Jó hír a sok rossz között, hogy a múlt héten jelentősen megugrott az oltakozók száma: az első, úgynevezett oltási akcióhéten 784 ezer Covid-vakcinát adtak be: 643 ezren a harmadik oltást vették fel, és sok eddig oltatlan ember hozta meg azt a döntést, hogy beadatja magának a koronavírus elleni védőoltás első dózisát.
Pillanatnyilag a legfontosabb az lenne, hogy ebben az utolsó csoportban, vagyis az oltatlanok közt tovább növekedjen az oltakozási hajlandóság. A vírus leginkább rájuk jelent veszélyt, rajtuk keresztül pedig a teljes társadalomra: ha túlterhelődnek a kórházak, az megakasztja az egészségügyi ellátás egészét, és ha ismét megtelnek az intenzív osztályok a Covid-fertőzöttekkel, a kormány nyögve-morogva ugyan, de megint korlátozó intézkedéseket vezet majd be. Azt pedig a maga – ahogy eddig megszokhattuk – következetlen, aránytalan és differenciálatlan módján fogja tenni, ami mindenkinek rossz lenne, oltottaknak és oltatlanoknak egyaránt. Ezért javasoltam múltkori írásomban az oltás kötelezővé tételét.
Ugyanakkor szükséges elmondani, hogy az „oltatlanozás”, vagyis az oltást elutasító emberek megbélyegzése szintúgy elfogadhatatlan, különösen, ha a hatalom teszi ezt. Tudtommal amúgy nem volt sok ilyen, bár a köztévé beszámolt arról, hogy „tombol az oltatlanok járványa”, illetve Lázár János egykori kancelláriaminiszter a múlt héten lehülyézte az oltatlanokat.
Nem, az „oltatlanok” sem morálisan, sem mentálisan nem alacsonyabb rendűek. Amikor azt állítják magukról, hogy felelősen gondolkodó, felnőtt állampolgárok, arra az a válaszom, hogy teljesen igazuk van. Éppen ezért várható el, hogy ha semmiképp nem akarnak változtatni az álláspontjukon, vállalják e döntés következményeit.
Nem nagyon hiszem, hogy a Fidesz kötelezővé teszi majd a védőoltást, ez pillanatnyilag még népszerűtlen intézkedés volna, és az a szomorú intuícióm, hogy Orbán jobban fél a politikai pozíciója gyengülésétől, mint attól, hogy ismét rekordot dönt a Covid-halálozás Magyarországon. Tehát aktuális javaslatom a következő: legalább vegyük komolyabban a védettségi igazolványt, ennek köszönhetően is rengeteget javulna a helyzet.
Első lépésben arra lenne szükség, hogy védettségi igazolványnak a lehető leginkább legyen valós tartalma.
Ha ez a plasztikdokumentum azt hivatott igazolni, hogy tulajdonosának a járvány ellen védettsége van, akkor tényleg csak az kaphassa meg, akinek – legalább nagy valószínűséggel – védettsége van. Az első oltás utáni héten, amikor megkapjuk az igazolványt, ez még nincs így, és a második, majd a harmadik oltást követő hónapokban is folyamatosan gyengül a védettségünk. Üdvös volna, ha csak megfelelő idő elteltével kapnának az oltottak védettségi igazolványt, és az is, ha a dokumentumnak volna észszerű lejárati ideje (akár differenciálva a különféle oltóanyagok hatékonysága közt), ami ösztönöz a második, majd a harmadik oltás felvételére.
Az emberek kapjanak értesítést, ha a lejárat időpontja közeledik, és mehessenek időben a következő oltásért – akár regisztráció nélkül is. Ezzel együtt az antitestvizsgálatot – ami teljes képet szintén nem mutat, de legalább közelebb visz a valósághoz – ingyenessé, és könnyen elérhetővé kellene tenni országszerte.
Komolyan nem értem, hogy ebben mi lenne méltánytalan. Amíg nincs kötelezően előírva, simán megteheted, hogy a 21. században megtagadsz – akár érthető félelmek okán – egy olyan triviális közegészségügyi intézkedést, mint a védőoltás. A tested szent és sérthetetlen, egyedül te döntesz arról, hogy mi juthat a bőröd alá. Jó, teljesen értem, de akkor ennek egyedül te vállald a következményeit.
Én meghoztam a magam döntését, és nem szeretnék miattad karanténba menni.
