A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) határozott hangú közleményt adott ki pénteken reggel a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltással kapcsolatban, amiről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bejelentése után még aznap este ki is jött a kormányrendelet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség tegnapi tiltakozása után a KASZ is kifejezte, nem szeretnék, ha kötelezővé tennék az oltást a kereskedelmi dolgozóknak.
A KASZ őszintén bízik benne, hogy a kereskedelmi ágazatban egyetlen munkáltató sem fog kötelező védőoltást előírni a munkavállalói számára. Ha valaki mégis így tenne, akkor ezzel párhuzamosan azt is írja elő, hogy vásárlóként se lehessen oltási igazolvány nélkül az üzlet területére lépni. Ha az egyik fél kockázatot jelent, akkor szerintünk a másik is.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunk megkeresésére hangsúlyozta, a kormányzati bejelentés szerint önkéntes a vállalkozások számára a döntés, hogy előírják-e a munkavállalóiknak az oltást. Minden vállalkozás áttanulmányozza a jogszabály pontos szövegét, és a cégek a mérlegelés során egyeztetnek a munkavállalók képviselőivel is, hiszen nagy horderejű kérdésről van szó. Számos szempontot kell mérlegelni, a döntő a foglalkozásegészségügyi kockázat, ez azonban más az egyes árucsoportok, értékesítési csatornák, üzlettípusok között. Számít még például a munkaerőhiány kérdése, de a biztonságos munkahely jó híre is latba eshet – írta megkeresésünkre Vámos György.
Eddig az ösztönzésre helyezték a hangsúlyt
A Telenor 2020 márciusában a nagyvállalatok körében az elsők között döntött arról, hogy kollégáit teljes home office-ba küldi – válaszolta kérdésünkre a telekommunikációs cég még csütörtökön. A törökbálinti központi irodaház munkatársai azt követően kisebb-nagyobb megszakításokkal, 100 százalékos távmunkában, majd idén nyártól rugalmas munkarendben, heti 3 napot irodai, 2 napot pedig otthoni munkában dolgoznak. A vállalat a kezdetektől fontosnak tartja az oltottsági adatok pozitív alakulását, és azt, hogy minél több kolléga megkapja az oltást és ezzel együtt a védettséget, hiszen ezzel jelentősen csökken a vírus terjedésének lehetősége. Az átoltottság növelése és az oltási kedv támogatása érdekében ezért áprilisban csatlakoztak azokhoz a vállalatokhoz, amelyek a koronavírus elleni oltásért szabadnapot adnak munkavállalóiknak. Ennek keretében a vállalatnál plusz egy fizetett szabadnap jár minden kollégának, aki az oltás beadatása mellett dönt vagy már döntött.
Anonim, önkéntes alapon kitölthető kérdőívben arra is megkérték munkatársaikat, hogy nyilatkozzanak a vakcinációval kapcsolatban. A kérdőívvel folyamatosan tudják követni, hogy hányan kaptak oltást, átfogó kép rajzolódik ki a vállalat beoltottsági arányáról. Eddig 1200 kolléga töltötte ki a kérdőívet (az Opten adatai szerint 1600 körüli az alkalmazottak létszáma), és a kitöltők 84 százaléka már beolttatta magát. A vállalat egyelőre még vizsgálja, hogy tegyen-e további lépéseket. Az oltásért járó szabadnapot a munkatársak az év végéig vehetik ki.
A Magyar Suzuki Zrt. is hangsúlyozta, a koronavírus-járvány kitörése óta nagy figyelmet fordít a megelőzésre. Kollégáik és családtagjaik egészségének védelme, illetve a gyártás folyamatosságának fenntartása érdekében már tavaly számos óvintézkedést vezettek be, tavasszal pedig lehetőséget biztosítottak munkatársaiknak, hogy saját oltópontjukon oltassák be magukat a koronavírus elleni vakcinával. A kötelező oltás kérdését megvizsgálja a vállalat.
- A Magyar Bankholding annyit írt, hogy tagbankjai jelenleg felülvizsgálják a járványkezeléshez köthető, érvényben lévő óvintézkedéseket, szükség esetén pedig módosítják azokat.
Van, ahol már majdnem 100 százalékos az átoltottság
A Gránit Bank válasza szerint dolgozóik az egymás iránt érzett felelősséget szem előtt tartva csaknem 100 százalékban felvették már a második oltást, és folyamatosan jelentkeznek a harmadik oltásra is. A közlönyben megjelent rendeletet a bank jogászai tanulmányozzák, ezt követően hoz majd döntést a bank vezetése. A negyedik hullám miatt, illetve a munkavállalók és ügyfelek egészségének megőrzése érdekében már szigorításokat léptettek életbe a banki munkavégzésben. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélterekben a munkavállalók számára kötelező lett a maszk használata. A bankon belüli munkavégzés során ajánlott az FFP2 típusú maszk, amelyet a bank biztosít munkavállalóknak. Akiknek nincs még két védőoltásuk, azoknak pedig kötelező az FFP2-es maszk használata. A banki és home office munkavégzés rotációja a korábbi rend szerint tart továbbra is.
A járványhelyzet súlyosbodásával a bank javasolja ügyfeleinek a digitális csatornák használatát, bankszámlanyitásnál pedig a szelfis és videóbankos számlanyitást.
Az állami cégek és az önkormányzatok dönthetnek
A megjelent kormányrendelet szerint az állami intézményeknél is elő fogják írni az oltást, köztük oktatási és kulturális intézményekben is, azonban az állami tulajdonú cégeknél és az önkormányzatoknál a munkáltató döntheti el, kötelezővé teszi-e az oltást. A Fővárosi Vízművek megkeresésünkre azt írta, hogy a koronavírus első magyarországi megjelenésekor azonnal életbe léptették a cég a rendkívüli helyzetekre kidolgozott üzletmenet-folytonossági biztonsági tervét. Ennek megfelelően számos olyan belső intézkedést vezettek be, amely munkatársaik fertőződés-veszélyének a minimalizálását szolgálja.
Jelenleg rendszeres belső kommunikációval igyekeznek meggyőzni kollégáikat az oltás fontosságáról, és számos belső szabályozással, így például a beltéren kötelező maszkviselés fenntartásával és az ingyenes tesztelési lehetőséggel igyekeznek megakadályozni a járvány terjedését. A kormányzati döntésnek megfelelően megvizsgálják, szükséges-e, hogy a járványhelyzet alakulásának folyamatos nyomon követése alapján a jövőben kötelezően előírják-e kollégáiknak az oltás felvételét.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata pénteken azt írta, a jogszabály hatályba lépését követően haladéktalanul döntést hoznak a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételéről. A megalapozott döntés meghozatalának érdekében az önkormányzat egyeztet a munkáltatói jogkört gyakorló intézményvezetőkkel és a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezetekkel. A döntésről először a dolgozókat fogják tájékoztatni, majd a közvéleményt.
