Májustól a nyár végéig lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére – írja az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményére hivatkozva. A rovarok a kertek, parkok gyepén, korhadó fák közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is.
Az MME felhívja a figyelmet, hogy az emberre és háziállatokra veszélytelen darazsak fontos szerepet töltenek be az egészséges élővilág működésében, többek között kordában tartják a cserebogár-szaporulatot.
Az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb darazsa, egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja, amely akár 5 centiméter hosszúra is megnőhet. Nősténye sárga fejű, a hím pedig fekete fejéről ismerhető fel. A talajhoz közel, jellegzetesen lassan repülnek.
Mivel ártalmatlanok, irtásuk felesleges, az óriás tőrösdarázs ráadásul Magyarországon védett rovar, eszmei értéke 50 ezer forint. Az MME szerint a tudatlanság és a hozzá nem értés évről évre számos példány pusztulását okozza például a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók miatt.
A rovarok nem tévesztendők össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban, hacsak nem fogjuk meg őket, nem ellenünk használják.
A tőrösdarazsak parazitoidok, a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. Ezért a megjelenésükre is ott számíthatunk leginkább, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy mennyiségben találnak cserebogárpajorokat, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. A darazsak áldozatukat szúrásukkal bénítják meg, majd belepetéznek, kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskertek, parkok, ültetvények vegyszermentes, biológiai alapú, rovarok elleni védelmének.
