Vádemelés és kamuszámlák az Orbán-bánya falujában: 80 milliónál is többet sikkaszthattak Gánton

Három emberrel szemben minősített sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Bicskei Járási Ügyészség, amely letöltendő börtönt kért az elkövetőkre – tudta meg a 24.hu a Fejér Megyei Főügyészségtől.

A vádemelés azzal a történettel függ össze, melyről két évvel ezelőtt részletesen beszámoltunk. A gánti önkormányzatot 2019 őszén alaposan átvilágították, a revizor pedig olyan számlákra és jelekre bukkant, melyek miatt a település képviselő-testülete feljelentést tett. Úgy tűnt ugyanis, hogy valakik rendesen megdézsmálták annak a 800 fős falunak kasszáját, amelyet a szélesebb nyilvánosság idősebb Orbán Győző bányája miatt ismer.

Kapcsolódó

Revizor leplezte le az önkormányzati kamuszámlákat az Orbán-bánya falujában

Sorozatos szabálytalanságokról tudósít egy belső ellenőrzés, amely a gánti önkormányzat és a korábbi fideszes faluvezető pénzügyeit világította át. Felhatalmazás nélküli kifizetések, állandó készpénzezés, valamint egy szűk kör számára juttatott prémiumok – többek közt ezek derülnek ki a 24.hu birtokába jutott dokumentumból.

A sikkasztás gyanúja miatt indított nyomozás 2020 nyarán már folyt, amikor az akkori fideszes polgármester 11 évu tán hirtelen lemondott posztjáról. A távozó Spergelné Rádl Ibolya 2020 szeptemberében azt állította megkeresésünkre, hogy nem tud a nyomozásról, noha amúgy a 2019-es ellenőrzés során maga a testület tett feljelentést. Sőt, a gánti testületi ülésen 2020 nyarán elhangzott: „az önkormányzatnál lebonyolított 2019. évi belső ellenőrzés számos gazdálkodási hibát, a számviteli fegyelem megsértését, jogalap nélküli kifizetéseket, sikkasztás bűncselekmény gyanúját állapította meg. A belső ellenőri jelentés alapján a képviselő-testület gazdálkodási biztonság felelősségi körében eljárva, ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt. A rendőrségi nyomozás jelenleg is zajlik.” (A testületet ekkor még Spergelné vezette.)

Kamuszámlák, önkényes pénzfelvételek

A 24.hu 2020 októberében megszerezte a revizori jelentést is. Ebből az derült ki, hogy az ellenőr négy napig nézte át a 2018-as, 2019-es számlákat és dokumentumokat, és kisebb-nagyobb szabálytalanságokat talált.

• Előfordult, hogy egymillió forintot fizettek ki készpénzben egy kft. részére; ez a gyakorlat – szól a jelentés – teljesen szabálytalan.
• Volt olyan is, hogy kivettek a bankból 773 ezer forintot, és csak egy hónap múlva tették be a falu kasszájába. Egyszer 550 ezer forint három hét után került oda. Ez – ahogy a jelentés is hangsúlyozza – szintén szabálytalan.
• Kiderült, hogy „a pénztárból felvett előlegek, több százezer forint több esetben, hosszabb ideig az előleget felvevő birtokában volt, azt nem használta fel, s a 30 napos határidő lejárta előtt a pénztárba visszahelyezte, és aznap előlegként egy másik nagyobb összeget vett fel.”

Ennél azonban jóval súlyosabb esetek is történtek.

• Két – összesen 450 ezer forint értékű – számla kifizetésekor arra jutott az ellenőr, hogy azok minden bizonnyal hamisak. A számlákon szereplő szállítókat ugyanis megkereste az önkormányzat, ám közölték, hogy a szóban forgó számlákat nem ők bocsátották ki, egyébként is, a kft.-k gépi számlákat bocsátanak ki, melyek kiegyenlítése banki átutalással történik.

A revizori jelentés az akkor még hivatalában lévő fideszes polgármesterrel, Spergelné Rádl Ibolyával kapcsolatban elég egyértelműen és elmarasztalóan fogalmazott:

• 2019 júniusában például 300 ezer forint fizetési előleget vett fel, erről azonban nem született testületi határozat, sőt a jegyző sem tudott róla, így az összeg „kifizetése teljesen szabálytalan volt.”
• A polgármester máskor 428 ezer forint jutalmat vett fel szabálytalanul.
• Ezen túl több százezer forintos prémiumot osztott a pénzügyi előadónak, valamint az igazgatási ügyintézőnek, de ezt az utalást – fogalmaz a jelentés – „a polgármester önhatalmúlag nem tehette volna meg”.
• A polgármester és az előbb említett két dolgozó együtt összesen 1,12 millió forintot vett fel egy klímaszemléletet formáló projekt kapcsán, csakhogy ez az összeg „előirányzat nélkül, szabálytalanul került kifizetésre. Az önkormányzattól a vizsgálatban résztvevő szakértő kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a teljes beadott dokumentációt, amit az önkormányzat nem tudott átadni.”
• Kiderült az is, hogy az említett pénzügyi előadó több rendezvényen hangosítást végzett. Futóversenyen, bányásznapon: ezért több mint 200 ezer forintot kapott – a jelentés szerint – „szabálytalanul.”

A revizori jelentés ugyanakkor abból a szempontból nem mindig fogalmazott egyértelműen, hogy mikor és ki vette fel a pénzt. Az viszont megállapítható, hogy ez többször maga a polgármester volt, illetve olykor a csákvári pénzügyi előadó, Cs. Károly lehetett.

Két vádlott az önkormányzatnál dolgozott

Miután a jelentés alapján a pénzmozgatások meghatározó szereplője Spergelné Rádl Ibolya lehetett, rákérdeztünk a Fejér Megyei Ügyészségnél, hogy a három vádlott közt van-e a korábbi polgármester, de erre személyiségi jogokra hivatkozva nem válaszoltak. Annyit írtak:

a két elkövető a gánti önkormányzatnál dolgozott, illetve tisztséget töltött be.

Hozzátették:

Egyikőjük esetében 2017 és 2019 között közel 14 millió forint összegű sikkasztás történt az önkormányzat sérelmére, illetve a vád tárgyát képezi 2020 áprilisától júniusáig terjedő időszakban további 1,7 millió forint összegnek egy egyesülettől történő elsikkasztása is. A másik elkövető a 2016 és 2019 októbere közötti időszakban házastársa tudtával közel 69 millió forintot sikkasztott el az önkormányzat számlájáról.

Az ügyészség hangsúlyozta: a nyomozás befejezéséig a kár egyik esetben sem térült meg.

Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a gánti történet túlmutat önmagán, ugyanis a revizori jelentés és az abból kibomló esetek jól illusztrálják, hogy milyen – nem jelentéktelen – pénzügyi potenciál rejlik még egy 800 lakosú kistelepülés vezetőjének kezében is, és mennyire nincs kontrollálva a polgármester még a több milliós tételek esetében sem.