Az oroszok kivonultak a Kígyó-szigetről, de Putyin továbbra is ambiciózus

Fehéroroszországban négy hónappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindulása után a helyi független sajtó tudomása szerint egyre többen kapnak katonai behívóparancsot, ezzel összefüggésben az ukrán vezérkar csütörtökön „rejtett mozgósításról” beszélt.

Az ellenzéki fehérorosz Zerkalo (Tükör) nevű hírportál arról számolt be, hogy az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli – déli – Homel régióban az utóbbi napokban megsokasodott azok száma, akik behívóparancsot kaptak. Olyanok is kaptak felszólítást, hogy jelentkezzenek a kaszárnyákban, akiket korábban katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy rejtett mozgósításról van szó, és információi szerint július közepéig hadgyakorlatokat terveznek Fehéroroszországban a hadkötelesek bevonásával.

Minszk Moszkva szövetségeseként rendelkezésre bocsájtotta területét és légterét az Ukrajna elleni orosz támadásokhoz. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök többször hangsúlyozta, hogy fehérorosz katonák nem vesznek részt a szomszédos országban folytatott hadműveletben, mindazonáltal a kijevi vezetés nem zárja ki, hogy Fehéroroszország esetleg közvetlenül is belép a konfliktusba, tekintettel arra, hogy területéről orosz katonák már lőttek ki rakétákat ukrajnai célpontok ellen.

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma csütörtökön elfogadott egy törvényt, amely a legfőbb ügyész kezébe adja a külföldi médiát. A törvény szerint a legfőbb ügyész felhatalmazást kap arra, hogy bezárja azokat a külföldi médiumokat, amelyek olyan országokhoz tartoznak, amelyek korlátozzák vagy betiltják az orosz hírcsatornákat.

A törvényjavaslat értelmében az ilyen médiaszolgáltatók elvesztik akkreditációjukat, és eltiltják őket attól, hogy Oroszországban működjenek, illetve ott tartalmakat terjeszthessenek. Ezeket az intézkedéseket csak akkor szüntetik meg, ha a szóban forgó ország nem korlátozza tovább az orosz médiát.

A törvényjavaslat feljogosítja a legfőbb ügyészt arra is, hogy felfüggessze azoknak a külföldi hírcsatornáknak az akkreditációját és sugárzási engedélyét, amelyek az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatban szerintük „pontatlan információkat” terjesztenek

A törvényjavaslat azután léphet hatályba, hogy azt a felsőház is jóváhagyta, illetve Vlagyimir Putyin elnök aláírta.

(Reuters)

Történelminek nevezte Joe Biden amerikai elnök a madridi NATO-csúcstalálkozót, ahol hazatérése előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatót.

Az elnök az állítását elsősorban Finnország és Svédország meghívásának tényével indokolta, ami a katonai szövetség bővülését vetíti előre. A csúcstalálkozó szerinte alapvetően az észak-atlanti szövetség megerősítéséről, a jelenlegi biztonsági kihívásokról és a jövőbeni fenyegetésekről szól.

Joe Biden emlékeztetett, hogy a NATO utoljára tizenkét éve adott ki küldetésnyilatkozatot, ami a szövetség stratégiai dokumentumának tekinthető. Akkor – mint mondta – Oroszországot partnerként jelölték meg, a stratégia Kínát pedig még csak nem is említette.

A világ azóta azonban sokat változott, és benne a NATO is. A madridi csúcs megmutatta – mondta Biden – hogy a szövetség összezárt mind az Oroszország által Európára irányuló fenyegetéssel, mind a Kína felől érkező rendszerszintű kihívásokkal szemben.

Biden az ukrajnai konfliktusra kitérve azt mondta: Putyin pont azt kapta, amit a legkevésbé akart.

A NATO finnlandizálását akarta, ehelyett megkapta Finnország NATO-sítását

– csillantotta meg humorérzékét az amerikai elnök.

Biden azt mondta, a katonai szövetség most egységesebb mint valaha, Finnország és Svédország felvételével pedig erősebb is lesz, mint valaha volt, hiszen mindkét országnak komoly hadereje van, a NATO határa pedig 800 km-rel bővül a finn-orosz határon.

Felidézte Putyinnak adott korábbi jóslatát is, mely szerint ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, akkor attól a NATO nemcsak megerősödik, de egységesebbé is válik. Szerinte pontosan ez történt.

Az amerikai elnök ennek fényében bejelentette, hogy további 800 millió dolláros katonai segélyt készül nyújtani Ukrajnának, ideértve légvédelmi rendszereket, a tüzérséget, lőszert és elhárító radart.

