Nem lövell ki lávát az izlandi Fagradalsfjall vulkán, ami hat hónapon keresztül folyamatosan működött, vulkanológusok szerint azonban még túl korai kijelenteni, hogy vége az elmúlt 50 év leghosszabb kitörésének, amit a szigetországban feljegyeztek – írja az MTI.
Az első láva március 19-én kezdett feltörni a mélyből a Reykjavíktól 30 kilométerre délnyugatra fekvő Fagradalsfjall-hegyen, a Reykjanes-félszigeten. Szeptember 18-án jelentették be vulkanológusok, hogy a Fagradalsfjall esetében az elmúlt 50 év leghosszabb kitörését jegyezték fel Izlandon. Attól a naptól kezdve azonban nem ont lávát magából.
A vulkánkitörést megelőző négy hétben mintegy 40 ezer földrengés sújtotta a félszigetet. A vulkánkitörés nyomán keletkezett lávamező a Fagradalshraun nevet kapta, ami csodálatos lávavölgyet jelent.
Lehetséges, hogy a krátere eltömődött és elkezdett kihűlni, ily módon az új láva nem tud a felszínre kerülni. Gyakran így végződnek a kitörések
– mondta Sara Barsotti, az izlandi meteorológiai intézet illetékese az AFP francia hírügynökségnek.
Az elmúlt két hónapban nem jegyeztek fel a szeizmográfok földrengéseket, amik jó előjelei egy vulkánkitörésnek. Bár lávakilövellést nem észleltek a szakemberek, a fő kráterből még mindig füstfelhő áramlik ki. „Ez a földalatti magma megmaradt hője és a megmaradt gáza” – magyarázta Pall Einarsson geofizikus.
A vulkán mintegy 143 millió köbméter magmát hozott földfelszínre, ami több mint 1200 Celsius-fokos volt. A térség szeizmikusan aktív és a kutatók tovább figyelik a vulkánt. A műholdas és GPS-adatok azt mutatják, hogy a Reykjanes-félsziget egy nagy térségében a talajszint a minap megemelkedett, ami a vulkán újraaktivizálódásának elméletét támasztja alá.
