Orbán soha nem felejti 2006-ot, Márki-Zay szerint a miniszterelnök barátai is a szabadságukért küzdenek

Ahogy a kormánypárti és az ellenzéki ünnepi rendezvényeknek is.

Köszönjük az egész napi figyelmet, de kövessék továbbra is a 24.hu-t, mert hamarosan videókkal, elemzésekkel és véleményekkel is jelentkezünk elmúlt nap történéseiből.

Miközben a színpadra szólították az előválasztáson győztes 106 ellenzéki képviselőjelöltet, a résztvevők jórésze a körönd irányába hazaindult.

Nincs nyerhetetlen körzet. Mostantól 2022 áprilisáig egyetlen egy kérdés maradt: Fidesz vagy nem Fidesz. Mutassuk meg, hogy abból a gödörből, ahova a Fidesz juttatta az országot, a kijárat nem jobbra vagy balra van, hanem csak felfelé

– tette hozzá Márki-Zay, majd felhívta a színpadra a többi ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, majd egymással kézen fogva sort álltak, a tömeg pedig vastapssal fogadta őket.

Ahogy a sötétséget nem lehet legyőzni sötétséggel csak világossággal, úgy a gyűlöletet sem lehet legyőzni gyűlölettel, csak szeretettel. A következő hat hónapban minden magyar emberre szükség van. Mindenkinek komoly feladatai lesznek, mindannyiunknak kell kampányolni. Hat hónap kemény munkával visszaszerezhetjük a szabadságunkat

– hívta fel a figyelmet az ellenzéki miniszterelnök-jelölt.

Ehhez szerinte el kell juttatniuk minden postaládába az igazságot. Lehet aszfaltra felfújni üzeneteket, és örömmel tapasztalja, hogy egyre többen viselik a korrupció elleni harc jelképének mondott kék szalagot.

Nekünk már pénzünk, hatalmunk nincs, itt vannak a fiatalok. Az ő segítségükkel tudjuk eljuttatni az üzenetünket az ország minden egyes polgárához, minden egyes magyarhoz. Minden magyarra számítunk. Szükségünk van a hatalomtól független szavazatszámlálóra. Jelentkezzetek, számoljunk együtt pont hu

– üzente.

Azt kérte, mindenki a 106 győztes jelöltet támogassa.

2018-ban nem volt összefogás, újabb Fidesz-kétharmad lett. Ezt nem engedhetjük meg még egyszer. Azt sem, hogy akár többsége legyen a Fidesznek egy választáson. Teljes nemzeti öntudattal megmutathatjuk, hogy mi vagyunk a többség.

Márki-Zay szerint ez egy gigászi küzdelem, mert a szabadságról van szó, egy új alkotmányról, amit csak népszavazással lehet elfogadni, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, ami a bűnözők szuverenitására van hatással.

Olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van. Olyan országban, ami fejlődik, ahol digitális oktatás van, szabad tankönyvválasztás van. Ahol az önkormányzatok szabadok, és a lakosokat képviseli akár a kormánnyal szemben is. Új választási törvényt akarunk. Olyan országot szeretnénk, ahol végre, 32 évvel a rendszerváltás után szabad betekintése lesz mindenkinek az ügynökaktákba

– magyarázta.

Elmondta, bevezetnék az eurót, a NATO iránti lojalitás fogja meghatározni a külpolitikát. Kiadják a bűnöző migránsokat, lesz elszámoltatás, elszámoltatják azokat, akik a piaci ár kétszeresén szerezték be a kínai vakcinát, akik 300 milliárdért vettek feleslegesen lélegeztetőgépeket.

Magyarország végre szeretem ország lesz. Ahol sem bőrszín, sem származás nem határozza meg, ki mire viheti az életben. Ahol még a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják a homoszexualitásukat, mert abban nincsen semmi szégyen

– mondta.

De legyünk óvatosak, Orbán Viktor barátjai is a szabadságukért küzdenek. Küzdenek azért, hogy ők szabadon maradhassanak és mi ne lehessünk szabadok. Hazugságkampányok fognak következtetni, Gyurcsánnyal fognak vádolni azok, akik 12 év alatt nem tudtak semmit rábizonyítani Gyurcsányra. Támadni fognak bennünket, ezeket a hazugságokat már most házhoz viszik, aláírásokat gyűjtenek és adatbázist építenek. A megfélemlítés, a zsarolás, a csalás mind ott van a Fidesz eszköztárában. Nekünk ez ellen kell fellépni

– sorolta.

1956-ban teljes nemzeti összefogás volt, csak így lehetett legyőzni akár az orosz hadsereget is. A mai nap üzenete éppen ezért a teljes összefogás, mondja Márki-Zay.