Az elnök arra is kitért, hogy a háború következtében Oroszország szerinte meggyengült, azaz „nagyon súlyos árat fizetnek” Ukrajna megtámadásáért. Szerinte ugyanakkor a gázárak növekedése és a világszerte tapasztalható élelmiszerhiány szintén az ukrajnai orosz inváziónak köszönhető.

Ukrajna megindította elektromos áram exportját az Európai Unióba – jelentette be csütörtökön Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Alig három hónappal az energiatanúsítvány kézhezvétele után megkezdődött az ukrán villamos energia régóta várt exportja Európába. Ma az éjszaka első órájától a szállítás elindult Románia felé. A kezdeti teljesítmény 100 MW

– tudatta az ukrán miniszterelnök hivatalos Facebook-fiókján keresztül.

Az Ukrenergo állami vállalat csak az első napon 10 millió ukrán hrivnyát (nagyjából 130 millió forintot) keresett az ügyleten – derült ki a közleményből. A miniszterelnök közlése szerint az ukrán villamos energia exportpotenciálja Európa irányába eléri a 2,5 GW-ot, ami a 24.hu által megkérdezett szakember szerint reális teljesítményt jelent.

Ha ez a cél valóban megvalósul, az ukrán állam évente több mint 70 milliárd hrivnyát kereshet majd az energiaexporton.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a lépést, amely szerinte Ukrajna és az Európai Unió érdekeit is szolgálja.

Ez további villamosenergia-forrást jelent majd az EU számára, és nagyon fontos bevételeket Ukrajnának

– kommentálta a hírt von der Leyen csütörtökön a Twitteren.

(CNN)

Oroszország meghívást kapott az idei G20-csúcsra, amelyet Bali szigetén terveznek megrendezni novemberben, ám Vlagyimir Putyin orosz elnök még nem döntötte el, hogy részt vesz-e rajta – közölte csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A szóvivő hozzátette, a Kreml „a szükséges időben” dönt arról, hogy az orosz elnök személyesen utazik-e az indonéz szigetre.

Szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, elfogadta a meghívást a csúcstalálkozóra, de részvételét attól teszi függővé, hogy mely vezetők vesznek részt rajta. Ez feltehetően burkolt utalás volt Putyin személyére.

Ukrajna részvétele Zelenszkij szavai szerint

az ország biztonsági helyzetétől és a csúcstalálkozó résztvevőinek összetételétől függ.

Az ukrán elnök ezt azután mondta újságíróknak, hogy szerdán Kijevben tárgyalt indonéz hivatali partnerével.

Boris Johnson brit kormányfő szintén szerdán közölte, hogy nagy valószínűséggel részt vesz az idei G20-csúcson akkor is, ha Putyin úgy dönt, hogy elmegy. Hozzátette, ha bojkottálná az eseményt, azzal szerinte egyszerűen átengedné „az egész egyeztetést” Oroszországnak és a szövetségeseinek. Johnson azt mondta a sajtónak, „teljesen meglepné”, ha Putyin személyesen menne el a novemberi csúcsra.

Oroszország a G20 országcsoportnak továbbra is tagja marad, noha a G8 partnerségből korábban már kizárták.

(Guardian)

A madridi NATO-csúcstalálkozón meghozott döntések biztosítják, hogy az észak-atlanti szövetség tovább őrizze a békét területén, és elkerülje a konfliktusokat – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a spanyol fővárosban rendezett kétnapos állam- és kormányfői találkozó eredményeit ismertetve.

Megállapodtunk a védelmi politikánk alapvető változtatásában. Megállapodtunk abban, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a szövetségünkhöz. Megállapodtunk abban, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, és megállapodtunk abban is, hogy elmélyítjük kapcsolatunkat a csendes-óceáni térségbeli partnereinkkel

– összegezte Jens Stoltenberg. A főtitkár záró sajtótájékoztatóján sürgette, hogy Oroszország vessen véget a háborúnak, és vonja ki csapatait Ukrajnából.

Újabb egymilliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának a brit kormány – közölte csütörtökön a londoni miniszterelnöki hivatal. A Downing Street tájékoztatása szerint a segélycsomagot Boris Johnson brit miniszterelnök jelentette be a madridi NATO-csúcstalálkozón.

Johnson szóvivője szerint a katonai segítség értékének emelése egyben új szakaszt is nyit a nemzetközi közösség által Ukrajnának nyújtott támogatásban, a segélycsomag ugyanis ezúttal már magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket, az ukrán katonáknak pedig több ezer alapvető fontosságú személyes felszerelési tárgyat tartalmaz.

