Több mint 800 ezer embernek adtak állampolgárságot az Európai Unió tagállamai 2010-ben, ami kis növekedés az előző évhez képest. Az új uniós állampolgárok közül a legtöbben Marokkóból származnak, aztán jönnek a törökök, majd az ecuadoriak és az indiaiak. A marokkóiak főleg Belgiumba, Franciaországba, Olaszországba és Hollandiába igyekeznek, a törökök Németországba, a spanyolul beszélő ecuadoriak Spanyolországba, míg az indiaiak értelemszerűen az egykori megszállóikhoz, a britekhez pályáznak el. Szorosak a gyarmati szálak még ma is.
A legtöbben – 195 ezer ember – Nagy-Britanniát választották új hazájukként, az esős időjárás és a nyár hiánya ellenére is. Franciaországban 143 ezren kaptak állampolgárságot 2010-ben. Korábban még Németország volt a harmadik a sorban, ám 2010-ben Spanyolország megelőzte 124 ezer bevándorlójával.
Fehér folt vagyunk Afrika és Ázsia térképén
Kelet-Európa lényegében nem is létezik a jellemzően afrikai és ázsiai bevándorlók szemében. A 810 ezer új állampolgárból mindössze 16 ezer volt a mi térségünkben. Ebből körülbelül hatezer érkezett ide, azaz Magyarország volt a legnépszerűbb a volt keleti blokk államai közül. Az ide érkezők 65 százaléka eredetileg román állampolgár volt, ezzel Magyarország volt az az ország, amelynek a legnagyobb arányban egy helyről származtak az új polgárai. Az itt letelepedők 12 illetve 11 százaléka származott Szerbiából illetve Ukrajnából.
A térségen belül egyébként az ukránok és a szerbek a legnagyobb bevándorlók: a lengyelekhez és a csehekhez elsősorban az ukránok, a szlovénekhez a bosnyákok, a szlovákokhoz a szerbek vándoroltak be a legtöbben.
Ezerből egy (se)
Ha megnézzük, hogy az ország lakosságának arányában hol a legnagyobb a külföldön született állampolgárok száma, akkor Luxemburg és Svájc emelkedik ki – amelyek Európa leggazdagabb államai közt vannak. Előbbiben ezer lakosra 9 új állampolgár jut, utóbbira 5. A nagy befogadóállamokban ezer főre 2-3 bevándorló számít tipikusnak. Magyarországon ezer lakosonként nem éri el az egy főt a megnyert új állampolgárok száma, amivel a káeurópai térségben még egész vonzó országnak számítunk.
Ha azonban nem számítjuk a Romániából származó (akár kettős) állampolgárokat, akkor az derül ki, hogy Magyarországhoz mindössze 2000 külföldi kötődött annyira, hogy itt akarjon élni.
|
Hír24-komment |
|
Európa társadalma szédületes tempóban öregszik. Pár évtized múlva nálunk is a társadalom felét tehetik majd ki a nyugdíjasok. A fejlettebb uniós államokban még kevesebb gyerek születik, mint nálunk, mégis jobb korfára számíthatnak, mint Magyarország és a többi rendszerváltó ország. Hogy sikerülhet nekik ez? Úgy, hogy oda tudják vonzani fiatal bevándorlók tízezreit, akik kevesebb pénzért hajlandók többet dolgozni, mint a helyiek. Így lehet versenyképes egy londoni étterem vagy egy német gyár. Az USA gazdaságának ereje és rugalmassága is nem kis részben annak köszönhető, hogy a világ összes tájáról annyian akarnak odamenni, hogy lottón sorsolják ki a munkavállalási engedélyeket. Ám ebben a népszerűségi versenyben Magyarország szinte sehol sincs. Ez persze azt is jelenti, hogy nem kell megküzdenie a társadalomnak a bevándorlással kapcsolatos integrációs problémákkal – még szerencse, mert az itt élő romák integrációjából ítélve csúfosan leszerepelnénk. De azt is jelenti, hogy az ország egy jelentős gazdasági növekedési lehetőségről marad le, ami növeli lemaradásunkat a Nyugattól. |