Ha mindannyian összefogunk és együtt harcolunk a közös ellenség ellen, akkor győzni fogunk. Olyanok tudtak együtt harcolni, akik megjárták a börtönt, akiknek elvették a tehenét, de Nagy Imre is, aki részese volt az elnyomó rendszernek, de a jó oldalra állt

– fogalmazott.

Boldog születésnapot Magyarország, kezdte beszédét Márki-Zay Péter, majd viccesen hozzátette: boldog Karácsonyt és remélhetőleg boldog húsvétot is.

Ez a magyar szabadság szeretet napja. A magyarok meguntak valamit 1956- október 23-án, a lemaradást a nyugattól, az elszegényedést, a megfélemlítést, a politikai kinevezetteket, a kontraszelekciót, az orosz befolyás erősödést, a soha meg nem térülő beruházásokat, a lehallgatást és a megfigyelést, a koncepciós pereket, a gyűlöletkampányokat, azt, hogy mindig egy kiválasztott csoportot kellett utálni. Ebből lett nekünk is elegünk most

– fogalmazott az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

Elsősorban fiatalokat látott a sorokban, ami azért örömteli neki, mert 1956-ban is ez a korosztály robbantotta ki a forradalmat.

Akkor csatlakoztak hozzájuk a gyári munkások, az értelmiség és az akkori pártok is. Létrejött az egység, de micsoda forradalom volt ez, mondja Márki-Zay.

Ha visszanézünk, a fiatalok voltak a kicsik, a hatalom nélküliek, a pénz nélküliek. A kicsik forradalma volt, akik felálltak és elzavarták a nagy gyereket, aki elvette az uzsonnájukat. Hozzánk csatlakoztak ugyanúgy a pártok, mint 1956-ban

– értékelt.

Karácsony Gergely főpolgármester azzal lépett a színpadra, hogy október 23. a köztársasági eszme születésnapja. Ezután elkezdte kifejteni, mit is ért a köztársasági eszme alatt.

Csak olyan ország lehet a közös hazánk, amely szabad, és amely minden állampolgár egyenlőségének biztosítja. A köztársasági eszme arról szól, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért. A köztársasági eszme arról szól, hogy soha nem lehet olyan a hatalom, amely azonosítja magát az országgal, hogy a nemzet mindannyiunké és aki megkérdőjelezi azt, hogy valaki a nemzet része, az méltatlan arra, hogy ebben az országban politikus legyen.

– mondta.

Dobrev azt mondta, mindenkinek helye van Magyarországon, senki nem rekeszthető ki, senkinek nem mondhatjuk az, hogy nincs itt a helyed, senkitől nem lehet megvonni a szót, hanem örülni kell annak, hogy itt van.

Sokféleképpen gondolkodunk arról, hogy száz éve, ötven éve, harminc éve, tizenöt éve mi történt, és még arról is, hogy mi történt négy évvel ezelőtt. De semmi értelme nincs az ünnepi megemlékezéseknek, ha azok nem a jelenről és nem a jövőről szólnak. A legdicsőbb útnak sincs értelme, hogyha nem mérjük meg benne a jelenünket és a jövőnket

Azt mondta, kaptunk egy esélyt, az európai Magyar Köztársaságnak, talán az utolsó esélyét. Szerinte az esély arra szól, hogy jövőre demokraták, jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok és konzervatívok együtt űzzék el Orbán Viktor rendszerét.

’56 mindenkié!

– idézte Göncz Árpád egykori köztársasági elnök három évtizeddel ezelőtti mondatát Dobrev Klára a beszéde elején. Szerinte azóta sokan, sokféleképpen próbálták megfosztani a másikat ettől a közös élménytől.

Ez a mondat szerinte annyiszor hangzott már el politikusok szájából az elmúlt harminc évben, hogy nem is biztos, hogy mindannyian értjük, hogy mit jelent.  Szerinte azok, akik az Andrássy út túlsó végén állnak, és Orbán Viktort hallgatják, azok biztos nem értik, de azokkal nincs is dolguk.

Egy dolgunk van, persze: jövő áprilisban legyőzni őket

– mondta.

Fekete-Győr András azt mondta, abban bízik, hogy az Orbán ellen harcba induló új politikai generáció mindig vállalni fogja a döntéseinek a következményét és a politikai felelősséget. Az előválasztás meghatározó vitája szerinte az volt, lehet-e egyszerű többséggel változást hozni. Fekete-Győr szerint lehet, de lehet még többért küzdeni, mert megéri.

Hozzuk be a fideszesek százezreit, nyerjük el a kétharmados felhatalmazást

– mondta.

Sosem volt ekkora esély a változásra, zárta beszédét Fekete-Győr András.

