a jogszabályról, azt többszöri kérdésünkre sem minősítette. Álláspontja szerint egy ilyen jogszabály értelmezése bonyolult, hosszadalmas jogi és szakmai kérdés, ezért is tartott egy hétig, mire az erdészeti szakma érdemben reagált.
„Maradjon meg a bizalom az erdészekben”
A főtitkár a jogszabály által kiváltott indulatokat és tiltakozásokat azzal magyarázza, hogy az erdő a természet az egyik legfontosabb szimbóluma a magyar társadalom számára, és most néhány „szerencsétlenül kiragadott” mondat miatt tartanak sokan környezetpusztítástól, valamint attól, hogy védett erdeinkben tarvágások lesznek. Felvetettük, hogy a szöveg gyakorlatilag megengedi természetvédelmi területeken is a fakitermelést, és ebből következik, hogy ez meg is történhet. Elmer Tamás szerint nem erről van szó: az invazív fajok (például az akác) kitermelését a védett területeken eddig is meg lehetett tenni (többek közt épp az őshonos állomány védelmében), csak az engedélyeztetés folyamata volt nehézkesebb és lassabb.
Megkérdeztük, hogy a vágásérettség előtti végfelhasználás engedélyezését sem látja-e aggályosnak, mire a főtitkár azt felelte: a vágásérettség esetében a fa életkora fontos mutató, de szakmaiatlan lenne kőbe vésni, hogy melyik fát hány évesen lehet kivágni, ugyanis a fa természetes növekedési üteme évenként más és más.
Az idei aszályos évben csak nagyon vékony évgyűrűje lesz a fáknak, tehát ez nem feltétlenül ér egy évet a növekedés szempontjából, de kedvező csapadék és időjárás akár két vagy több évet is érhet
– magyarázta. Mint mondta, minden egyes fakitermelést szakhatósági vizsgálat előzött meg eddig, és ez így lesz a jövőben is.
„Szeretnénk, ha az bizalom, amit eddig mi, erdészek tapasztaltunk a társadalom részéről, ezután is megmaradna”, hangsúlyozta az erdészeti szövetség vezetője, hozzátéve: készek minden információt megadni a jövőben a faállománnyal való gazdálkodással kapcsolatban, vagyis a magyar szakemberek „nyitott, átlátható erdőgazdálkodást fognak folytatni.”
Óvatos figyelmeztetés?
Arra a felvetésünkre, hogy mit tennének, ha az egyéb energiaforrások elapadnának, és a kormány vészhelyzeti intézkedésként a hazai erdők ökológiai egyensúlyát veszélyeztető tarvágásokat írna elő, a főtitkár az mondta: nem gondolja, hogy ilyen előfordulhat, de
a magyar erdészet hagyományos szellemiségével szemben állna, hogy akár egy külső erő nyomására ilyet tegyenek az erdőgazdaságok. Az erdészek inkább a karjukat vágnák le, mint hogy bármilyen módon veszélyeztessék az erdőállomány épségét és gyarapodását.
Egyébként a magyar erdők körülbelül kétharmada van állami kézben, tehát az erdőgazdaságok zöme a kormány felügyelete alatt tevékenykedik. Egy névtelenséget kérő erdészeti forrásunk azt mondta: az állásfoglalás egyfajta óvatos elhatárolódásként, „a politikának szánt szelíd figyelmeztetésként” is értelmezhető, hiszen erdészek körében is aggodalmat keltett a múlt héten megjelent kormányrendelet. Bár egyelőre nem jelent komoly fenyegetést a nagy tartalékokkal bíró hazai erdőállományra, számos szakember tekinti ebben a formájában elhibázottnak és elkapkodottnak a jogszabályt.
