Orbán Viktor: A világ nekünk tartozik és ezt be is akarjuk vasalni

Köszönjük a figyelmet!

Orbán sorolja:

• nekünk még megvan a határvédelmünk
• a társadalom család alapú, hadiipari fejlesztések zajlanak
• diverzifikáljuk az energiaforrásainkat
• a technológiai váltás kihasználása (például akkumulátorgyárak építése)
• a külföldi tőke beáramlása, keletről és nyugatról egyaránt
• tranzitország vagyunk és tranzitgazdaság akarunk maradni
• politikai stabilitás – kétharmados kormányt nem lehet feldönteni, és a Fidesz levezényelt egy nemzedékváltást is
• ambíció: „A világ nekünk tartozik és ezt be is akarjuk vasalni”

A kormány elemzése szerint ekkorra fognak felhalmozódni a nyugati világ problémái, például az USA-nak ekkora lesznek nagy gondjai. Ekkor jelentkezik majd az eurózóna nagy problémája is – mondja Orbán – a déli államok államadóssága miatt.

Ekkorra lesznek új politikai erőviszonyok is, mert „mi közép-európaiak” ekkorra leszünk nettó befizetők, azaz többet fizetünk majd be az EU kasszájába, mint amennyit kiveszünk, folytatja, vagyis ekkorra kell a topon lennie Magyarországnak.

A dollár euróval szembeni erősödése magával hozza a forint gyengülését, ráadásul az európai országok nagy részében visszaesés lesz és ez politikai destabilizációt hozhat magával.

Azt tűztük ki célul, hogy globális recesszió esetén Magyarország egy lokális kivétel legyen.

Orbán szerint 2024-ben jön el először igazán komolyan az ukrajnai béke lehetősége, amikor elnökválasztás lesz az USA-ban.

Magyarország akkor tudja megőrizni a sikereit, ha kimaradunk a migrációból, a háborúból, a genderhisztériából, a globális minimumadóból és az európai recesszióból.

Fontos, hogy új megállapodást kössünk az Európai Unióval, Oroszországgal, Kínával és az USA-val is. Ha ez sikerül, akkor vissza tudunk kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési, fejlődési pályára.

A rezsicsökkentést hatalmas politikai és társadalompolitikai tettnek nevezi a kormányfő, amely jól működött tíz évig, de a háború kibillentette a rendszert.

Úgy látom, sikerülni fog megvédeni a rezsicsökkentést.

Ha ez összejön, akkor az szintén hatalmas politikai és társadalompolitikai tett lesz, jegyezte meg. Erdélyben viszont nem lesznek új beruházások a mostani gazdasági helyzetben.

Le kell jönni a gázról, át kell térni az áramra vagy a biomasszára (…) ez a költségvetés mostani terhei mellett tartható.

A háború után az ötödik nagy kihíváscsomag az energiakérdés. Orbán szerint az jár jól a háborúval, akinek van saját energiaforrása, így a háborúval az oroszok járnak jól, mert ugyan kevesebb energiát adnak el, de azt drágábban.

Jól jártak a kínaiak is, teszi hozzá a miniszterelnök, mert meg tudta szüntetni az energiafüggőségét. Jól járnak az amerikai energiacégek is (Exxon, Chevron).

Rosszul jár az Európai Unió.

Orbán szerint amit most csinálunk, az a háború meghosszabbítását jelenti, mármint azt, hogy az ukránok nyugati fegyvereket kapnak, amelyet aztán az oroszok megszereznek.

A háborút csak orosz-amerikai tárgyalások tudják lezárni.

A második világháború után ismét ott találja magát Európa, hogy nem neki van szava, hanem az amerikaiaknak és az oroszoknak. Orbán szerint ebből látszik, mekkora veszélyt jelent az az uniós javaslat, hogy a külpolitikai döntéseket egyhangú döntés helyett egyszerű többséggel lehessen meghozni.

Ez Orbán szerint imperializmus lenne.

Európa azért nem tud világpolitikai tényezővé válni, mert nem tud rendet tartani a saját hátsó udvarában – folytatja a miniszterelnök, például Ukrajnában, a külső határokon, vagy a balkán bővítésével kapcsolatban.

Azt az illúziót nem érdemes dédelgetnünk, hogy remek tanácsokkal tudjuk majd befolyásolni a háború folyását, jegyzi meg Orbán.

