Élő Nagyvilág

A Kreml fenyegetésnek veszi, hogy Finnország benyújtja a NATO-csatlakozási kérelmét

ALESSANDRO RAMPAZZO / AFP
ALESSANDRO RAMPAZZO / AFP
  • Vitalij Klicsko szerint Putyin fő célja továbbra is az ukrán főváros elfoglalása maradt, és akár taktikai atombombát is képes ezért bevetni.
  • Az oroszok 33 energetikai céget sújtottak ellenszankciókkal.
  • A volt orosz elnök atomháborút vizionál a NATO bővülése miatt.
  • Finnország benyújtja a NATO-csatlakozási kérelmét, amire Oroszország idegesen reagált. A svédek vasárnap döntenek a NATO-csatlakozás beadásáról.
  • Fogolycserével hoznák ki az Azovsztal-művek sérült katonáit.
  • Németország állítja, kihúzhatja a következő telet orosz gáz nélkül is.

A szerdai nap eseményeiről szóló tudósításunkat itt olvashatja!

Újabb orosz hajó lángol, az ukránok szerint ők lőtték ki

Tovább folytatódik a Kígyó-szigetért való csatározás a Fekete-tengeren a felek között. Egyelőre nem erősítették meg sehol a hírt, de az odesszai régió vezetője azt közölte Telegramon, hogy egy orosz hadihajó, a Vszevolod Bobrov lángol a sziget közelében az ukrán erők támadása miatt. Az Ukrinform is azt közölte, eltalálták az oroszok modern támogató hajóját, a Vszevolod Bobrovot, ami megsérült, de Szevasztopol felé vette az irányt.

Apokaliptikus felvételek a Mariupoli Azovsztálból

Ahol az ukrán katonák továbbra is harcolnak az oroszokkal. Szinte az egész gyárterület megsemmisültnek tűnik.

https://twitter.com/IAPonomarenko/status/1524821820397985800?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1524821820397985800%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fmay%2F12%2Frussia-ukraine-war-news-live-updates-latest-putin-zelenskiy-finland-nato-bid

Csehország nem kér a kárpátaljai magyar romákból

Vít Rakusan cseh belügyminiszter felszólította csütörtökön magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy Magyarország gyorsítsa fel a Csehország területén tartózkodó ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban. Ezt maga Rakusan közölte csütörtökön Prágában újságírókkal azután, hogy a témáról telefonon egyeztetett a magyar belügyminiszterrel.

Felkértem a magyar felet a vizsgálatok néhány napon belüli gyors és következetes elvégzésére, hogy a cseh fél hivatalosan megtudhassa, van-e vagy nincs az illető személyeknek magyar útlevelük

– jelentette ki Rakusan, aki a CTK hírügynökség idézett. A miniszter elmondta még, felhívta magyar partnere figyelmét arra, hogy Csehország a területén tartózkodó, magyar útlevéllel rendelkező ukrán menekülteknek felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítja őket. (MTI)

Lukas Kabon / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Csütörtöki hadjelentés: Oroszországból rakétáznak az oroszok

Ukrán híradások csütörtökön arról számoltak be, hogy az orosz erők több irányból is támadásokat indítottak. Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán északi hadműveleti parancsokságra hivatkozva közölte, hogy csütörtökre virradóra az oroszok több rakétát lőttek ki az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Novhorod-Sziverszk város iskoláira. Hárman vesztették életüket és 12-en megsérültek. Károk keletkeztek egy közigazgatási épületben, egy kollégiumban, egy üzletben és több magánházban.

