Gazdaság

A kiszervezett közvagyon alapítványai adócsökkentést kaphatnak, a magánszemélyek nem

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Adócsökkentésekről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament elé beterjesztett jövő évi adócsomag kapcsán, a Népszava azonban megnézte a tervezetet és cikkük szerint nem az adócsökkentés, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok a leggyakrabban visszatérő fogalom a 114 oldalas dokumentumban.

Eszerint a Pénzügyminisztérium célja az, hogy a Fidesz által létrehozott és azok kuratóriumait pártmunkásokkal feltöltött vagyonkezelő közalapítványoknak minél kevesebb adót kelljen fizetniük.

Kapcsolódó
A kormányoldal megszavazta: alapítványokba kerül a közvagyon jelentős része
Egy esetleges kormányváltás után is lényegében érinthetetlenek lesznek az így létrehozott alapítványok.

Ennek érdekében módosul, az illetéktörvény, a társasági adótörvény, és még az energiaellátók különadója is. E két utóbbira azért van szükség, mert a kormány egyszerűbbé szeretné tenni, hogy cégek támogassanak ilyen alapítványokat. Az adakozó cégek az átadott eszközök (például részvények) értékének 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, ha pedig nem támogatást adnak, hanem alapítóként csatlakoznak az alapítványhoz, akkor a támogatásra szánt összeg 40 százalékával lehet kevesebb az adószámítás alapja.

A társasági adó parlament előtt fekvő módosítása magát a közalapítványokat  mentesítené a társasági nyereségadó megfizetése alól a bevétel azon része után, amit „céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett”. A kormány illetékmenetessé tenné a közalapítványok működését, amit a kormány ezen alapítványok „társadalmi hasznosságával” indokolt.

A lap hozzáteszi: választási év ellenére a magánszemélyek nem kapnak ajándékot a kormánytól: azért akadnak kivételek, például a kriptonvalutákkal üzletelő magánszemélyeknek az árfolyamnyereség után elég lesz a jövőben 15 százalékos jövedelemadót fizetniük, azaz nem kell a 15,5 százalékos szochot is megfizetni. Ezen túl az szja- törvényt csak technikailag módosítja a kormány, például nem kell minden évben nyilatkozni a négygyermekes nőknek az szja-mentességről, az átalányadózó egyéni vállalkozók nagyobb költséghányadot számolhatnak el, illetve az örökösök egyszerűbben juthatnak a hagyaték részét képező nyugdíjpénztári megtakarításokhoz.

Sem az áfatörvényben, sem az illetéktörvényben nem lesznek olyan könnyítések, amelyek közvetlenül érintenék a magánszemélyeket, vagyis nincs szó áfacsökkentésről.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Olvasói sztorik