Meg kell próbálnunk a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki új stratégiát, amelynek a középpontjában a nem a háború megnyerése, hanem a béketárgyalás és a jó békestratégia szerepeljen. Az új stratégia az legyen, hogy Oroszország és Ukrajna közé álljunk.

Orbán szerint a NATO/EU-tagok stratégiája minden pontban kudarcot vallott, és ennek egyik része, hogy a világ nagy része nem hajlandó részt venni a háborúban, és nem feltétlenül azért, mert Oroszország mellett állnak, hanem azért mert megvannak a saját problémái.

Az oroszok egy nagyon világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, ezt elküldték a NATO-nak és az USA-nak is. Azt követelik, hogy Ukrajna soha ne legyen a NATO tagja és vállaljuk, hogy soha nem helyezünk el olyan fegyvereket Ukrajna területén, amely eléri Oroszország területét.

A NATO ezt visszautasította és tárgyalni sem akar róla, és Orbán szerint ezért Oroszország fegyverrel próbál érvényt szerezni.

A kormányfő úgy véli, hogy ha most Donald Trump lenne az amerikai elnök, Angela Merkel pedig a német kancellár, akkor az orosz-ukrán háború sohasem robban ki.  

A nyugati stratégia négy pillére: Ukrajna angolszász kiképzőkkel és NATO-fegyverekkel háborút nyerhet; a szankciók le fogják gyengíteni Oroszországot; a gazdasági következményeket képesek leszünk kezelni; a világ felsorakozik mögöttünk.

Helyette ma egy olyan kocsiban ülünk, amelynek mind a négy kereke defektet kapott.

Orbán szerint eddig 86 kárpátaljai magyar halt meg az Oroszország által indított háborúban, ugyanakkor „ez nem a mi háborúnk”.

Oroszország soha nem fogja megtámadni a NATO-t,

mondja a miniszterelnök és nem ért egyet azzal, hogy az oroszok nem állnak meg Ukrajna határainál, már csak azért sem, mert a NATO erősebb, mint Oroszország.

Orbán úgy véli, hogy a szankciók miatt de facto a NATO és az EU is szerepet vállalt a háborúban, ezért most egyensúlyozni kell.

A lengyelek és a magyarok stratégiai érdeke egybeesik: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jöjjön közelebb, Ukrajna pedig egy szuverén demokrácia maradjon.

A baj a szívvel van.

Mi úgy látjuk, hogy a háború két szláv nép háborúja, a lengyelek meg úgy gondolják, hogy ők benne vannak – ezen Orbán szerint nem tudunk átlendülni, ezért mindent, amit lehet, át kell menteni a magyar-lengyel barátságból a háború utáni időkben.

Csehországban és Szlovákiában a poszt-nyugati értékek mellé álltak.

Helyi tudósítónk beszámolója szerint egy román politikus zavarta meg Orbán Viktor beszédét. Egy transzparenst tarott a magasba, melyre az volt írva románul, hogy:

Erdély mindörökké román föld.

Ez okozta a szikrát, állítólag a politikus még vizet is kapott az arcába.

A rendőrök kivezették a férfit.

„Ebben az ügyben is bíróság elé vittek minket” – jegyezte meg Orbán, aki szerint azt sikerült elérni, hogy a genderügyi vitákat leválasztották az uniós pénzekkel kapcsolatos vitákról.

Mi nem akarjuk megmondani, hogy hogyan éljenek, csak fogadják el, hogy az apa férfi, az anya nő.

Fontos, hogy Nyugaton is megértsék, hogy ez nem ideológiai kérdés, hanem egy ténykérdés, és a genderideológiának sosem lesz többsége Magyarországon.

Transzgender helyett nálunk legfeljebb Transzilvánia van.

A gender Orbán szerint a harmadik legfontosabb probléma, amely hazánkat veszélyezteti.

folytatja az előző gondolatsort Orbánt. A kormányfő álláspontja az, hogy Európán belül, egymással egy közösségben élő, különféle európai népek nem számítanak „az internacionalista baloldal által megfogalmazott” kevertfajú népnek, az csak akkor érvényes, ha Európán belüli és Európán kívüli népek keverednek.

Eljön majd az idő, amikor a hozzánk élő keresztényeket be kell fogadni, de ez majd csak a gyerekeink feladata lesz, őket kell felkészíteni rá.