A csernyihivi régióval határos északkeleti Szumi megyére eközben oroszországi területről – Tyotkino település felől – nyitottak nehézfegyverekkel tüzet az orosz erők, egy 67 éves helyi lakos életét vesztette. A megyei ügyészi hivatal hozzáfűzte, hogy a megyeszékhelytől, Szumitól mintegy hatvan kilométerre északnyugatra fekvő Sztari Virki faluban csapódtak be lövedékek. Csütörtök délelőtt az orosz hadsereg a keleti Zaporizzsja ellen intézett rakétatámadást – közölte a megyei kormányzóság. Egyelőre nem érkezett hír arról, hogy a cirkálórakéta becsapódott-e, vagy az ukrán légvédelem lelőtte.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz csapatok offenzívát hajtanak végre a keleti hadműveleti övezetben, hogy teljesen ellenőrzésük alá vonják Donyeck, Luhanszk és Herszon megyék területét, és így szárazföldi folyosót hozzanak létre a 2014-ben elfoglalt Krímhez. Donyeck megyében az orosz erők arra törekednek, hogy ellenőrzésük alá vonják Rubizsne települést, továbbá elfoglalják Limant és Szeverodonecket. Hevesen ostromolják Bahmut és Avgyijivka térségét is. Mariupolban továbbra is légicsapásokat hajtanak végre az Azovsztal üzem ellen, ami az egyetlen terület, amit még ukrán katonák tartanak ellenőrzésük alatt. Az ukrán jelentés szerint Zaporizzsja és Mikolajiv irányában az orosz erők tüzérségi támadásokat hajtottak végre ukrán állások ellen. (Mindezek térképen is követhetők itt.)

Az ukrán vezérkar állítása szerint a Donyec-medencében az elmúlt nap alatt az ukrán katonák kilenc ellenséges támadást vertek vissza, nyolc harckocsit, hat páncélozott járműegységet, öt járművet és egy légvédelmi rendszert semmisítettek meg. Ezenkívül a légvédelmi egységeik állítólag négy orosz Orlan-10 típusú felderítő drónt is lelőttek. Kijev csütörtöki összesítése szerint eddig 26 650 orosz katona esett el. Az ukrán erők – állításuk szerint – megsemmisítettek 199 orosz repülőgépet, 161 helikoptert, 13 hadihajót, 1195 harckocsit, 2873 páncélozott harcjárművet, 534 tüzérségi és 87 légvédelmi rendszert, valamint 191 rakéta-sorozatvetőt. (MTI)

Nacionalista pártok hergelik a környező országok lakosait az ukrán menekültek ellen

Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban nő az ukrán menekültekkel szembeni ellenérzés, különösen az oroszpártibb országokban, például Szlovákiában és Bulgáriában, ahol az emberek a menekültek „kiváltságait” kritizálják – írta csütörtökön az Euractiv.

A lap szerint a legtöbb országban pozitívan állnak az ukrán menekültekhez, azonban Közép- és Kelet-Európában egyes országokban előfordul, hogy utcai tüntetések szerveződnek ellenük. Bulgáriában például az emberek csupán 38 százaléka vélekedik pozitívan a menekültekről, 18 százalékuk elutasítja őket. Branislav Tichy szlovák emberi jogi aktivista úgy fogalmazott:

A neheztelés nő, a segítő szándék csökken. Szlovákia-szerte tiltakozások alakulnak ki újabban az Ukrajnából érkező menekültek segítése ellen. A „mi lesz velünk, szlovákokkal és gyermekeinkkel?”-érzés kezd elterjedni az országban”.

A cikk szerint a térségben gyakran szít ellenérzést a menekültek segítése, mert az emberek úgy vélik, hogy a kormányuk nagyobb gondot fordít a menekültekre, mint az ország saját állampolgáraira. A portál szerint Bulgáriában a nacionalista, oroszbarát Vazrazsdane (Újjászületés) párt, ami a választók mintegy 10 százalékának támogatását élvezi, az ukrán menekültekről álhíreket terjeszt, amik arra épülnek, hogy sok bolgár szegénységben él, és ahelyett, hogy az állam és az EU róluk gondoskodna, minden figyelem az ukránokra irányul.

A cseh jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt is bírálja a kormányt, amiért segítséget nyújt az ukrán menekülteknek – idézi fel az Euractiv, és említést tesz Lengyelországról is, ahol a radikális jobboldali Konföderáció párt szerint az ukrán menekültek jelenleg túl sok kiváltságot élveznek. „A legutóbbi felmérések azonban arra mutatnak rá, hogy a menekültek segítését a lengyelek több, mint 90 százaléka támogatja” – teszi hozzá az Euractiv. (MTI)

Fogolycserével hozhatják ki az Azovsztal súlyosan sérült katonáit

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint nagyon bonyolult tárgyalások zajlanak az oroszokkal arról, hogy az ukránok kihozhassák a súlyosan sebesült katonáikat az ostromlott mariupoli Azovsztal-művekből. Még előző nap vetették fel az ukránok, hogy fogolycsere keretében történhetne mindez: a sebesültekért orosz hadifoglyokat adna Kijev. Verescsuk a Telegram-csatornáján azt is írta, nincs szó 500-600 fogoly és katona kicseréléséről, ahogy az megjelent a médiában. (Guardian

