A Központi Statisztikai Hivatal havi bontásban közli a belföldi kiskereskedelmi forgalmat, ezekből pedig mostanra már nemcsak a 2020-as év, hanem az idei első két hónap vásárlási szokásai is kirajzolódnak. Grafikánkon minden egyes vonal egy-egy üzlettípust jelöl, a hullámok pedig azt, hogy 2020 januárjához képest hogyan alakultak a boltok forgalmai. Nemcsak tavaly január volt teljesen átlagos (amihez van értelme viszonyítani a többi időszakot), de az előző három év is: 2017 és 2019 között nem volt egyetlen kategóriában sem tíz százaléknál nagyobb változás az előző hónaphoz képest.

Az első igazolt koronavírus-fertőzöttet Magyarországon tavaly március elején találták meg, és bár az első áldozatról csak március 15-én számoltak be, Orbán Viktor miniszterelnök már március 13-án bejelentette, hogy bezárnak az iskolák és átállnak digitális oktatásra. Az egyik hazai bank segítségével azt már tavaly megmutattuk, hogy a bejelentés hatására még aznap lerohanták az emberek a gyógyszertárakat és az élelmiszerboltokat, és jól látszik az alábbi ábrán is, hogy márciusban négy üzlettípus forgalma bezuhant, csupán a gyógyszertárak (+44,6%), az élelmiszerüzletek (+11,9%), az illatszert árusító boltok (+3,4%), és a csomagküldéssel, illetve internet-szolgáltatással foglalkozó boltok (+6,9%) eladásai nőttek a januárihoz képest.

Áprilisra utóbbi kategória kilőtt és elérte a maximumát (bőven másfélszer annyi forgalmat bonyolított, mint januárban), az élelmiszerüzleteket leszámítva (amelyek az év eleji szintet hozták) pedig minden bolt forgalma drasztikusan csökkent. Ennek fő oka, hogy március legvégén kijárási korlátozást vezetett be a kormány: több hétig csak munkavégzés, illetve az alapvető szükségletek ellátása miatt lehetett elhagyni az otthonokat. A ruházatra, cipőkre költött (citromsárgával jelölt) összeg a tizedére zuhant, de a használtcikkekből is csak az ötöde fogyott januárhoz képest. Könyvből és újságból a megszokott mennyiség felénél is kevesebbet vásároltak, az üzemanyag-forgalomban pedig 27,5 százalékos volt a visszaesés – utóbbi oka az, hogy aki tehette, otthonról dolgozott, így nem használta az autóját. Ezután pár hónapig javulás figyelhető meg a kategóriákban, majd decemberben (a második hullám kicsúcsosodásánál) ruhára megint jóval kevesebbet költöttünk, mint az előző hetekben.

Érdemes egyesével is megfigyelni az üzlettípusokat:

• A naranccsal jelzett élelmiszerüzletek forgalma a márciusi kiugrás után visszaállt picivel a nulla százalék fölé, ami februárig 3,1 százalékra kúszott fel a tavaly januári értékhez képest.
• A szürkével jelzett csomagküldő és internet-szolgáltatások a tavaly tavaszi csúcs után meg tudták tartani a növekedésüket, ezek szerepe felértékelődött a pandémiában.
• 2021 februárját nézve a legrosszabbul a könyv- és újságpiac áll – ezt részben torzíthatja azt, hogy e-bookokat, illetve digitális magazinokat vettek az emberek a fizikai példányok helyett.
• Bútorra és műszaki cikkre hatodával kevesebbet költöttünk a legfrissebb adatok szerint tavaly januárhoz képest – az elmúlt tizennégy hónapból egyedül júniusban ugrotta meg a forgalom a tárgyidőszakét.
• A szürkével jelzett üzemanyagból tizedével vettünk kevesebbet.

A fekete szaggatott vonallal jelöltük a boltok összforgalmát – ebből látszik, hogy áprilisban volt a mélypont (-13,5%), azóta beállt egy -2, -3 százalékos szintre.

És hogy ez mit jelent számszerűsítve? A KSH negyedévekre lebontva közöl millióban (illetve milliárdban) eladási forgalmat: a a gépjármű-kiskereskedelmet nem számítva az üzletek forgalma az előző év azonos időszakához képest

• az első negyedévben tíz százalékkal nőtt 2900 milliárd forintra,
• a második negyedévben három százalékkal csökkent 2920 milliárd forintra,
• a harmadik negyedévben két százalékkal nőtt 3200 milliárd forintra,
• az utolsó negyedévben pedig nem változott 2019 október-decemberéhez képest (maradt 3390 milliárd forint körül).