A Forbes részleteket közölt nagyinterjújából Csányi Sándorral. Az OTP elnök-vezérigazgatója elárulta, rendszeresen szoktak beszélni a kormányfővel, ha akarja, őszintén, fontolgatás nélkül elmondhatja véleményét Orbán Viktornak.
És ő elég okos ember ahhoz, hogy végiggondolja azokat a dolgokat, amik, nem csak tőlem, eljutnak hozzá. Ilyen értelemben van befolyásom. De úgy nincs, hogy azt mondhatnám, Viktor, légy szíves, akkor ez így legyen. Ilyen szerintem Magyarországon senkinek sincs.
Szerinte az elmúlt harminc év összes kormánya tehet arról, hogy Magyarország nem tart előrébb. Elhibázottnak tartja az Antall-kormány idején a privatizációt, az uniós források felhasználását, visszatérő hibának nevezi a felelőtlen költségvetési gazdálkodást,
ami az elmúlt időszakokban néhányszor jellemezte az országot, és szintén hosszú távú károkat okozott.
A mostani helyzetről úgy véli, helyre kellene hozni az Európai Unióval a kapcsolatot, az országnak nagy szüksége van a jelenleg elakadni látszó forrásokra. Szerinte az nem baj, hogy még nincs eurónk, de előbb-utóbb kell, hogy legyen.
A kormánynak azt javasolná, hogy egyezzen ki az unióval, mert ez jelentősen csökkentené a költségvetési konszolidáció pénzügyi terheit, terítse szét jobban a terheket, csökkentse a költségvetési kiadásokat, azon belül az állami beruházásokat.
Csányi Sándor szerint nagy kérdés, hogy a rezsi-, kamat-, élelmiszerár-plafont miként lehet kivezetni. Ezek ugyanis, ha tartósan fennmaradnak, elhibázottak. Szociális kérdéseket nem közvetlen gazdasági beavatkozásokkal, hanem szociális politikával kell kezelni.
Az ilyen beavatkozások általában úgy alakulnak, mint a hógolyó a hegyoldalon. Elindul kicsiben, aztán lavina lesz belőle. Ezeknek az intézkedéseknek is nagy a társadalmi költsége, és azt a nap végén mindig az adófizetők állják.
Csányi Sándor szerint a parlamenti választás arról szólt, hogy két alakulat közül az emberek melyiket tartották jobbnak. És bár neki is van kifogása az elmúlt időszak kormányzásával szemben, de
Szerinte egy erős, szociáldemokrata típusú ellenzék kellene. Amikor ugyanis a szélsőjobbtól a liberálisokig mindent tartalmaz egy formáció, attól nem lehet hatékony gazdaságpolitikát várni.
Szegény az az ország, amelyiknek még egy erős ellenzéke sincs.
Az interjúban Csányi Sándor beszél az OTP működési modelljéről, arról, hogy hatásköreit szinte teljesen bizottságokra delegálta, a bankban olyan nincs, hogy bizonyos összegek felett vagy bizonyos beruházásokról ő dönt.
Direkt olyan a döntési folyamat, hogy még kísértést se érezhessek, hogy valamilyen ügyet megállítsak, vagy valamilyen ügybe beleszóljak.
Egyedül csak a vezérigazgató-helyettesekről, a legnagyobb leányvállalatok vezetőinek kinevezéséről, felmentéséről dönt. Az utódlásról azt mondja, másodszülött fia, Csányi Péter egyike annak a három-négy embernek, akit alkalmasnak tart a vezérigazgatónak. A májusi Forbesnak adott interjúban Csányi Sándor beszélt arról is, hogy:
- milyen sűrűn figyeli az OTP árfolyamát, tartja számon a vagyonát,
- miként került 1992 májusában az OTP vezérigazgatói székébe, hány embert bocsátott el az első hónapban,
- mikor volt a legnehezebb megtartania a bank domináns pozícióját,
- milyen konfliktusai voltak Bokros Lajossal, Spéder Zoltánnal, Lázár Jánossal és Bige Lászlóval, mikor keresztezték egymás útját Soros Györggyel, Simicska Lajossal,
- mikor kezdett el a bankszektoron kívül más ágazatokba befektetni, miért nem vásárolta be magát soha a médiába,
- milyen a jó kormányzás,
- miért ragaszkodik ahhoz, hogy azzal üljön le beszélgetni, akivel akar, köztük Karácsony Gergellyel vagy Márki-Zay Péterrel,
- mire számít Ukrajnában, segíti-e a helyzetértékelését, hogy személyesen ismeri Vlagyimir Putyint.