A Downing Street szerint az új csomag egyben az első lépés abba az irányba, hogy Ukrajna az orosz invázió elleni eddigi védekező szakasz után képessé váljon támadó hadműveletekre is az orosz szárazföldi erők ellen, szuverenitásának helyreállítása végett.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a csütörtökön bejelentett újabb támogatással 2,3 milliárd fontra emelkedik az átfogó orosz támadás február végi kezdete óta Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke.

London eddig is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, nagy hatótávolságú precíziós rakétafegyverzeti rendszereket, páncélozott járműveket, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést, 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegeket és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

Boris Johnson minapi kijevi látogatásán felajánlotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt is, hogy Nagy-Britannia 120 naponként tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat. A program során a Downing Street megfogalmazása szerint „a brit hadsereg csatákban is bizonyított szakértelmének” felhasználásával nyújtanának kiképzést és gyakorlati ismereteket az ukrán fegyveres erőknek.

Johnson hivatalának szóvivője szerint ha Ukrajna elfogadja az ajánlatot, a kiképzési program végrehajtásába nemzetközi partnereket is meghívnának. A Zelenszkijnek felajánlott új program keretében az ukrán katonák háromhetes kiképzési kurzusokon vennének részt, Johnson megfogalmazása szerint „csaták megnyeréséhez szükséges” ismeretekre tennének szert, emellett alapszintű egészségügyi, kiberbiztonsági és robbanószerek hatástalanításhoz szükséges képzésben is részesülnének.

Nagy-Britannia az Orbital nevű művelet keretében már 2015-től az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetéig is több mint 22 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést.

(MTI)

Néhány napja a G7-es országok vezetői Putyin hírhedt félmeztelen képein élcelődtek, erre reagált most az orosz elnök.

Kapcsolódó

Putyin szerint undorító látvány lenne, ha Boris Johnsonék levetkőznének

Néhány napja a G7-es vezetők élcelődtek az orosz elnök híres félmeztelen fotóin.

Nem fizet osztalékot a Gazprom orosz gázipari cég a tavalyi teljesítménye alapján az éves közgyűlés döntése szerint – írja az MTI. A bejelentésre a Gazprom részvényára a moszkvai tőzsde csütörtöki kereskedésében zuhant, 11 órakor 27 százalékkal, 217,97 rubelre (1 rubel=7,24 forint) esett, utoljára május végén jegyezték ilyen alacsonyan.

Korábban a Gazprom igazgatósága részvényenként 52,53 rubel osztalék kifizetését javasolta 2021-re. Ez azt jelentette volna, hogy 1244 milliárd rubelt fordítottak volna osztalékfizetésre, ami a csoport tavalyi nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) szerinti korrigált nettó nyereségének mintegy a fele. Ez a szám rekordnak számított volna mind a Gazprom, mind az orosz állami vállalatok esetében.

A Gazprom az eddigi legnagyobb osztalékot 2018-ban fizette ki, részvényenként 16,61 rubelt. 2020-ban a kifizetések részvényenként 12,55 rubelt tettek ki.

Tavaly története legjobb pénzügyi eredményét érte el, és ennek alapján rekordosztalék kifizetését tervezte a Gazprom. A holding IFRS szerinti tavalyi adózott eredménye elérte a 2093 milliárd rubelt.

Famil Szadigov, a Gazprom menedzsment testületének elnökhelyettese azt mondta, hogy a cég számára most inkább prioritást jelent a beruházási program végrehajtása, ezen belül az országon belüli gázellátás helyzetének a javítása, a közelgő télre való felkészülés és a megemelt adók befizetése.

Az orosz szövetségi vagyonkezelő ügynökség a Gazprom részvényeinek 38,37 százalékával, az állami tulajdonú Rosznyeftyegaz 10,97 százalékával, a  Roszgazifikacija pedig 0,89 százalékkal rendelkezik, ezzel az állami tulajdon nagysága 50,23 százalék.

Az orosz csapatok visszavonultak a Kígyó-szigetről, de a két fél véleménye megoszlik abban, hogy mi is történt – derül ki Oliver Carroll, az Economist tudósítójának beszámolóiból.

A stratégiai szempontból fontos fekete-tengeri szigetről az ukránok szerint öt kisebb hajóval távoztak az oroszok, a hátrahagyott infrastruktúrát pedig felrobbantották. A visszavonulás azt is jelenti, hogy csökkent annak az esélye, hogy az oroszok partra tudnak lépni Odesszánál.