Arra kértek engem, mondjam be, hogy megtelt a tér, a Kodály köröndig áll a tömeg, mondta a színpadra lépve Fekete-Győr András. A beszédében arról szólt, hogy az előválasztásban a társadalom minden csoportja képviseltette magát, ám ezek közül kiemelte a fiatalokat, akik szerinte a előválasztáson is az élen vonultak. Őket megszólítva azt mondta:

Úgy döntöttetek, hogy megújítjátok az ellenzéket! Úgy döntöttetek, hogy új arcokat, új lendületet és új reményt adtok Magyarországnak.

A magyar ellenzék szerinte gyökeresen megújult. A valódi változás pedig soha nem volt még ennyire közel az elmúlt 11 és talán azért volt 30 évben sem, mint most.

Az Andrássy út másik végén Orbán Viktor az utolsó október 23-i beszédét mondta el

– fogalmazott Fekete Győr András.

A műsorvezető azt mondja, a Kodály köröndig érhet a tömeg. Erre jegyzi meg helyszínen tartózkodó kollégánk, hogy a Rippl-Rónai sarokig sem érnek a tömött sorok.

A pártoknak egyébként nem sikerült mobilizálniuk a szimpatizánsaikat, csoportok nincsenek, zászlósok is csak elől, pár tucat ember. Sokkal inkább egyéni látogatók vannak, szemben a Békemenettel. Saját standja csak a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak van. Rajtuk kívül Bajnai Gordon 20K22 nevű projektje is kivonult egy standdal, hogy választási szavazóbiztosokat toborozzanak 2022-re.

A színpadon közben Czutor Zoltán énekel.

Végigmondta beszédét a kormányfő, majd együtt énekelte el a tömeggel a Kossuth-nótát.

Ha meg akarjuk védeni országunk jövőjét, a nyugdíjat, a kultúrát és így tovább, vagyis ha meg akarjuk védeni a mindennapi életünk szabadságát, akkor mindenkinek ki kell vennie a részét a küzdelemből.

Amit elértünk tegnap és tegnapelőtt, azt holnap meg kell védenünk. Ami ma elég, az holnap kevés. Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője. Nekünk Magyarország az első, ezért a mi kormányzásunkkal még azok is jobban járnak, akik nem ránk szavaznak

– szögezte le.

Orbán elmondta, tudja, hogy sokan vannak, akik nem veszik komolyan az ellenfeleiket. Sokan gondolják, hogy 2006-ért már elégtételt vettek, sorban aratják választási győzelmeiket, nincs mitől tartani.

És valóban, amit a baloldal csinál, annak több köze van a szórakoztatóiparhoz, mint a felelős politikához. Öles plakátokon hirdették, hogy legyőznek bennünket, aztán a Karácsonyt se érték meg. Rendezték maguknak egy választást, de még azt se tudták megnyerni, amin csak ők indultak. Azon versenyeznek, melyikük lehet majd Brüsszel és Soros György hazai helytartója, aki az ő kegyelmükből uralkodhat a magyarok felett, ki lehet az új budai pasa. Nyíltan mondják, az ördöggel is összefognak, csak újra hatalomhoz jussanak. Az a céljuk, hogy Mária kezéből Brüsszel lábaihoz tegyék le Magyarországot

– mondta.

Szerinte pár lenézett párt miatt nem kellene ilyen sokan összegyűlni. De nem szabad illúzióba ringatni magukat.

Ami számít, az az ellenzéki szereplők mögött álló nemzetközi hátország. Pénz, média és a hálózat. Ez olyan súlyos erő, amit csak több millió magyar együtt győzhet le és szoríthat ki az országból. Időben szólunk, aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga. Hiába volt az ellenség hatalmas, mi nem futottunk el és most sem fogunk meghátrálni, mert tudjuk, hogy együtt fogjuk végigcsinálni. Nézzetek a mellettetek álló szemébe, ő mindent meg fog tenni, hogy akár a legvastagabb falon is átmenjünk

– jelentette ki.

Erre reflektálva mondja azt Jakab, hogy az igazi tennivaló az lenne: egyesítsd azokat, akiket eddig megosztottak, szolgáld azokat, akiken eddig csak uralkodak.

Kiemeli, immár az ő dolguk elhozni a rendszerváltást, ami az elszámoltatással kezdődik.

Kövér elvtárs, remegjen a bajusz, mert a mi kezünk nem fog!

– zárta mondandóját a Jobbik elnöke, majd egy Hajrá, Ellenzék! felkiáltással elhagyta a színpadot.

Az 1956-os világtörténelmi pillanat hősei egyszerű fiatal magyarok voltak, mint ma mindenki a téren, folytatta a miniszterelnök. Szerinte ma sem az számít, amit Brüsszelben, Washingtonban vagy a külföldről vezérelt médiában akarnak, a magyarok sorsáról ugyanis a magyarok fognak döntetni.

Október 23. emlékeztet minket, ne feledkezzünk meg a saját személyes felelősségünkről. Itt a Kárpát-medencében minden nap harcolnunk kell a szabadságunkért újra meg újra. Ehhez nemcsak ész, hanem erő is kell. Mi azért vagyunk együtt, mert ugyanabban hiszünk: a családban, a nemzetben, egy erős és független Magyarországban. Aki idegen támadásokkal szemben a családját, nemzetét védi, az nemcsak az eszére, a szívére és az erejére számíthat, hanem arra is, hogy igaza van. Az igazság a szabadságharcosok oldalán állt akkor is, és ma is, ez az igazság tartott meg minket Európa közepén

– mondta, hozzátéve, századok óta ugyanazt akarják: igazságot Magyarországnak.

Visszafogottan kezd a Jobbik elnöke, aki beszéde elején kiemelte, még egy évvel ezelőtt sem gondolta volna, hogy az ellenzéki összefogás résztvevői valaha egy színpadon állnak majd.

Ti vagytok az ellenzéki iránytűje, ti mutatattátok meg nekünnk a helyes irányt. Most nekünk kell irányt mutatnunk!

Jakab Péter is a tömeget méltatja, majd azt mondja, azok, akik lepaktáltak az Orbán-rezsimmel, nyugodtan hagyják ma otthon a koszorút, mert nem méltóak arra, hogy megemlékezzenek ötvenhat hőseiről.

Ezután újra felemlegeti a szegedi Csillag börtönt, de mintha már nem lenne rá annyira vevő a tömeg.

Ellenfeleink azt hiszik, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, nem fogjuk felismerni. De mi felismerjük, tudjuk, hogy farkas. Azt is tudjuk, hogy meg fogja enni a nagymamát. Sőt, már meg is ette. Ezért tűnt el az összefogás bendőjében mindenki, aki a farkassal cimborált. És higgyék el, van ott még hely az újabb percemberkék számára

– mondta az ellenzéki összefogásról Orbán.

Szerinte csak egy baloldal van, akárhogy maszkírozzák magukat.

Akik 15 évvel ezelőtt az emberek közé lövettek, ma újra színpadra készülnek

– fogalmazott.

Az egész Európai Unió ránk támadt, amikor megállítottuk a migránsokat, felépítettük a kerítést és megvédtük a határainkat. Miniszterelnökök tucatja támadta meg Magyarországot. Mi még mindig itt vagyunk, de ki emlékszik ezeknek akár csak a nevére is?

– tette fel a költői kérdést Orbán.

Régi nóta ez, az európai főméltóságok megint a fejünk fölött, rólunk de nélkülünk kívánnak dönteni. Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek bennünket, ha beledöglünk is. Brüsszel ma úgy beszél és viselkedünk velünk és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás. Déja vu érzésünk van, a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát. Hogy Brüsszelben is megértsék: velünk még a kommunisták sem bírták, mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt

– magyarázta.

Beszédét úgy folytatta, mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát..

Mi vagyunk, akik 1956-ba meglékelték a világkommunizmust és akik kiütötték az első téglát a berlini falból. Most is álljuk a sarat és csak annyit mondunk: a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. És mivel három az igazság. a rezsi és a migránsügy után a gyerekeinket is meg fogjuk védeni. Magyarország lesz az első olyan ország, ahol az iskola falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát.

JAKAB PETI! JAKAB PETI!

– hallatszik a résztvevők soraiból.

Élő közvetítésünket itt követhetik:

Itt maradtak a nyakunkon a szocialisták, itt kísért a közéletben, mint az Országház fantomja. Elégtételt venni elég egyetlen mámoros pillanat, de évek kellettek jóvátenni a baloldal rombolását. Nagy kegyelem, hogy eközben a nemzeti egység végig fennmaradt és munkások, mérnökök, földművesek, kis- és nagyvállalkozók, tudósok, ápolók és orvosok összefogásával sikerült eltakarítani a romokat. Talpra állítottuk Magyarországot

– mondta Orbán.

Sorolta a sikereket: letörték az adókat, egymillió új munkahelyet hoztak létre. A minimálbér is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a szocialisták idején. Visszaszerezték a bankokat, a médiát, másfélszeresére növelték a nemzeti vagyont. Egész Európában a legalacsonyabbra vágták vissza a rezsiköltségeket, megadóztatták a multikat.

Magyarország ma már elég erős, hogy egyszerre becsülje meg az időseket és a fiatalokat. A 13. havi nyugdíjat visszaépítjük és jövőre nem kell adót fizetniük a munkából élő fiataloknak, a gyermeket nevelő családok pedig visszakapják az idén befizetett adójukat. Van saját magyar világunk és magyar életünk. Van alkotmányunk, amely garantálja, hogy soha többé ne tehessék meg azt, amit 1956-ban és 2006-ban tettek velünk

– így a miniszterelnök.