Elfogyott a türelme, így elkezdte rendbe hozni az általa vásárolt kúria düledező tetőszerkezetét egy Somogy megyei vállalkozó, aki turizmusfejlesztési uniós támogatásra pályázott. Az állagmegóvás normál esetben dicséretes, sőt, a jog a jó gazda gondosságát várja el a tulajdonostól. Nem így az uniós pályázati intézményrendszer. A közreműködő szervezet kiment a helyszínre, lefényképezte a munkálatokat, majd elutasította a pályázatát. Hiába magyarázta, hogy elmúlt a nyár, s még mindig nem kapott értesítést.
A fenti esethez hasonlóan az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaira pályázhatnak a mikrocégek és a kisvállalkozások. A téma technológia-, falu-, illetve turizmusfejlesztés, továbbá örökségvédelem lehet. A kiírásokat másfél év késéssel, 2008 végén, 2009 elején tették közzé. A projektgazdák éltek is a lehetőséggel, ám furcsa mód, azóta sem hirdettek győzteseket. A cégek tehetetlenek. „Addig nem foghatnak hozzá a beruházáshoz, amíg nem születik döntés” – magyarázza Lukács János, a Vanessia Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
KKV pályázati könnyítések
● Egyes kiírásokra már egyetlen lezárt üzleti évvel is pályázhatnak
● A korábbiaknál magasabb arányú támogatást kaphatnak: átlagosan 50, a legelmaradottabb térségekben akár 70 százalékot is
● 25 millió forint alatti támogatás esetén nem kell biztosítékot adniuk
● A korábban elvárt árbevétel-növekedés helyett megengedett a 10 százalékos csökkenés, illetve több is, ha a pályázó garantálja, hogy a projektzárást követő két évig nem csökkenti a foglalkoztatottak számát
● Automatikusan jár a 40 százalék előleg a szerződéskötést követő 15 napon belül
Vegyes fogadtatás
A Társadalmi Megújulás Operatív Program legújabb, képzéssel kombinált munkahelymegtartó kiírása is vegyes fogadtatású, ami részben a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokra vezethető vissza. A 2004 és 2006 közötti ciklusban ugyanis nem volt problémamentes az Európai Szociális Alapból finanszírozott humánerőforrás-képzési pályázat.
Százával vannak cégek, amelyek egy évvel a projekt lezárása után jutottak csak a pénzükhöz; leginkább a hónapokig tartó elszámolásra és a sokszor változó eljárásrendre panaszkodtak. Tavaly négymilliárd forint maradványra újra kiírtak képzési pályázatot. Bár 515 nyertest hirdettek, közülük csak 460-nal kötöttek támogatási szerződést, s a mai napig mindössze 2,75 milliárd forintot fizettek ki.
„Bürokratikus, következetlen és rugalmatlan volt az adatszolgáltatás fogadása az elmúlt négy évben; harminc ügyintéző hatvanféle módon fogadta be a dokumentációt” – érzékelteti a pályázatkezelés zűrzavarát a Vanessia ügyvezetője. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a most kiírt képzési pályázatoknál a vállalkozók első kérdése az volt: ez is olyan, mint az előző ciklusban?
Megtáltosodtak?
A gazdaságfejlesztési uniós pályázati intézményrendszer azonban mintha megtáltosodott volna. A Figyelő által véletlenszerűen megkeresett cégvezetők immár nem panaszkodnak. Sturcz Annamária, a Vanessia Kft. debreceni regionális igazgatója szerint azért, mert a közösségi pénzek a válságban mentőövként szolgálnak a kkv-szektor tagjai számára.
„Aki pályázik, több lépéssel kerül előre” – hangsúlyozza. Míg technológiafejlesztésre 2007-ben csak 147-en nyújtottak be pályázatot az Észak-Alföldön, az idén májusig már 562-en. Ez jórészt annak köszönhető, hogy egyszerűsödött az eljárás, több konstrukció esetén automatikus az elbírálás és a cégek gyorsan hozzájutnak az előleghez (lásd külön anyagunkat).
Ha más nincs…
Az EU-támogatások iránt az év eleje óta országosan is megélénkült az érdeklődés, ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy más úton szinte lehetetlen forráshoz jutni. A kkv-szektor forgóeszközhiteleit nem újítják meg, a projektkölcsönök feltételei szigorodtak. A mikro-, kis- és középvállalkozások kérelmeit tömegével utasítják el a bankok.
Lukács János példaként egy nyugat-magyarországi energetikai projektet említ. Ehhez a Magyar Fejlesztési Bank vonakodott kedvezményes kamattámogatású hitelt adni, noha a konstrukció többszörösen túl volt biztosítva és a pályázati támogatást is megítélték. A cégnek végül más forrásból kellett áthidaló kölcsönt felvennie, s húszmillió forintjába került a késedelmes döntés okozta több mint féléves csúszás.
