A rendőrség kézre fogja keríteni a romák elleni támadások tetteseit – mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter hétfőn az Országgyűlésben. „Addig nem nyugszik a rendőrség, és nem nyugszom én magam személyesen sem, amíg az elkövetőket a törvény rendje szerint bíróság elé nem lehet állítani” – fogalmazott a távirati iroda tudósítása szerint a szakminiszter napirend előtti felszólalásában.
Draskovics Tibor hozzátette: a nyomozáshoz valamennyi személyi és anyagi feltétel rendelkezésre áll, a rendőrség “szokatlanul nagy erővel, szokatlanul szervezetten, egy hetvenfős nyomozócsoport létrehozásával”, legjobb szakmai tudásával teszi a dolgát. Utalt arra, hogy az országos rendőrfőkapitány 50 millió forintra emelte a nyomravezetői díjat.
Felesleges a vérdíj?
Nagy László Tibor kriminológus szerint kétséges, hogy célravezető-e az ötvenmilliós vérdíj. Az Országis Kriminológiai Intézet bűnözéskutatási osztályának munkatársa arra figyelmeztet, hogy a feltételezett elkövetők között valószínűleg olyan szoros ideológiai kapocs van, hogy kizártnak tűnik, hogy a csoportból bárki is pénzért feladná a másikat. „Egy komolyabb nézeteltérés az elkövetők között viszont könnyen vezethet áruláshoz” – véli a kriminológus.
Szerinte a hazai kriminalisztikában egyedülállóan magas nyomravezetői díj az alvilágot is megmozgatja, ugyanakkor hátránya is van a magas összegnek: egyre több rászoruló kezd el „ötletelni” a gyilkosságokról. Elég a móri esetre emlékezni, amikor a húszmilliós felajánlás terelte a gyanút a később ártatlannak bizonyult Kaiser Edére.
Amerika is felfigyelt
A romakérdéssel foglalkozik a New York Times is. Hétfői riportjában úgy fogalmaz, hogy a romákkal szembeni előítéletek mára erőszakhullámmá alakultak Magyarországon. A cigányok évek óta a legelnyomottabb kissebségek között vannak Európa-szerte. Főleg Közép- és Kelet-Európában vannak kitéve gyakori támadásoknak.
Szerbiában például április 7-én a hajnali órákban Belgrád külvárosának romák lakta részére tört be 20-30 késekkel és vasrudakkal felfegyverkezett neonáci támadó. „Kiköltöztetünk benneteket!” – üvöltéssel támadtak rá egy utcán tartózkodó roma csoportra és csúnyán megverték őket. Az ott járőröző rendőrök nem tettek semmit, azzal a kifogással, hogy „nem áll jogukban beavatkozni”. Két nappal ezelőtt a szerb rendőrök letartóztattak öt kiskorút azzal az alapos gyanúval, hogy részt vettek a romák elleni támadások előkészületeiben. A házkutatás során vasrudakat és pirotechnikai eszközöket találtak náluk.
Csehek, szlovákok
Szlovákiában e hónap elején a Sme napilap tett közzé egy videofelvételt, amelyen kábellopáson lefülelt roma gyermekeket aláztak meg rendőrök. A rendőrőrsön kényszerítették őket, hogy vetkőzzenek le, üssék-verjék, majd pedig csókolgassák egymást.
Csehországban is egyre erősebb a romagyűlölet. Nemrégen a cseh neonácik és a radikális jobbszárny képviselői kerültek összetűzésbe a rendőrséggel, amikor romák lakta környéken próbáltak meg erőt demonstrálva végigvonulni. Egy héttel ezelőtt az észak-morvaországi Vítkovban egy roma család házára dobtak Molotov-koktélt, ahol egy kétéves kislány és a szülei súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Ez nem az első ilyen eset Csehországban. Január végén is történt hasonló, ott azonban a tüzet egy járókelő időben észrevette, így nem történt tragédia.
Legaggasztóbb méretek
A New York Times megítélése szerint azonban Magyarországon öltött legaggasztóbb méreteket a romák elleni erőszak. Az elmúlt egy évben legalább hét romát öltek meg, a cigány kisebbség vezetői szerint pedig mintegy harminc alkalommal dobtak Molotov-koktélt romáklakta házakra, gyakran fegyvertűz kíséretében. Az elkövetőket valószínűleg aktív rendőrök, katonák vagy az idegenlégiót megjárt személyek között kell keresni, mivel gyakorlott fegyverhasználók benyomását keltik.
Közép- és Kelet-Európában, de főleg Magyarországon a romaellenesség növekedése a szélsőséges jobboldali pártok népszerűségének kedvez leginkább. Így a Jobbik szélsőséges párt, „cigánybűnözés” jelszóval riogatva, arra használta fel a kialakult helyzetet, hogy megemelje népszerűségét a választók körében, és elérje az ötszázalékos parlamenti küszöböt az elkövetkező választásokon – írja a New York Times. A lap idézi Korózs Lajost, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát is, aki szerint nem szabad elfeledni, hogy a holokauszt sem gázkamrákban kezdődött. Félő, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai válság hatására, ahogy nő a munkanélküliség és az elégedetlenség, úgy fog nőni az ellenszenv a romákkal szemben is.
Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára a Nemzetközi Roma Napon a köszöntőjében megjegyezte, hogy a romák hányatott sorsuk miatt a jogfosztott és sebezhető kisebbség rendhagyó típusa, és emiatt külön figyelmet érdemelnek. Küzdeni kell a faji megkülönböztetés és az előítéletek ellen. Véget kell vetni a romák elleni agressziónak, a vétkeseket pedig elő kell állítani és megbüntetni. Meg kell szüntetni a romákkal szembeni előítéleteket és hangoztatni a tolerancia szükségességét, valamint biztosítani számukra ugyanazokat a jogokat, melyek minden embert egyaránt megilletnek.
