A megtakarítási ráták dinamikusan emelkedni kezdtek, az idén az első félévben már a GDP 4-5 százalék körüli szintjére nőttek. Ez családonként évente átlagosan félmillió forintos éves megtakarítást jelent.
A szakértők szerint elsősorban a hitelek visszafizetése és a hitelfelvételi hajlandóság csökkenése miatt történt javulás, a hosszú távra szóló befektetések még kevésbé ismertek és népszerűek. A lakossági megtakarítás valójában jelenbeli fogyasztásról való lemondás, későbbi fogyasztásért cserébe. Ez a forrása annak, hogy a vállalatok tőkét halmozzanak fel, munkahelyeket, gazdasági növekedést teremtsenek.
A Concorde szakértői úgy vélik: az ország teljesítőképessége jelentős hazai megtakarítások nélkül nem javulhat számottevően.
A magyar lakosság megtakarítási rátájának javulása elsősorban annak köszönhető, hogy az adósok egy része visszafizeti hiteleit, illetve a lejáró hitelek helyett kevesebb hitelt vesz fel. Az összes hitelállomány ezért csökken.
Emellett a lakossági pénzügyi eszközök növekedése alaposan lelassult. A válság következtében megcsappant jövedelmekből egyrészt kevesebbet tud félretenni, másrészt a banki kockázatkezelők ma kevesebb hitelképes ügyfelet látnak, mint néhány évvel korábban.
A Concorde elemzése megállapítja: a mai kormányzati tervek alapján a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások jelentős része valószínűleg eltűnik. Ennek az intézkedésnek a lakossági megtakarításokra gyakorolt negatív hatását vélhetően részben kompenzálja az, hogy a főleg a magas keresetűeket érintő adócsökkentés jó részét ezek a családok takaríthatják meg.