Gyorsan változó gazdasági környezetben
Az uniós források az utóbbi hónapokban azért is felértékelődtek, mert enyhíthetnek a vállalkozások likviditási problémáin. A Vanessia Kft. ugyanakkor eltanácsolja ügyfeleit, ha pusztán forráshiány miatt pályáznának, mert a támogatás (kamatostól való) visszafizettetése lehet a vége. Az életképes társaságoknak viszont azt ajánlja, nyújtsák be projektjüket, s ha nyernek, még mindig el tudják dönteni, reális-e belevágni a fejlesztésbe (amíg nincs aláírt szerződés, a pályázó bármikor, következmények nélkül visszaléphet). E
Előfordul ugyanis, hogy mire a cég megnyeri a forrást, addigra az egyébként körüljárt és megtervezett fejlesztést már nem érdemes megvalósítani. Jól menő üzleti modell válik semmivé, ha egy adott terület visszaesik, s erre mostanában tömegével van példa. Ám a fordítottja is igaz: fél év múltán alakulhat úgy a gazdasági környezet, hogy ideálisabbak a feltételek, mint a pályázat benyújtásakor.
Piros és fekete pont
A vállalkozók tapasztalata szerint 2009 eleje óta sokat javult az uniós pályázati intézményrendszer. A Gazdasági Operatív Program pályázatainál a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. nagy rutinnal, az esetek zömében a törvényi határidőket betartva végzi munkáját. A kis összegű, 5–50 milliós támogatások kifizetése automatikus.
Ugyanakkor a támogatási döntés után, az elszámolás időszakában már akadozik a kapcsolattartás. Pedig ha a nyertes kkv nem megfelelő dokumentációt nyújt be, hamar kiküszöbölhető lehetne a hiba, ha gyorsan, telefonon értesítenék, mit pótoljon.
csak fejlődőképeseknek
Ormosy Gábor. A MAG Zrt. vezérigazgatója szerint a kormány mindent megtesz a forráshoz jutás segítésére, ám az továbbra sem cél, hogy csődbe menő cégeket mentsenek meg. Fotó: Lakos Gábor
Cáfolta a pályázati intézményrendszer lassúságát Ormosy Gábor, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. vezérigazgatója. Állítása szerint sem a nyertes pályázatok kihirdetése, sem a szerződéskötés után nem áll meg az élet. A szabályosan beadott elszámoláscsomagoknál 60 napon belül fizet a MAG Zrt., a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közreműködő szervezete. Más megítélés alá esik, ha hiánypótlásra van szükség, ilyenkor elölről kezdődik a 60 napos határidő. Meghosszabbodhat az ügyintézés akkor is, ha a hiánypótlás új információkérést vet fel. Ebben az esetben megspórolhatatlan a többszöri levélváltás. Az elszámolási csomag 80 százalékánál van szükség hiánypótlásra, ez magyarázza a vártnál lassabb ügyintézést.
Ormosy értékelése szerint a kormány minden létező követ megmozgatott annak érdekében, hogy a cégek forráshoz jussanak. Könnyítették a pályázati feltételrendszert, s a kabinet Brüsszelben forrásátcsoportosításra kért engedélyt, amit meg is kapott. Gazdaságfejlesztési célokra
111 milliárd forint pluszforrás jut. „Továbbra sem cél, hogy csődbe menő cégeket mentsünk meg” – szögezte le a Figyelőnek a vezérigazgató. Meglátása szerint a kormánynak keménynek kell maradnia, s csak a fejlődőképes vállalkozások mellé állhat oda. A kedvezményes hitelek odaítélésénél ugyanez a logika érvényesül: ne bebukó vállalkozások néhány hónapos életben tartását szolgálják, hanem valóban azoknak nyújtsanak segítséget, amelyeknek vagy már vannak versenyképes termékeik, szolgáltatásaik, vagy a jövőben kívánnak ilyenekkel kilépni a piacra.
A vezérigazgató sikerként értékelte a GOP kkv-knak szóló pályázatait: 2007 és 2009 között 188 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződést a nyertesekkel, ebből az idei adat eddig 63 milliárd forint. Többszörös a túljelentkezés; a mikro-, kis- és középvállalkozások számára 18 milliárdos keretösszeggel meghirdetett egyszerű technológiafejlesztési pályázaton három és félszeres. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a tervek szerint továbbviszi, s a keret az év második felében forrásátcsoportosítás révén akár 50 milliárd forint fölé emelkedhet. Ezt a pályázatot októberben, megváltozott feltételekkel, újra kiírják, várhatóan 15 milliárdos keretösszeggel.