Carroll idézi az orosz védelmi minisztériumot is, amely viszont azt állítja, hogy az orosz csapatok azért vonultak vissza a Kígyó-szigetről, mert így akarnak segíteni a gabonaszállítások végrehajtásában és így „Kijev majd nem spekulálhat az élelmiszer-válságon”.

Az újságíró hozzáteszi, hogy a Kígyó-sziget visszafoglalása az első fontos eredménye annak, hogy Ukrajna hozzájutott nyugati, nagy hatótávolságú rakétákhoz.

Withdrawal has just been confirmed by Ukrainian military command. A significant victory reducing prospect of Odesa landing, but only one step in a long road to regain use of Black Sea https://t.co/KoV300TwyA pic.twitter.com/5XNNJTttXs

— Oliver Carroll (@olliecarroll) June 30, 2022

Az ukrán erők továbbra is tartják magukat Liszicsanszkban, közölte a brit védelmi minisztérium napi jelentésében. A harcok elsősorban a város központjától 10 kilométerre található olajfinomítónál összpontosulnak, miközben összességében az oroszok próbálják bekeríteni az ukrán csapatokat.

A jelentés szerint a hadjárat kimenetele szempontjából nagy valószínűséggel továbbra is kulcstényező az, hogy Ukrajna mennyire tudja elhúzni az összecsapásokat, majd megfelelő rendben kivonni a csapatait, mielőtt bekerítik őket.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 June 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/e6OC5lhAxv

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/RkEw9ka5F9

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) June 30, 2022

Ha Ukrajna elesik, más európai országok következnek, mondta az ukrán védelmi miniszter a Sky Newsnak. Olekszij Reznyikov arról is beszélt, hogy nincs értelme fokozni a már meglévő feszültséget Oroszországgal. A miniszter úgy vélekedett: a harmadik világháború már február 24-én elkezdődött, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Vlagyimir Putyin ismét figyelmeztetett amiatt, hogy Oroszország a „megfelelőképpen” fog reagálni arra, ha a NATO katonai infrastruktúrát hoz létre Finnországban és Svédországban, miután a két ország csatlakozik a katonai szövetséghez.

Putyin orosz hírügynökségek szerint szerdán azt mondta, nem zárhatja ki, hogy feszültségek alakulnak ki Moszkva kapcsolatában Helsinkivel és Stockholmmal a NATO-csatlakozásuk miatt.

„Nincs olyan problémánk Svédországgal és Finnországgal, mint Ukrajnával” – mondta az orosz elnök a türkmenisztáni fővárosban, Aşgabat tartott sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a két országgal nincsenek területi vitáik.

Ha Finnország és Svédország akar, csatlakozhatnak. Ez rajtuk múlik. Bármihez csatlakozhatnak, amihez akarnak,

de figyelmeztetett, hogy ha „katonai kontingenseket és katonai infrastruktúrát telepítenek oda, akkor kötelesek leszünk szimmetrikusan reagálni, és ugyanazokat a fenyegetéseket fenyegetni azokon a területeken, ahol veszély fenyeget bennünket”.

(Guardian)

Nagyot csökkent az orosz csapatok harcereje, ezért csak lassú területszerzésre képesek – jelentette ki szerdán Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzési igazgatója (Director of National Intelligence). Hozzátette, annak ellenére, hogy a harcok most a donbászi térségre koncentrálódnak, Vlagyimir Putyinnak még mindig egész Ukrajna elfoglalása a célja, még úgy is, hogy ezt a célt nem fogja egyhamar elérni.

Törést észlelünk Putyin rövid távú katonai céljai és Oroszország katonai kapacitása között, egyfajta ellentmondás van az orosz elnök ambíciói és a katonaság által elérhető teljesítmény között,

jelentette ki Haines egy konferencián.

Arról is beszélt, hogy a hírszerző ügynökségek három forgatókönyvet látnak a háborúval kapcsolatban, amelyek közül a legvalószínűbb egy lassan haladó konfliktus Oroszországgal, amely „növekményes nyereséggel jár majd, de áttörés nélkül”.

A kevésbé valószínű lehetőségek között lehet egy jelentős orosz áttörés, vagy a frontvonal stabilizálása Ukrajna kismértékű nyereségével. Ez azt jelentené, hogy Moszkva jobban függne az úgynevezett „aszimmetrikus eszközöktől” az ellenségeivel szemben, ideértve a számítógépes támadásokat, az energiaforrások ellenőrzésére irányuló erőfeszítéseket, sőt az atomfegyvereket is.

(BBC)