Az elmúlt időszak „viharai” miatt egyre többen fordulnak helyi, a hirdetéseket támogató, esetleg indirekt kommunikációt alkalmazó eszközökhöz (pr, csr, eladáshelyi reklám, online megoldások, BTL-eszközök, ambient reklám). A kutatások szerint az ügyfélközpontú, bizalmi alapú szolgáltatásnál, értékesítésnél felértékelődik a szakmai tudást hitelesen bemutató, valódi tartalomra épülő kommunikáció vagy a témaspecifikus internetes oldalak és szakmai tanácsadók szerepe is.
Játék kicsiben
A szolgáltatók számára azonban az úgynevezett „nulla marketing” nagyon „becsapós”, ha alkalmazottjai minőségi munkát végeznek, és ügyfélbarát szemléletűek, mert a negatív hatás első jelei időben eltolódnak. Sajnos mindezek hatására a cégek nemcsak piaci, hanem tőkepiaci veszteséget is elszenvednek a későbbiek során. A károkat pedig nehéz helyreállítani – mondja Goldberger Réka, a PRove Bt. online üzletágának vezetője. „A márkanév erejének gyengülése ugyanis a márka hatásának csökkenéséhez vezet – véli –, amelynek következtében zuhanhat a vállalat értéke is. A megnövekedett finanszírozási költség pedig rontja a nyereséget, és korlátozza a vállalat piacképességét, mert aki passzív marad, az a versenytársait erősíti. Például egyetlen elektronikai eszközöket forgalmazó cég sem engedheti meg magának, hogy csak úgy feltegye a boltok polcaira legújabb eszközeit, hiszen a szupermarketekben sokszor nincs hozzáértő eladó. A vásárló pedig nem mindig tudja, mit is akar pontosan venni” – állítja.
Szakjóslások
A piac azt várja, hogy idén a rádiós és a közterületi reklámköltéseket fogják vissza a cégek, míg a tévében és a nyomtatott sajtóban való költés kis csökkenéssel a jelenlegi szint körül marad. Legkevésbé várhatóan a szakmai sajtóban és a saját honlapon való megjelenésekre fordított összegek mérséklődnek, és bár a hirdetési piac szereplőinek versenye az árakat – a hirdetők számára előnyös alkupozíciót teremtve – leszoríthatja: a piac nagymértékű átrendeződésére az online előretörésén kívül egyelőre nem számíthatunk.
A kkv-k szempontjából az a legfontosabb, hogy képesek legyenek felismerni saját célcsoportjuk valós fogyasztói igényeit, szokásait, és ennek megfelelően alakítsák ki a célcsoportra szabott, egyéni stílusú kommunikációt, nyelvezetet, eszközt. Már csak azért is, mert a fogyasztók mind nagyobb hányada igyekszik olcsóbban, promóciókban beszerezni kedvenc márkáit. Fogyasztói oldalról felértékelődik a vásárlás előtti információgyűjtés, az eladáshelyi reklámok „rábeszélő” szerepe és az ár-érték arány megfelelően közvetített üzenete. Újra jelentős szerepet kaphatnak azok a rendezvények, kiállítások, amelyek szakmai bemutatón kívül szórakozási lehetőséget is biztosítanak. A túlélés záloga mégis az, hogy mennyire ismeri egy cég célcsoportja attitűdjeit, igényeit, reklámterhelhetőségének határait. Így már nemcsak egyszerűen online marketingről, hanem egyes részterületekről, például a szakmai blog írásának lehetőségéről is beszélni kell majd, ami a marketinggel foglalkozó kollegáktól speciálisabb és összetettebb tudást vár el. A jelenlegi helyzet az online média előretörését mutatja, de érdemes komoly szakmai hirdetési lehetőségként kezelni a vállalati lapokat is.
A nagyok nyomában
A nyomtatott médiumok a fejlődő technológiai megoldások miatt, a reklámköltések hanyatlása mellett a fiatal és utánpótlásként számba jöhető olvasók jelentős részét is elvesztették. De a bulvárosodás komoly jeleit mutató magazinok a piachoz és a vásárlóerőhöz mérten is szélesebb, túlméretezett piacát is utolérte a recesszió a közéleti lapokhoz hasonlóan. Mivel a gazdasági probléma első jelei a legnagyobb reklámköltők piacán jelentkeztek, nem meglepő, hogy a nagyvállalatok marketingje, kommunikációja néhány hónap leforgása alatt átgondoltabbá vált. Egy kkv számára sem szégyen, ha megfigyeli, hogyan próbálkoznak a nagyok, és tanulva az esetleges hibákból, okosabb tevékenységgel versenyelőnyre tesz szert. Így már nem az lesz a kérdés, érdemes-e megtartani a marketingkeretet, hanem az, hogyan lehet a leghatékonyabban elosztani a költségeket, és milyen eszközöket érdemes igénybe venni.
A válság nem teszi lehetővé egyetlen kkv számára sem, hogy mellőzze a hatékony kommunikációt. A mikrovállalkozások többségének vezetője azt sem engedheti meg magának, hogy cége imázsát ne személyes részvétellel építse, mert van olyan helyzet, amikor a legnagyobb kockázat felvállalása a legokosabb döntés.