Oroszországot kéne nácimentesíteni, nem Ukrajnát, mondta a Pussy Riot-tag

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozott csütörtökön Maria Aljohina, az orosz punkcsapat, a Pussy Riot egyik tagja. Azért van a csapat Berlinben, mert egyrészt már nem voltak biztonságban Oroszországban, másrészt háborúellenes turnét kezdtek. Aljohina szerint az oroszoknak alaposan át kéne gondolni ezt a háborút, de enélkül az országnak nincs joga létezni, mint Németországnak a második világháború után.

Oroszország az, ahol nácimentesíteni kéne, nem Ukrajna

– mondta ki a 33 éves zenész. Hozzátette, perbe kéne fogni Vlagyimir Putyint és az orosz hadvezetést. Aljohinát amúgy nemrég 21 nap börtönre ítélték, amit egy büntetőtelepen kellett volna letöltenie, de ételfutárnak álcázva magát elhagyta az országot. Végül Litvániába menekült egy izlandi művész segítségével, aki papírokat intézett neki. (via Guardian)

Az amerikai külügyminiszter Európába jön

Antony Blinken a hétvégén a NATO találkozóin vesz részt. Blinken 14-én érkezik Berlinbe, ahol a NATO külügyminisztereinek informális találkozója lesz Oroszországgal kapcsolatban. Másnap pedig Párizsba utazik, ahol kereskedelemről tárgyal.

Civilt ölhettek az orosz határon átlövő ukránok

Először volt halálos áldozata az Oroszország ellen végrehajtott ukrán támadásoknak – közölték csütörtökön orosz hírügynökségek. A határmenti Belgorod megyében lévő Szolohi községet szerda este ukrán oldalról tüzérségi támadás érte, amiben egy civil életét vesztette, további hét megsebesült, 17 lakóház pedig megsérült. A falu lakosait evakuálták.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délelőtti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy orosz légierő nagy pontosságú levegő-föld rakétái a nap folyamán négy harcálláspontra, 34 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, amelynek következtében több, mint 320 „nacionalista” életét vesztette és 72 katonai eszköz vált üzemképtelenné.

A harcászati légierő a tábornok szerint 120 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott és megsemmisített egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert Odessza közelében, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt a Harkiv megyei Krasznopavlivka közelében. A rakétacsapatok és tüzérségi egységek 405 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 12 irányítási pontra és 26 tüzérségi tüzelőállásra mértek csapást és a Harkiv megyei Korotics közelében megsemmisítettek egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert, három Szmercs rakéta-sorozatvetőt és két lőszerraktárt. A légvédelem 13 drónt – köztük egy Bayraktar-TB2-est a Kígyó-sziget közelében – és 14 Szmercs-rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 164 repülőgépet, 125 helikoptert, 821 drónt, 303 légvédelmi rakétarendszert, 3013 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 364 rakéta-sorozatvetőt, 1471 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2824 speciális katonai járművet veszítettek.

Ukrán terror az oroszok szerint

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy őrizetbe vett egy kurszki lakost, aki kapcsolatban állt az ukrán szakszolgálatokkal és terrortámadások elkövetésére készült. Az FSZB szerint az orosz állampolgárságú gyanúsított népes helyeken szándékozott pokolgépet felrobbantani, hogy „destabilizálja a hatóságokat, és ezáltal befolyásolja döntésüket a különleges hadművelet befejezéséről”. A férfi otthonában két rögtönzött robbanószerkezetet, egy traumatikus fegyvert és náci irodalmat foglaltak le.

A szolgálat egy nappal korábban arról tett bejelentést, hogy Kalinyingrádban letartóztatták az ukrán Jobboldali Szektor szélsőjobboldali szervezet egyik támogatóját, aki a Győzelem Napján készült robbantásos merényletet elkövetni az orosz exklávéban. (MTI)

Kamerák vették, ahogy az oroszok megölnek egy nyugdíjas őrt

Hiába siettek az ukrán területvédelmi eről, már későn értek oda a biciklikereskedéshez, amit Leonyid Pliac őrzött. A 65 éves nyugdíjas biztonsági őr elvérzett, belehalt abba a lőtt sebbe, amit az orosz katonák okoztak neki. A BBC News oknyomozása fényt derített az orosz katonák sokadik kegyetlen gyilkosságára Kijev környékén.