Jóval több a temetés, mint a keresztelő. Vannak olyan népek, amelyek képesek saját maguk biológiai fenntartására – Magyarország helyzete javult, de egyelőre erre nem képes.

Ha nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Magyarországot.

A második kihívás a migráció, amely kettéválasztotta Európát. „A Nyugat kettévált”, az egyik felében európai és Európán kívüli népek élnek együtt, amelyeket Orbán szerint már nem lehet nemzeteknek nevezni. Ott 2050-re a nagyvárosokban már 50 százalék fölé emelkedik a „nem európai” emberek aránya – állítja a kormányfő.

Ott már csak a poszt-Nyugat maradt, a Nyugat Közép-Európába költözött.

A miniszterelnök azt állítja, hogy „olyanná akarnak minket tenni, mint ők”.

Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat.

Megpróbálták megvédeni a német-orosz energiatengelyt, amelyet most ver szét a nemzetközi politika – mondja a kormányfő, a megújuló energiahordozókra történő átállás pedig egyelőre akadozik, miközben Brüsszel ezt akkor is erőlteti, ha az ellentmond a tagállamok érdekeinek.

Orbán nem látja, hogyan kényszeríti ki az EU a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését,

bár erre van már német know-how, mármint régebbről.

A miniszterelnök szerint arra is van esély, hogy elvegyék azoktól a gázt, akiknek van (Magyarország), azaz „einstandolják”.

Orbán szerint „mi” is megalázónak érezzük, és értjük a világ többi részéről kiinduló ellenállást. A kormányfő hozzáteszi, hogy az energiahordozók nagyobb része már a „keleti” országokban van, amelyek azért modernizálják magukat, hogy ellen tudjanak állni a „nyugati demokráciaexportnak”.

A Nyugat elveszíti az anyagcsatát.

A mi helyzetünk duplán nehéz, mert az USA-nak olyan stratégiája van, amilyen – folytatja Orbán. 2013-ban az amerikaiak a nyersanyag- és energiakitermelés új módszerét indították meg és meghirdettek egy új biztonságpolitikai doktrínát, mondja a kormányfő.

Az amerikaiak egy bátrabb szankciós politikát alkalmaznak és nekiálltak, hogy erősebben ösztönözzék a szövetségeseiket, ezek vagyunk mi, hogy inkább az USA-ból vásároljanak energiát.

Az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, miközben mi ennek az ellenkezőjét érezzük – mondja Orbán, példaként hozva, hogy tovább élünk, a szegénységben élők aránya a töredékére csökkent, a heti munkaórák száma lecsökkent, miközben a szabadidő megnőtt.

De az általános hangulat mégis az, hogy a világ egyre rosszabb hely (…) és van valamilyen világvégevárás.

Orbán szerint a „rosszkedvünk tele” egy nyugati életérzés. „Amikor 100 évvel ezelőtt a nyugat hanyatlásáról beszéltek, akkor szellemi és demográfiai visszaszorulásáról beszéltek”, most viszont hatalmi visszaszorulásról van szó.

2019-ben rendkívül optimista tábornak lehettünk a résztvevői, azonban a most megnyílt évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede lesz, ahogy azt az itteni jelenetek is bizonyítják – mondta Orbán a közönség soraiból hallatszódó bekiabálásokra. Intézkedjenek

csak olyan udvariasan, mint a rendőrök a budapesti hidakon a narkósokkal,

mondta Orbán, bizonyára a Kétfarkú Kutya Párt tüntetéseire utalva.

„Németh Zsolt azzal kért fel engem, hogy pontosan fele olyan hosszan beszéljek, mint szerettem volna” – kezdi beszédét Orbán Viktor. Hozzátette, nem lesz könnyű végighallgatni a mondandóját, mert meleg van. Most már lehet fröccsözni is:

Jó okunk van, hogy Fidesz-fröccsöt igyunk, az kétharmad és egyharmad.

Németh Zsolt ebből a könyvből idéz, többek között Orbán Viktor gondolatait.

A kormányfő előadásával kapcsolatban a Magyar Nemzet Tóth Eriket, a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ elemzőjét kérdezte meg, aki azt mondta:

Orbán Viktor felelős politikai vezetőként, Európa legstabilabb politikai rendszerében, ráadásul messze a legnagyobb társadalmi legitimációval a háta mögött fog Tusványoson fellépni, kiutat keresve a mostani, rendkívül ingatag és turbulens nemzetközi politikai helyzetből.