A miniszterelnök terveit nagy vonalakban itt ismerheti meg, Gyurcsány Ferenc beszédét itt kísérheti újra figyelemmel. S most lássuk azokat a részleteket, amelyek Gyurcsány beszéde után is homályban maradtak, de hamarosan megvitatnak az országos érdekegyeztetésen.
– 2009. júliusától emelkedik a jövedéki adó: a dohánytermékeknél 5-6 százalékkal, az üzemanyagoknál 6-7 százalékkal és az alkoholnál 3 százalékkal. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci energiaárak mellett automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.
– A személyi jövedelemadó változtatásánál a dátumok nem derültek ki világosan a miniszterelnöki beszédből: a személyi jövedelemadó kulcsait már júliustól a jelenlegi 18-36 százalékról 19-38 százalékra változtatják, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009. júliusában 2,2 millióra, 2010. januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik.
– A 2009. szeptemberben esedékes emelés után válik adókötelessé a családi pótlék.
– A gáz- és távhő ártámogatásban a rászorultsági elvet még határozottabban érvényesítik.
– A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a rehabilitációs reform keretében.
– A különböző lakhatásszerzéshez nyújtott lakásépítési és otthonteremtési támogatások adókötelessé válnak.
– A lakásépítési és otthonteremtési támogatás esetén kötelező a részben bankszámlára helyezett önrész előírása az igénybevétel feltételeként.
– A nyugdíjindexálás (emelés) szabályai pontosan így változnak: 2 százalék alatti GDP-bővülés esetén inflációkövető az indexálás, 2 és 3 százalék között 20 százalékban a bérek változása, 80 százalékban az infláció, 3 és 4 százalék közötti GDP-növekedés esetén 40 százalékban a bérek változása, 60 százalékban az infláció, 4 százalék feletti GDP-bővülés esetén – a mai rendszernek megfelelően– 50 százalékban a bérek változása, 50 százalékban az infláció határozza meg a nyugdíjemelés mértékét.
– 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5 százalékban megváltozott munkaképességű dolgozót (ez az ötlet benne volt a tavalyi csomagban is).
– A beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik.
– A három és többgyermekes családok kedvezményét nem érintve megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény (erre utalt a beszédben a kormányfő, de nem volt a szándék drasztikussága ennyire egyértelmű – ezzel megszűnik például az életbiztosítások és önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezménye is).
– A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó családi pótlék képzési támogatássá alakul, azaz a kifizető megvonja, ha a szülők nem gondoskodnak arról, hogy gyermekük eleget tegyen tankötelezettségének. Ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekei sérülnek a családi pótlék felhasználása során, akkor a családi pótlékot átmeneti időre részlegesen természetbeni juttatássá lehet alakítani.
– A passzív táppénz összegét maximálják.
– Csak akkor állapítják meg valakinek a nyugdíját, ha a megállapítás pillanatában nem áll munkaviszonyban.
– A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet” jön létre.