A brit médium segítségére volt egy csomó térfigyelőkamera-felvétel, ami alapján arcra is lehet akár azonosítani az oroszokat.

A történet úgy kezdődött, hogy jó pár orosz katona megpróbált behatolni a kereskedés körbekerített területére, de Pliac kiment hozzájuk és szép szóval elküldte őket. A katonák elmentek, majd a felvételek alapján ketten visszajöttek és tüzelni kezdtek: az őrt lábon lőtték, az udvaron lévő főnöke pedig halálos lövést kapott. Pliac még el tudod sántikálni az őrbódéig, ott azonban idővel elvérzett.

Az oroszok egy V Tank Specnaz feliratú kisbusszal érkeztek és orosz egyenruha is volt rajtuk.

A biztonsági őrnek arra még futotta az erejéből, hogy felhívja egy barátját, akinek elmondta, az oroszok azzal biztatták, ők nem szoktak civilekre lőni. Az oroszok végül bejutottak a kereskedésbe, az ott lévő bicajokon és robogókon megtettek pár kört, lövöldöztek, ittak a főnök whiskyjéből, majd rájöttek, hogy a biztonsági kamerák veszik őket, és egyet biztosan levertek a puskatussal. Az esetet tízezer másikkal együtt kivizsgálja az ukrán ügyészség.

Zelenkszij tanácsadója azonnali olajembargót követel az uniótól

A Mihajlo Podoljak azt írja a Twitteren, ha 1938-ban határozottan léptek volna fel a vezetők, Európa elkerülte volna a második világháborút. De gyávák voltak és kacérkodtak az agresszorral, ezért milliók haltak meg.

https://twitter.com/Podolyak_M/status/1524691974414127107?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1524691974414127107%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fmay%2F12%2Frussia-ukraine-war-news-live-updates-latest-putin-zelenskiy-finland-nato-bid

Újabb nagy cég hagyja ott Oroszországot

Közreadta negyedéves gyorsjelentését a német elektronikai vállalat, a Siemens. Ebben a legfontosabb információ, hogy kilépnek az orosz piacról. A közlemény szerint a cég „már a háború kirobbanásakor megállított minden új üzletszerzésre vonatkozó tevékenységet és nemzetközi szállítást Oroszországba, a mostani döntéssel pedig minden ipari tevékenységét leállítja”.

Roland Busch, a vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a döntést nehéz volt meghozni a munkatársak és ügyfélkapcsolatok miatt egy olyan országban, ahol a vállalat 170 éve aktív. Hozzátették, az ukrajnai háborúban humanitárius segítséget is nyújt a Siemens. A 309 ezer embert foglalkoztató cég amúgy a jelentés szerint a háború ellenére jól teljesít, január 1. és március 31. között 16 százalékkal nőtt a bevétel, ami meghaladta a 17 milliárd eurót.

Siemens

A Kreml fenyegetésnek veszi Finnország NATO-csatlakozását

Megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov Finnország küszöbön álló NATO-csatlakozásáról. Szerinte ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszországra nézve és a NATO-bővülés nem szolgálja Európa és a világ stabilitását. Peszkov szerint megfelelő választ fognak adni erre a barátságtalan lépésre.

Amikor megkérdezték, hogy milyen válaszlépéseket következhetnek, Peszkov a következőket mondta a BBC tudósítása szerint: “Minden attól függ, hogy zárul a NATO-bővülése és hogy milyen katonai infrastruktúrák kerülnek közelebb a határaikhoz.”

Noha Putyin a NATO-t szerette volna minél távolabb tartani a határaitól, és még ultimátumot is megfogalmazott, hogy vonuljon ki a katonai szövetség Kelet-Közép-Európából, Ukrajna megtámadásával Svédország és Finnország is feladja eddigi semlegességét és csatlakozhat a NATO-hoz. Finnország csatlakozása esetén pedig 1340 kilométeren lesz közös határa Oroszországnak egy új NATO-országgal.

Németország kihúzhatja a következő telet orosz gáz nélkül is

Akár már a következő téllel is meg tud birkózni Németország orosz gáz nélkül, ha elrendelnék esetleg a bojkottot, vagy bármilyen más okból nem jönne Oroszországból a földgáz – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter egy német hetilapnak adott interjújában, amelyben kifejtette, hogy az orosz invázió kezdete, azaz február 24-dike óta lépéseket tettek az orosz gázfüggőség csökkentése érdekében.

