Február közepi szintre süllyedt vissza a múlt héten beadott vakcinák száma Magyarországon, mindössze százezer ember kapta meg valamelyik oltóanyag első adagját. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a legtöbben, 68 ezren Pfizert, 13 ezren Modernát, míg a kínai vakcinát bő kilencezren választották, a Janssent hétezren, a Szputnyikot pedig kicsivel több mint háromezren. Az AstraZenecára már időpontot is alig lehetett foglalni, így nem meglepő, hogy mindössze 712 ember kapott belőle. Hétfőtől vasárnapig az öt héttel korábbi pénteki „Pfizer-nap” miatt ugyanakkor több mint százezer ember kapta meg a rövidesen teljes védettséget jelentő második adagot a Pfizer/BioNTech védőoltásából.

Orbán Viktor csütörtök délelőtt a Kormányinfón arról beszélt, 137 ezren nem vették fel a második oltást, és ezért hamarosan érvénytelenítik a védettségi igazolványukat. Hetek óta figyelemmel kísérjük a második dózisok beadását, már május közepén azt írtuk, több tízezer magyar nem kért a második oltásából – vagy mert csak az első adag után kiküldött plasztikkártyára utazott, vagy mert például beteg volt a második időpontnál, esetleg félt a mellékhatásoktól. Számításaink szerint

arányaiban a legtöbben a kínai oltóanyag második dózisát nem kérték: bár múlt vasárnapig 940 ezer embernek kellett volna megkapnia a teljes védettséget jelentő második adagot, csak 920 ezren vették fel azt, ami 2,1 százalékos „hiányzást” jelent.

A többi vakcinánál így alakultak a számok:

• Pfizer: az 1 648 127 tervezett második adagból 1 623 600-at adtak be (1,5 százalékos különbség).
• Moderna: a 217 402 tervezett második adagból 215 762-t adtak be (ez 0,6 százalékos eltérés).
• Szputnyik: a 877 353 tervezett második adagból 861 204-et adtak be (ami 1,8 százalékkal kevesebb).

A fenti négy anyaggal oltottak közül tehát 62 ezer ember nem kérte a második dózist. Külön részletezendő az AstraZeneca, ott ugyanis nehezen megállapítható, hogy hányan nem lettek teljesen beoltva, mivel lehet, hogy pont annyian kaptak második dózist, mint ahánynak (az első adag számait tekintve) időszerű lett volna, viszont megeshet, hogy azoknak egy része előrehozatta a második oltását, amire lehetőség van. Mindenesetre a számításaink szerint 75 ezerrel több oltóanyag fogyott ebből a típusból, mint amennyinek mindenképpen kellett volna – így egyelőre nem érthető, hogy a miniszterelnök mi alapján beszél 137 ezer olyan emberről, aki nem vette fel a második oltást, erre rákérdeztünk, és amint választ kapunk, közöljük.

Ábránkon a vakcinatípusokat egy-egy színpár jelzi, amik közül a folytonos azt mutatja, hogy hányan kapták meg az adott héten a második adagot, a szaggatott pedig azt, hogy az első dózis dátumát figyelembe véve hány embernél volt esedékes. A Szputnyik V, a Moderna és a Pfizer esetében ezek a vonalak egymáshoz simulnak, a Sinopharmnál viszont két olyan hét is van, ahol a szaggatott vonal jóval a folytonos fölé emelkedik. Az AstraZenecánál a két oltás közötti tizenkét hetes időszak miatt a tervek szerint csak a 21. héten indult volna újra a második dózissal oltás, azonban látszik, hogy előtte hetente több tízezren (előrehozva) kérték a második vakcinát.

Egyre kevésbé kimagasló a magyar adat

Az első oltást megkapó felnőttek arányát tekintve Magyarország eddig csak Máltával versenyzett, a múlt héten viszont lehagyott minket Izland, és Finnország gyorsan jön fel, jövő hétre valószínűleg megelőz minket. Hazánkban elértünk egy oltakozási plafont, a múlt héten már csak elenyésző számú ember regisztrált vakcinára, emiatt a tömeges oltás be is fejeződött.

