Gazdaság europoli

Mivel fizet Magyarország Kirill pátriárka kimentéséért?

MTI/EPA/Olivier Hoslet
MTI/EPA/Olivier Hoslet

Végleges formájában elfogadták az uniós tagállamok az oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, ami akkor válik hatályossá amikor az EU hivatalos lapjában is megjelenik.

A csomag részleteit a hvg.hu Eurológus című melléklete szemlézte. Ezek szerint a szankciócsomag egyik legfontosabb hatása, hogy az orosz költségvetésnek várhatóan több mint hatvanmilliárd eurós kárt fog okozni. 2021-ben az EU 48 milliárd euró értékben importált kőolajat és 23 milliárd eurónyi finomított olajterméket Oroszországból. A szankció ennek mintegy 90 százalékát érinti, a fennmaradó 10 százalék a Barátság kőolajvezeték déli ágán érkező mennyiség, ahonnan Magyarország, Csehország és Szlovákia is vásárol.

A Barátság kőolajvezeték vezeték forgalmának fenntartására vonatkozó kivétel azonban csak addig tart, amíg a tagállamok Tanácsa másként nem dönt.

Ez azt jelenti, hogy nincs pontos időtartama a Magyarországra is vonatkozó mentességnek, hanem amint sikerül az Adria kőolajvezeték kapacitását bővíteni, és az olajfinomítókat átállítani, várhatóan újra napirendre veszik a témát. Hogy ez mikor történik meg, arról az EU-csúcs záródokumentuma azt írja, hogy

a lehető leghamarabb.

A behozatali tilalom a tengeri kőolaj esetében a hatálybalépést követő hat hónap, a kőolajtermékek esetében pedig a hatálybalépést követő nyolc hónap után válik kötelezővé.

Fontos kitétel, hogy a mentességben részesülő tagállamok nem értékesíthetik tovább az ilyen kőolajat és kőolajtermékeket más tagállamoknak vagy harmadik országoknak. Ez azt jelenti, hogy ha például a MOL esetleg olcsóbban jutna orosz olajhoz, mint más hasonló vállalatok, annak eladásán nem fognak tudni keresni.

A magyar kormány szerette volna azt is elérni, hogy Magyarország kapjon hároméves felmentést a kőolajszármazékok vásárlására, ez azonban nem sikerült nekik.

A lap azt feltételezi, hogy a többi tagállam esetleg éppen emiatt volt engedékenyebb, amikor Kirill pátriárka szankciós listáról lehúzását szabta a csomag elfogadásának feltételéül a magyar kormány. A Kirill pátriárkával kapcsolatos történések ugyanakkor rendkívüli nemzetközi felháborodást váltottak ki, és a hvg.hu meg nem nevezett forrásai szerint ezzel a magyar kormány utolsó támogatóit is elveszítette a tagállamok körében.

Kapcsolódó

Fentebb említettük, hogy Magyarország nem kapott határozott idejű mentességet a kőolajszármazékok importjára, de más államok esetében lesz konkrét időpontig szóló mentesség.

Bulgária 2024 végéig importálhat tengeri úton orosz kőolajat és kőolajszármazékokat, Horvátország pedig 2023 végéig engedélyezheti a finomítói működéséhez szükséges orosz vákuumgázolaj importját.

A szankciós csomagba tartozó további intézkedések között található négy bank (Sberbank, Moszkvai Credit Bank, az Orosz Mezőgazdasági Bank, valamint a Belarusz Fejlesztési és Újjáépítési Bank) eltávolítása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből. Három orosz tévécsatorna (Russia24, RTR Planeta, TV Center International) műsorának európai sugárzását pedig felfüggesztése.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik