Rengeteg tudományos áttörés köthető a NASA által 1977-ben felbocsátott Voyager-űrszondáihoz, amelyek közel 45 évvel később is folyamatosan szolgáltatnak adatokat a rendszer kezelőinek. Azonban mivel az eredetileg csupán négy évnyi működésre tervezett szondák energiakészlete rohamosan csökken, a NASA hamarosan elkezdi azok fokozatos lekapcsolását, jelentette a Scientific America.
A jelenleg a Naprendszeren túl járó Voyager-1 és a Voyager-2 szondákat kezdetben azért indították útnak, hogy vizsgálják a Naprendszer bolygóit, és azokról információkat küldjenek a Földre. Mára azonban ennél is több adatot szolgáltatnak: elemzik az űrben lévő sugárzást, és a töltött részecskék viselkedését is. Ugyan energiakészletük fogy,
Rengeteget köszönhetünk a projektnek
Az űrszondáknak rengeteg ikonikus képet köszönhetünk, többek között azt is, amikor a Naprendszer peremére érve szelfit készített egy halványan látszó kékes színű bolygóval, a Földdel. Ekkor a Voyager nagyjából 6 milliárd kilométeres távolságban volt a Földtől. Az 1990-ben készült fotó óta pedig olyan messzire távolodtak a szondák bolygónktól, hogy a fénysebességgel terjedő rádiójelnek majdnem 22 órába telik, mire eléri a Voyager 1-et, és több mint 18 óra, hogy utolérje a Voyager 2-t. A hvg hozzáteszi, ez a távolság minden nap három-négy fénymásodperccel nő.
Mindemellett a Voyagerek hordozzák az emberiségről szóló adatokat is a világűrben: az úgynevezett „válogatáson” képek és hanganyagok sokaságát találni, amelyek az emberiség legnagyobb eredményeit hivatottak bemutatni. A lemez tartalmát idegen civilizációknak szánták, egyfajta üdvözlőkártyaként – a szondák azonban eddigi útjuk során nem botlottak bele egyetlen idegen civilizációba sem.