Ábránkon az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség országai láthatók, a vízszintes tengelyen az első oltást megkapók aránya követhető nyomon, a függőlegesen pedig azoké, akik már az összes szükséges dózison átestek. Hogy megmutassuk, milyen ütemben gyorsul az országok vakcinációja, a körök nagyságával azt jelöltük, hogy a beoltott felnőttek közül hány százalék kapta meg első oltását az elmúlt négy hétben. Ebben a rangsorban – a korábban kimagaslóan teljesítő, de mostanra az oltakozási plafont elérő – Magyarország a tíz százalékával hátulról a negyedik, mögötte Románia (5,13 százalék), Norvégia (3,41 százalék) és Bulgária (3,37 százalék) található csak, ami jól mutatja, hogy érdemi növekedés már nem várható idehaza a beoltottak számában.

Bulgária a sereghajtó az átoltottságot tekintve is: csak minden hetedik felnőtt jutott eddig vakcinához.

A második oltást tekintve Málta vezeti a rangsort (55 százalék), itthon ez az arány 48,6 százalék, ami azt jelenti, hogy lényegében minden második magyar felnőtt megkapta a teljes védettséghez – az egydózisú Janssen kivételével – szükséges második adagot.

Az ECDC adatbázisa szerint június 6-ig 9 050 259 vakcinát adtak be Magyarországon. Mivel a központnak csak a 18 év felettiekre vonatkozó statisztikát kell megküldeni, és a koronavirus.gov.hu szerint 9 256 376 dózis talált gazdára vasárnapig, kiszámolható, hogy 206 ezer 16-17 éves fiatal jutott oltáshoz – ez 28 ezerrel több, mint egy héttel korábban. A miniszterelnök csütörtökön azt is bejelentette, hogy szülői beleegyezéssel elkezdik a 12-15 évesek oltását.

Az oltási tervnek köszönhetően változó, hogy az egyes korcsoportok hogyan állnak az átoltottságot tekintve. A 70-79 évesek háromnegyede már átesett a második oltáson is, míg a hatvanasoknak és a nyolcvan felettieknek a kétharmada. Az 50-59 év közöttieknek a fele már pár héten belül teljesen védett, míg a 25-49 éveseknek a bő harmada kapta meg a második dózist. A 18-24 éveseknél ez az arány 26,3 százalék.

Bár sokáig több korcsoportban is vezettünk az EU/EGT tagországok között az átoltottság tekintetében, jelenleg a 80 felettiekre szűrve 17., a 70-79-esek körében 13., a 60 és 69 év közöttieknél a 12., az 50-59 éveseknél 8. helyen vagyunk. Az 50 év alattiaknál viszont továbbra is nagyon jól állunk: a 24 évesnél idősebbekre szűrve a második, az annál fiatalabbakat tekintve az első helyen vagyunk a rangsorban.

Oltási kedv nincs, felhalmozott vakcina annál több: a vasárnapi állapot szerint a kínai Sinopharmból 3,23 millió, az AstraZenecából 587 ezer, a Pfizerből 550 ezer, a Szputnyik V-ből 233 ezer, a Janssenből és a Modernából pedig kicsivel több mint 140-140 ezer oltóanyagot nem használtak még fel. Az ECDC-nél frissebb, napi adatokat biztosító koronavirus.gov.hu portál adatai szerint vasárnap mindössze 1300 ember kapta meg az első oltását, de szombaton is csak nagyjából hatezren.

Jól mutatja az oltási kedv visszaesését, hogy három héttel ezelőtt naponta átlagosan 55 ezer ember kapta meg az első oltását, rá egy hétre már csak alig 18 ezren, a múlt héten pedig kicsivel több mint 16 ezren. A kormány már nem a beoltottak számának mérföldköveihez igazítja a nyitás feltételeit, pár napja például bejelentették, hogy június 14-étől már falunapot is lehet tartani, és a koronavírus ellen védett ember felügyelete alatt 18 év alattiak is részt vehetnek a zenés, táncos rendezvényeken.