A miniszter szerint nagyjából valamikor 2024-re tudnának leválni az orosz gázról, de ha a gáztározókat feltöltik, cseppfolyós gáz beszerzés és jelentős energia-megtakarításokkal akkor is kihúznák a telet, ha összeomlana az orosz gázellátás.

(BBC)

A svédek vasárnap döntenek a NATO-csatlakozás beadásáról

A kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt vasárnap ismerteti álláspontját azzal kapcsolatban, hogy Svédország beadja-e csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.  Ann Linde svéd külügyminiszter csütörtökön a Twitteren közölte: Finnország Svédország legközelebbi partnere a biztonsági és védelmi együttműködésben, ezért Stockholm figyelembe fogja venni a finn álláspontot a NATO-tagság kérdésében.

Mint ismert, Finnországban ma jelentette be közös közleményben a finn államfő és a finn miniszterelnök: támogatják, hogy Finnország benyújtsa csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

Egy 21 éves orosz parancsnok az első, akit a háború kitörése óta bíróság elé állítottak

Először állítottak bíróság elé orosz katonát az Ukrajna elleni támadás során elkövetett háborús bűncselekmény miatt – közölte a kijevi főügyészség. Vagyim Sisimarint, a moszkvai régió 4. Kantemirov harckocsihadosztályához tartozó egyik egység 21 éves parancsnokát azzal vádolják, hogy egy autó ablakán át Kalasnyikovval lelőtt egy 62 éves, fegyvertelen, bicikliző civilt február 28-án – mondta el Irina Venegyiktova főügyész.

A vádlott négy másik orosz katona társaságában érkezett meg a Szumi megyei Supahivkába egy lopott, defektes autóval – írta honlapján a CNN amerikai hírtelevízió. A főügyészség értesülései szerint Sisimarint az egyik felettese utasította a kerékpáros agyonlövésére, hogy az ne jelenthesse hollétüket az ukrán hadseregnek. A férfi a helyszínen meghalt.

Vagyim Sisimarint őrizetbe vették, és életfogytiglani börtönbüntetés várhat rá, ha bűnösnek találják. Az ügyészség közzétett egy fényképet a vádlottról, de azt nem tudni, hogy miként fogták el.

Kijev és Washington számtalanszor vádolta meg Oroszországot háborús bűncselekmények elkövetésével ukrajnai háborújának február 24-i kezdete óta. A konfliktus miatt csaknem hatmillió civil kényszerült elhagyni otthonát. Közülük sokan kínzásról, nemi erőszakról és válogatás nélküli pusztításról számoltak be. Az ukrajnai igazságszolgáltatás több mint 10 700 feltételezett háborús bűncselekményről tud, és 622 gyanúsítottja van.

Az Egyesült Királyság és Hollandia háborús bűnökre specializálódott nyomozókat küldött Ukrajnába, hogy segítsék a helyi hatóságokat és a Nemzetközi Büntetőbíróságot a bűncselekmények felderítésében.

Oroszország az egész világrendet veszélyezteti az Európai Bizottság elnöke szerint

„Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre az Ukrajna elleni barbár háború, a Kínával kötött aggodalomra okot adó paktum és az új típusú, jobbára önkényes nemzetközi kapcsolatokra törekvése miatt” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tokióban, az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóját követően.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Unióhoz hasonlóan Japán is tisztában van azzal, hogy mi forog kockán. „Nem csak Ukrajna jövője. Nem csak Európa jövője. De a szabályokon alapuló világrend jövője.” Ez még fontosabbá teszi az olyan hasonló gondolkodású partnerek számára, mint az EU és Japán, hogy megerősítsék kapcsolataikat – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Finnország benyújtja a NATO-csatlakozási kérelmét

Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – írja a BBC. Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtöki közös nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy:

Finnországnak haladéktalanul NATO-tagságot kell kérnie.

Ez egy jelentős politikai váltás az ország részéről, amit természetesen Oroszország Ukrajna elleni inváziója váltott ki.

Kapcsolódó
Mit nyer a NATO Finnország csatlakozásával?
Az ország köztes helyzetéből adódóan egyszerre üzemeltetett nyugati és szovjet haditechnikát is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik