A Cheops (CHaracterizing ExOPlanet Satellite) egy európai üzemeltetésű űrteleszkóp, melynek elsődleges célja a már ismert exobolygók mélyebb megismerése. A nemzetközi együttműködésben magyar részről Kiss László mellett Szabó M. Gyula, a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatója is részt vesz – áll az ELKH közleményében.
A Cheops ezúttal a Farkas (Lupus) csillagképben található közeli, Napunkhoz hasonló csillag, a Nű2 Lupi bolygóit vizsgálta. A csillagászati értelemben a közelben, kevesebb mint 50 fényévre fekvő rendszer három exobolygóját 2019-ben fedezték fel a Chilében működő HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) távcsővel. Az égitestek a Földnél nagyobb, a Neptunusznál viszont kisebb tömegűek. A rendszer két belső bolygójának (b és c) tranzitját, azaz elhaladását a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrteleszkópja is vizsgálta, a Cheops célja szintén ezen két égitest megfigyelése volt.
„A Nű2 Lupihoz hasonló tranzitáló rendszerek rendkívül fontosak a bolygók kialakulásának és fejlődésének megismerése szempontjából, hiszen több, ugyanazon fényes csillag körül keringő bolygót hasonlíthatunk össze nagy részletességgel” – mondta Laetitia Delrez, a Liège-i Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője.
A bolygó jóval távolabb kering a csillagtól, mint két társa. Míg a b és c bolygó csupán 11,6 és 27,6 nap alatt kerülik meg a csillagot, addig a Nű2 Lupi d-nek ehhez több mint száz napra van szüksége.
A Cheops precíz fényességmérésének köszönhetően a kutatók képesek voltak rendkívül pontosan meghatározni mindhárom bolygó méretét. A meglepetést okozó Nű2 Lupi d-ről bebizonyosodott, hogy a Földnél két és félszer nagyobb sugarú, a központi csillagot pedig 107 nap alatt kerüli meg. A Nű2 Lupi d kiváló alanyul szolgálhat majd a hamarosan induló James Webb űrteleszkóp számára is. Sok tranzitbolygó esetén fennálló probléma, hogy a központi csillaguk túl halvány a bolygó paramétereinek pontosabb vizsgálatához. A Nű2 Lupi ezzel szemben a fényes objektumok közé tartozik, d bolygója pedig egy hiánypótló osztály jeles képviselője, így kedvező célpontnak ígérkezik.
A Nű2 Lupi bolygói remek lehetőséget biztosítanak a bolygók fejlődésének, belső szerkezetének vizsgálatára vagy épp kísérőik kimutatására. Az eredmények alapján a legbelső, b bolygó főleg kőzetből áll, így az a szuperföldek kategóriájába tartozik. Vele ellentétben a c és a d bolygók esetén a mérések nagy víztartalomra és egy kiterjedt, hidrogénből és héliumból álló burok jelenlétére utalnak. Bár víztartalmuk jóval meghaladja a Földét, esetükben az nem folyékony halmazállapotban fordul elő. A kutatók szerint a Nű2 Lupi c és d bolygón a víz vagy nagy nyomású jégrétegben található, vagy a felszínt körülvevő légkörben, forró gőz formájában lehet jelen.
Adottságainak köszönhetően a Nű2 Lupi rendszer ideális célpont lehet exoholdak vagy a bolygókat körülvevő gyűrűrendszerek kimutatására is. A Cheops űrteleszkóp rendkívüli pontossága révén alkalmas erre a feladatra, mivel lehetőséget nyújt a kisebb, akár Mars-méretű égitestek felfedezésére is.
